A lelkivezetés kézikönyve címmel a Luther Kiadó gondozásában frissen megjelent kötet nem előzmény nélküli: egyházunk könyvkiadója 2013-ban Owe Wikström A kápráztató sötétség című, a lelkivezetés elméleti és gyakorlati kérdéseit taglaló szakkönyvét adta az érdeklődő olvasók kezébe. A Heikki Kotila szerkesztette tanulmánykötet szintén azt célozza, hogy a lelkivezetés tartalma és különböző formái minél inkább ismertté váljanak azokban az egyházakban és vallásos közösségekben, amelyek korábban kevésbé voltak nyitottak ennek kétezer éves gazdag hagyományára.
Szeretjük a konferenciákat. Már az előkészületek is örömet adnak: megtalálni, elkérni az Úrtól a fő témát, az ahhoz illeszkedő igéket; felkérni az előadókat, bizonyságtevőket. Fontos az éneklés, a zene. Jó elővenni a régi és az új énekeket. „Aki énekel, kétszeresen imádkozik” (Augustinus). Már a Lélek általi éneklés alatt megszólíthat minket Isten. Egyházunk nagy kincsei a konferenciáknak helyet adó intézmények szerte az országban: hegyvidéken (Piliscsaba, Mátra), tóparton (Balaton). Több egyházmegyének és gyülekezetnek van a találkozáshoz saját helyszíne az ország különböző pontjain.
A Paul Tillich evangélikus teológus által kifejtett „sötétbe ugrás” bátorságára van szükség, amikor például a Balatonra utazva az autó hátsó ülésén vagy épp a vonatülésen két – netán több – vakációzni készülő kisgyerek várja a fejest ugrást a nyárba... A szünidei gyermekterelgetés témakörét körüljáró kétrészes cikkünkben a nagy hőségre való tekintettel a kisgyermekes lét nem épp állóvizében mártózunk meg, és igyekszünk a mélyére evezni.
Bencze András, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettesének gondolatai az Evangélikus Élet magazin Égtájoló című rovatából.
Három gyerekkel elég komoly gondjaink lettek a takarókkal. A lányaink ugyanis rászoktak, hogy éjszaka „anya, félek!” szöveggel átzarándokolnak a mi ágyunkba. Nos, bár ez a természetes születésszabályozás tökéletes módszere volt, járt némi kényelmetlenséggel. Fekhelyünk ugyanis nem növekedett együtt a kicsinyekkel. Így egyre többször fordult elő, hogy ötünk alatt már siralmasan nyöszörögtek a rugók, a széleken le-legurult valamelyikünk, a takarókon meg valahogy nem tudtunk jól megosztozni az alvó csemetékkel.
Il Nido, azaz A Fészek – ezt a nevet viseli egy nőiruha-üzlet Cegléd belvárosában. Tisztaság, derű, harmónia jellemzi a boltocskát, de még inkább tulajdonosát, akiből hit, kedvesség, derű, életszeretet sugárzik. Személyiségének bélyegét viseli az üzlet: a pasztellszínek, a fehér ülőbútorok, finom vonalú tükrök, virágok arra hívogatnak, hogy a betérő érezze otthon magát falai között. Az Isten teremtette női szépség és harmónia ünneplését hivatott szolgálni a kis ékszerdoboz. Mert ahogy Farkas Judit mondja, sem a hiúságról, sem a gyorsan megkereshető nagy pénzről nem szólt soha sem a boltja, sem az ő élete.
Szarvason minden van! Sokszor mondják ezt rólunk, és nem ok nélkül, hiszen az evangélikus egyház szinte minden szolgálati ága fellelhető a szarvasi intézményekben és a gyülekezetekben is. Igaz ez az oktatásnevelés területén: az óvodától az iskolán át a gimnáziumig, sőt a népfőiskoláig. De majdnem az összes szociális szolgálat is megtalálható nálunk, és a gyülekezetek is sok dologgal foglalkoznak. Úgy gondoljuk, ez így van rendjén.
A Bibliában időről időre olvashatunk hazugságról. Az emberi jellem gyengeségéről tanúskodna mindez? Nem feltétlenül. Olykor van, hogy a valótlant maga Isten teszi lehetővé. Lehetséges ez? Hiszen a Tízparancsolatban ez áll: „Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” Bibliai barangolás a hazugságok mentén.
Interjúalanyommal első alkalommal a soltvadkerti baptista imaházban találkoztam sok évvel ezelőtt, az orgonánál ült, ő volt a kántor. Aztán megtudtam, hogy egyébként pszichiáter szakorvos. Mint meséli, tanulmányai során a leginkább Gyökössy Endre református lelkész, pasztorálpszichológus – Jung-tanítvány – hatott rá. Ahhoz pedig, hogy több mint harminc éven át eredményesen ellássa a Kiskőrösi járás betegeit, jól jöttek a teológiai tanulmányok is, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett el. Dr. Matus István főorvosként 2007 óta a Kiskőrösi Pszichiátriai Gondozó vezetője. Egyik szakterülete a valláslélektan, illetve valláspatológia.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Jillyné Mássik Mária az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtárának munkatársa 1996 óta. A feldolgozó könyvtáros a könyvtár elmúlt évtizedeiről és egy alapos félreértésről is mesélt.
Stefan Paas holland református missziológus Az utolsó idők munkásai című könyve arra keresi a választ, hogy gyülekezeteink miként tudnák integrálni a hitre jutott embereket. Látása szerint az egyházak többségének meg kell változnia ahhoz, hogy Istennek a világgal kapcsolatos erőfeszítését hűségesen visszatükröze. Sokféle útja van annak, hogy egy gyülekezet a maga módján missziói legyen. Azok az egyházak, amelyek elsősorban trükköket és tippeket keresnek, nem fognak eljutni a szükséges megújulásig.
Az Oscar-díjas angol filmrendező abszurd alaphelyzetre építette legújabb alkotását: egy baleset és egy globális áramkimaradás folytán a főhős az egyetlen a világon, aki emlékszik a legendás brit zenekar, a The Beatles dalaira. A nem átütő zenei tehetséggel megáldott énekes-gitárosdalszerző fiatalember idővel ráeszmél az ebben rejlő lehetőségre…
A magyar tudománytörténet legkiválóbb katonatudósainak egyike Markó Árpád. 1999 óta a Hadtörténeti Intézet és Múzeum falán – Pilch Jenőé és Gyalókay Jenőé mellett – az ő nevét is emléktábla őrzi, amelyet az intézmény akadémikusainak tiszteletére állítottak. Műveinek értékállóságát jelzi, hogy számos munkája reprint – illetve korszerűsített – kiadásban is megjelent, s főként a Rákóczi-szabadságharc katonai történetére vonatkozó alapvetései ma is megkerülhetetlenek.
A bonyhádi evangélikus gimnáziumban érettségizett, jó ideje tagja a Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozót szervező csapatnak, dolgozott a kormányzati Reformáció Emlékbizottság programkoordinátoraként, ez év április 1-je óta pedig a Luther Kiadó igazgatója. Antal Bálintot a kiadó előtt álló feladatokról, terveiről, céljairól, régebbi és újabb kiadványokról kérdeztük, és szó esik arról is, miért fontos az elérésnövelés.
Van egy virágom. Nemrég kaptam. Nem tudom a nevét, és azt se tudtam, milyen igényei vannak, de mivel másnap már hervadni kezdett, rájöttem: mindennap locsolni kell. Öröm volt látni, milyen jól érzi magát. Aztán pár napra elutaztam egy konferenciára. Amikor hazaértem, szegénykém gyalázatos állapotban volt. Teljesen lekonyult. Nem ér ez már egy lyukas garast se, gondoltam, de azért meglocsoltam. Hátha! Pár órával később már látszott: van remény; reggelre pedig ismét pompázott. Öröm volt látni! Meg is álltam, hogy gyönyörködjek benne.
A fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség idén nyáron hat táborban várja a mozgássérülteket és segítőiket. Hogy miként is fest belülről egy-egy ilyen tábor, arról Szász Leventével, a szövetség elnökével és Mihályi Katával, az egyik tábor vezetőjével beszélgettünk.
Tavaly nyáron a Magas-Tátrában ismét lehetőségem nyílt lanovkázni. A mintegy kétezer-ötszáz méteres magasságba nyúló csúcsok alatt, a hegygerincre vágyó turistaként egyszerűen csak megváltottam a jegyem, beültem a sífelvonó nyitott ülésébe, és már mehettem is az akár tizenöt-húsz méter magas oszlopokra rögzített kötélpályán.
Együtt a hit útján címmel nemrégiben gyülekezetpedagógiai kézikönyv jelent meg a Kálvin Kiadó gondozásában evangélikus és református szerzők tollából. A kötet az egyes korosztályok életkérdései felől mutatja be a gyülekezeti tanítás lehetőségeit, és a gyakorlatban alkalmazható kérdéseket is kínál. Egyik szerkesztőjével, dr. Pángyánszky Ágnes lelkésszel, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetőjével beszélgettünk.
A Bach-hét művészeti vezetőjének, Kossuth-díjas karmesternek a beszéde a harmincadik budapesti Bach-hét megnyitóján, június 3-án hangzott el a Deák téri evangélikus templomban.
Hetedik alkalommal rendezték meg a Gusztáv Adolf vasi hálaadó napot június első vasárnapján. Közel ezren gyűltek össze Szombathelyen, a Vasi Skanzenben a szép, napsütéses időben a Vasi Egyházmegye gyülekezeteiből. Az ünnepi istentiszteleten Rostáné Piri Magda, az egyházmegye esperese szolgált igehirdetéssel. Vele beszélgettünk a találkozó céljáról.
Újsághír (EvÉlet, 2019/23–24. szám): „Az Ez az a nap! felekezetközi mozgalom közel húsz éve gyűjti össze a Krisztusban hívőket, hogy – évente legalább egy alkalommal – többórás tömegrendezvénnyel demonstrálja: Magyarországon is van igény és van készség Isten dicsőítésére. Ebben az esztendőben június 1-jén telt meg a Papp László Budapest Sportaréna, amelynek színpadán délután négytől kora éjszakáig váltották egymást a Jézus Krisztus nevét a kortárs keresztény zene nyelvén magasztaló együttesek és szólisták. »Prózában« is számos igei üzenet elhangzott a nap folyamán, és – a hagyományoknak megfelelően – majd minden hazai keresztény felekezet képviseletében imádkoztak vezető lelkészek azért, hogy nemzettársaink találjanak rá Krisztusban a nap mottójaként felmutatott Igazságra (Jn 14,6).”
„Régóta tervezzük, talán most valóra válik. Szeretnénk megszervezni az állandó Mandák kórust, azaz a fóti kántorképzősök kórusát. Ebbe szeretnénk meghívni Téged is! Az állandóság azt jelentené, hogy egy évben 3-4 hétvégét együtt töltenénk, akkor próbálnánk, s alkalomadtán szolgálnánk is.” Ezzel a meghívólevéllel kezdődött harminc éve a Mandák kórus története. Az önkéntes szolgálatot végző énekegyüttesről Kertész Péter és dr. Kretz István karvezetővel, valamint Bence Gábor egyházzenésszel, a fóti Evangélikus Kántorképző Intézet igazgatójával beszélgettünk a kerek évforduló alkalmából.
A személyiségi jogok védelmében mindig megváltoztatok néhány apróságot az írásaimban, hogy a szereplők ne legyenek felismerhetők. Most nem fogok. Úgy mesélem el szó szerint, ahogy történt.
Több mint negyven éven át szolgált Brassóban, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház legnagyobb magyar ajkú gyülekezetében. Szintén evangélikus lelkész édesapjának nyomdokán járva maga is kiállt közösségükért és templomukért, amikor az épületet lebontással fenyegette Ceauşescu diktatórikus fellépése. Raduch Zsolt nyugalmazott evangélikus lelkésszel beszélgettünk brassói otthonában családról, történelemről, evangélikusságról.
Európában valószínűleg nincs olyan ország, amelynek valamely lutheránus közösségében Fabiny Tamás meg ne fordult volna: püspöki székesegyházban, ismerősök szórványközösségében, teológián, konferencia-központban vagy akár egy gyülekezeti gondnok konyhájában. Kis túlzással állíthatjuk: személyes ismerőse az európai evangélikusoknak. Ez lehetne a magánügye és saját szerencséje is, de élményeit nem tartja meg magának. A magyar evangélikus sajtó olvasói negyven éve rendszeresen értesülnek róla, hol járt, mit látott, és mi a véleménye minderről.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Károlyfalvi Zsolt teológushallgatóként került a budapesti Rózsák terén működő Evangélikus Középiskolai Kollégiumba, 2008-ban lett az intézmény igazgatója. Az intézmény sajátosságairól, az evangélikus nevelésről és a közösségi szemléletről is beszélgettünk az idén huszonöt éves kollégium vezetőjével. – Szerkesztői megjegyzés: Az Országos Presbitérium 2019. június 27-én döntött a budapesti Evangélikus Középiskolai Kollégium új vezetőjének személyéről. A feladatot a jövőben Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna tölti be. Ez az interjú még a döntés előtt készült a korábbi vezetővel.
Sok évvel ezelőtt hallottam már a Bajorországi Evangélikus Egyház által támogatott európai ökumenikus tanulmányi kurzusról, Josefstal neve belevésődött az emlékezetembe. Az Alpok alján fekvő hegyi falucskában mindenki a turizmusból él, sípályák veszik körül a gyönyörű tengerszemeket. Az ökumenikus oktatási központ erdő szélén áll, parkjában patak csörgedezik. Erre az idilli helyszínre érkezett a közel ötven résztvevő az idén május 13–22. között tartott szemináriumra, amelynek témája a spiritualitás újrafelfedezése volt.
„Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra...” (Jak 1,19)
„Hiszem, hogy a sok feszültséggel és görccsel terhes világ is örömmel viszonyulna egy ilyen derűs egyházhoz”. Fabiny Tamás elnök-püspök gondolatai.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház