„Hát nem ironikus? New Yorkban egy gyilkos, erőszaktevő, sorozatgyilkos, pedofil vagy iskolai lövöldöző nem kaphat halálos injekciót, de egy gyermek az anyja méhében igen. A halálbüntetést New Yorkban betiltották, de az abortusz a születés napjáig legális. A jogalkotóknak, akik ezeket a törvényeket alkották, egy napon számot kell adniuk Istennek az összes meggyilkolt életről. Isten kegyelmezzen!” (Franklin Graham)
Az Evangélikus Élet olvasói nemegyszer találkozhattak már a Cantate rovat szerzői és témái között Ferenczi Ilona nevével – nem véletlenül, hiszen zenetudósként az egyik szakterülete éppen a protestáns zenei örökség kutatása és közreadása. Az Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének múlt ősszel nyugalomba vonult tudományos főmunkatársával a rovatvezető beszélgetett pályájáról, illetve egy friss kötetről, a Vietoris-kódex új kiadásáról.
Már sokszor gondolkodtam rajta, milyen jó, hogy nem nekem kell kitalálni, milyen legyen az időjárás. Rendes volt az Úristentől, hogy magára vállalta ezt a macerás munkát. Nyilvánvalóan a legrémesebb feladatok egyike lehet ez: az egyik ember strandra készül, hisz június van, a másik aratni szeretne, hisz június van, ellenben például aki nem bírja a tartós hőséget, az mihamarabb enyhülést kívánna, az se baj, ha záporral érkezik… De ami még ennél is rosszabb, hogy vannak igazán vacak idők is, amelyeknek senki nem örül.
Új kötettel jelentkezett a marosvásárhelyi születésű Farkas Wellmann Éva. A világhálón azt olvashatjuk a nemrégiben megjelent költeményekről, hogy a kiváló költő ezúttal a Tízparancsolat ihlette verseket gyűjtött egybe, de ne számítsunk szokványos vagy akár patetikus feldolgozásra… Tíz vers – tíz gyöngyszem, tíz grafika, amely nemzetközi biennálén nyert díjat, és tíz dal CD-n a sepsiszentgyörgyi Evilági zenekar előadásában.
„Isten megtapasztalásáról sajnos gyakran épp azokkal nehéz beszélgetni, akik önmagukat hívőnek tartják, és arról panaszkodnak, hogy manapság olyan kevés a hiteles keresztény” – olvashatjuk Martin Werlen felrázó gondolatát a Már késő című kötetében. A bencés szerzetes, nyugalmazott apát arról is szól, hogy az egyház legveszélyesebb ellenfelei nem az ateisták.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. „A jó nevelőtestület csak jó gyermekközösséget tud létrehozni” – vallja Karacs Péterné, az idén huszonöt éves Váci Evangélikus Egyházi Óvoda intézményvezetője. Az óvodapedagógussal a vallásos és zenei oktatásról, az éneklő egyházról és az óvodai munkáról beszélgettünk.
Az elmúlt hónapok talán legnagyobb örömét a másoddiplomás lelkészképzés elindulása jelenti számomra. A sokunk által régóta szorgalmazott új lehetőség előtt az Evangélikus Hittudományi Egyetem vezetése örvendetes rugalmassággal nyitotta meg az utat, így keresztféléves indulással már februártól folyik a képzés.
A 18. század közepén Bihar megyében mindössze két lutheránus egyházközség volt, és közülük csak a nagyváradi tudott megmaradni: a kezdetben sokkal jelentősebb – évszázadon át virágzó – svábolaszi gyülekezet végül áttért a református hitre. Evangélikus lelkészeinek feljegyzései azonban betekintést nyújtanak a közösség történetébe, hétköznapjaiba.
Manapság sokan szkeptikusak a házas életformát illetően, ami a magyarországi válások még mindig magas arányát nézve nem meglepő. Bár a házasságkötések száma hazánkban folyamatosan emelkedik, egyre többen választják az élettársi kapcsolatot. Hívő emberek számolnak be a tapasztalataikról, és fejtik ki álláspontjukat a témakörrel kapcsolatban a házasság hetének alkalmából, különös tekintettel az egyház szerepére.
Az 1848–49-es szabadságharc sokáig legvitatottabb személyiségének, a már harmincévesen tábornokká kinevezett Görgei Artúrnak szentelt kiállítás nyílt január 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban. „Az ismeretlen Görgei” című tárlat a tábornoknak nem csupán az életútját kívánja bemutatni, de „először tesz kísérletet arra, hogy Görgei valós alakját, pályafutását, majd megítélését s annak változásait napjainkig bemutassa, s emlékét az őt megillető tisztelettel és megbecsüléssel övezze” – olvashatjuk a tárlatvezető kiadványban.
Ma nem egyszerűen a Bibliát kell magyaráznunk, hanem az aktualitását kell hangsúlyoznunk, és fontos, hogy minden lehetőséget megragadva Krisztus erejét és vonzó szeretetét hirdessük – mondja a nyolcvanadik születésnapját ünneplő D. Szebik Imre. Egyházunk nyugalmazott elnök-püspökével életpályájáról, a lelkészi hivatásról, a rendszerváltás egyházáról, az ökumenéről és terveiről is beszélgettünk a Luther Kiadónál a napokban megjelenő, Életutam című kötete kapcsán.
Sokat beszélgettünk a férjemmel arról, mennyire elegyháziasodtunk. (Jaj, de csúnya szó: tisztára, mint a háziasított állatok, nem?!) Alig értjük, amikor az emberek a kiállhatatlan, agresszív főnökükről, stresszes munkahelyükről, túlórázásról beszélnek. Itt nálunk még a siker szó is mást jelent.
Idestova egy esztendeje, hogy „Palócország fővárosa” elveszítette kulturális-művészeti életének egyik meghatározó, kortárs személyiségét. A partecédula annak idején nemcsak azt tudatta, hogy „Réti Zoltán kántortanító, tanár, festőművész, karnagy, zenetörténész, író, zeneiskolaalapító igazgató (…) életének 94. évében, 2018. február 12-én elhunyt”, de azt is, hogy a Balassagyarmat város által saját halottjának tekintett művésztől az „evangélikus vallás szerint” vesznek végső búcsút…
Tradíció és korunkra hitelesen reflektáló gyülekezeti jelenlét. Hitüket évszázadok óta ápoló nagy családok és érdeklődő újonnan érkezők. Németek és magyarok, aktív közép- és idősebb generáció és friss szemléletet hozó fiatalság. Evangélikus gyülekezetek és intézmények alapítványait bemutató országjáró sorozatunk első állomásán Sopronban, hazánk első evangélikus gyülekezetében jártunk egy havas januári napon.
Szeverényi János missziói lelkész jegyzete az Evangélikus Élet magazinban.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Csesznák Éva, a Szentendrei Evangélikus Zenei Óvoda intézményvezetője korábban etnográfusként dolgozott. Az óvodapedagógussal a hitéleti és zenei oktatásról, az éneklő egyházról és az óvodai közösségről is beszélgettünk.
Alegjobb barátnőim katolikusok. Aki a legjobban utál a világon, szintén katolikus. Ez talán meg is magyarázza, miért nem tudom egészen komolyan venni a felekezetek közötti komoly problémákat. Azt hiszem, sokkal inkább személyiségünk éretlen oldalai súrlódnak időnként egymással, ami persze nem vet jó fényt egyik félre sem. És hát mennyivel könnyebb azt mondani, hogy gondom van valakivel, mert más felekezethez tartozik, mint azt, hogy, mondjuk, irigység, képmutatás, rosszmájúság vett rajtam erőt a másik sikerei, eredményei miatt.
Néhány éve a szentföldi utunkhoz kapcsolva rövid jordániai kitérőt tettünk, hogy láthassuk az emberi kultúrtörténet egyik ókori csodáját, a nabateusok gyönyörű, sziklába faragott városát, Petrát. Kora tavasz volt, viszonylag korán sötétedett. Már szürkült, amikor Akabában átvettük a bérelt kocsinkat, amelynek tankjában csak egy kevés benzin volt, az út nagy részére ugyan elegendő, de annyi nem, hogy el is érjünk vele a célvárosban lefoglalt szállásunkig. A kocsi átvételekor azt az információt kaptuk, hogy az úton sok töltőállomás van.
Mindig azt hittem, jól kijövök a gyerekekkel, mert a másokéval olyan vidám dolog egy-két órát játszani. Vicces meg üdítő egyszerre. De amikor napi huszonnégy órában anya lettem, kiderült, hogy én is el tudok fáradni. Ilyenkor az elveim, miszerint soha nem fogok kiabálni vagy indulatból bármi meggondolatlanságot mondani, hirtelen semmivé foszlanak, és azon kapom magam, hogy undok anya vagyok. Egy gyereklélek-romboló buldózer.
Tavaly decemberben jelent meg a Luther Kiadó gondozásában Fabiny Tamás püspök új könyve Testvéreim és a nyáj címmel. Amint alcíme mondja: Körkép a világ evangélikusságáról. Egy sorozat első kötete ez, Kelet-Közép-Európa evangélikus egyházairól szól. Nem egyszerre íródott, a benne foglalt beszámolók az Evangélikus Élet hasábjain jelentek meg huszonnyolc, illetve – ha a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűléséről készült írásokat is hozzászámítjuk – harmincnégy esztendő alatt.
Szent Hubertust, a 7–8. században élt Hubert püspököt a 10. század óta a vadászat patrónusaként tartják számon a keresztények. Mi, evangélikusok tiszteljük a szenteket, ismerjük tanulságos történeteiket, de közbenjáró segítségüket imádságban nem kérjük. Hubertus emléknapjához, november 3-ához a vadászattal kapcsolatos különféle hagyományok felelevenítése fűződik. Tavaly októberben, a teremtés hete és az emléknap között kereste fel Franko Mátyás tatai lelkész Zámbó Zoltánt, hogy mint vadászt és evangélikus hívőt a vadászatról, a teremtettségről és annak védelméről kérdezze.
A „negyedik világ nyomorultjainak” nevezte Kalkuttai Teréz anya azokat, akiket alultápláltságuk, szegénységük, a tiszta környezet hiánya miatt a lepra – egyéb betegségek mellett – a leginkább veszélyeztet. A leprabetegség az emberiség egyik legrégibb, ma is létező problémája. Minden évben január utolsó vasárnapja a lepramisszió világnapja. Ennek alkalmából kértük beszélgetésre dr. Blázy Árpádnét, a Nemzetközi Lepramisszió magyarországi szervezetének evangélikus részről delegált kurátorát, a Budapest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség másodlelkészét.
Bonyhád – A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumra egy ország figyelt fel, amikor néhány éve egy középiskolai rangsornak az előkelő ötödik helyén végzett. E rangsorban aszerint szerepeltek az intézmények, hogy melyik tud a legtöbbet fejleszteni a diákjain. Mi áll az azóta is tartó siker hátterében, hogyan tudnak felzárkóztatni, továbbtanulásra ösztönözni hátrányos helyzetű tanulókat is? Ennek jártunk utána a helyszínen.
Nagytarcsa – Dr. Reisinger János irodalomtörténész Ady Endre költészetéről tartott az elmúlt héten előadást Nagytarcsán. Az irodalomtudomány kandidátusa (MTA) 35 éve tart ismeretterjesztő előadásokat a Kárpát-medence különböző településein, bemutatva a magyar költészet és képzőművészet legjelesebb darabjait vagy kellőképpen nem méltányolt alkotásait. Ady Endre halálának évfordulóján ezzel az előadással emlékezünk a költőre, és az Evangélikus Élet magazin témába vágó cikkét is közreadjuk.
Szavaink természetesen tartoznak hozzá az életünkhöz. Családtagok, munkatársak, barátok és ismerősök megosztjuk egymással, szavakba öntjük a gondolatainkat, érzéseinket, örömünket és bánatunkat. Kimondhatatlanul nagy dolog a beszéd ajándéka, a kommunikáció lehetősége a másik emberrel. Alkati kérdés is, hogy valaki többet vagy kevesebbet beszél, de a szavak összekapcsolnak egymással, áttörik a magányunkat.
A Váci utcában találkoztam ezzel a koldussal. A december végi ünnepi forgatagban szívszorító látvány volt a hidegben, hóesésben. Emberi lény nem kerülhet ilyen helyzetbe, bárki legyen is a ruha alatt, bárkik küldték is őt az utcára.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Jávori Fülöp első évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatóval neveltetéséről, az éneklő egyházról és a hitelességről beszélgettünk.
Bakonycsernye – Szarka Istvánt, a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye esperesét, a Bakonycsernyei Evangélikus Egyházközség lelkészét és Szarka Évát, az egyházközség másodlelkészét húszéves közösségépítő munkájuk elismeréséül a település díszpolgáraivá választották. Számos közösségi életet javító projekt fűződik nevükhöz, amelyek önmagukban is elismerésre méltók lehetnének, de opus propriumuk – elsődleges munkájuk – mégis az, hogy a Dunántúl legnagyobb vidéki evangélikus gyülekezetét lelkipásztori bölcsességgel vezessék, a híveket hitükben erősítsék, életük örömeiben kísérjék őket, és bánatukban lelki segítséget nyújtsanak nekik. A kitüntetés átadásakor Turi Balázs, a nagyközség polgármestere úgy fogalmazott: „Amióta az esperes is tagja az önkormányzati képviselő-testületnek, megváltozott az ülések légköre.”
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem ősszel induló képzéseire február 15-ig lehet jelentkezni. Miért jó teológiát tanulni? Mit jelent a hivatás, és hogyan ismerjük fel a kapott elhívást? Miért lehet vonzó a 21. században a lelkész, a hittanár, a kántor szak? Miért jó hittant tanítani? Az egyetem néhány oktatója és hallgatója válaszolt lapunk kérdéseire.
Nemzetiségi, felekezeti tekintetben változatos környezetben működik a Bonyhád–Hidas–Kismányoki Evangélikus Egyházközség. Parókus lelkésze Aradi András, a Tolna-Baranyai Egyházmegye esperese. Egy havas, téli napon látogattuk meg a Völgység fővárosát, hogy az esperest, illetve György Ferenc egyházközségi felügyelőt a gyülekezet sajátos színeiről, a közösségépítésről, a drámaian sűrű múltról, a jövő reményeiről és az elmaradhatatlan hálaadásról kérdezzük.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház