Szeretett baba-mama körünk kéthetente találkozik, minden hónap első és harmadik keddjén a délelőtti órákban. Amíg a bébik a játszószőnyegen gügyögnek, addig a picit nagyobbacskák ide-oda totyognak – mi pedig fél szemünket mindig rajtuk tartva beszélgetünk. Lényegre törőn, fesztelenül, őszintén, vidáman. Számontartjuk, hordozzuk egymás problémáit, nehézségeit is. A babákban a jövő hittanosait, konfirmandusait, ifiseit, fiatal felnőttjeit – a fasori gyülekezet jövőjét és megmaradását látjuk.
Hetek óta foglalkoztat Útmutatónk évi igéje: „Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.” (Jel 21,6)
Bár a fél évezredes reformációi jubileumtól elköszöntünk, egy s más kérdés megválaszolása mégis aktuális. Ezek közé tartozik a címben olvasható is. Sokan ugyanis szívesen ébresztenének kétséget a reformáció értékeiről, ezért alaptalan vádakkal is illetik szereplőit, vagy az események jelentőségét, történetiségét vonják kétségbe.
Nemrégiben a konfirmációs előkészítőn azt a kérdést tettem fel a gyerekeknek: milyen más szavakkal tudnák kifejezni az imádságot? Mit mondanának esetleg helyette, ha valakinek el kellene magyarázni, aki nem ismeri ezt a szót?
Fabiny Tamás 1989-ben cikket írt az Evangélikus Élet számára Billy Graham budapesti evangelizációjáról, ami akkor nem került be a lapba, csak utólag, a 2012. július 15-i számban publikálták. Most ezt az írást közöljük honlapunkon Billy Grahamre emlékezve.
Ki hogyan imádkozik‚ miért tartja fontosnak az imát? Az idén január 21–28. között tartott ökumenikus imahétre tekintettel diákokat kérdeztünk. Igazán érdekes és tanulságos gondolatokkal találkoztunk a válaszokban…
„Gyertek el Vecsésre, rengeteg minden történt mostanában, látnotok kell!” – invitált szívélyesen a lelkésznők fasori találkozóján még novemberben a Vecsési Evangélikus Egyházközség lelkésze. A meghívásnak örömmel tettünk eleget, így idei első vidéki gyülekezeti riportutunk a Pest közeli településre vezetett. Január legelején hóvirág a parókiakertben, az idén ősszel éppen tíz éve a vecsési szolgálatba beiktatott Heinemann Ildikó és egy kívül félkész, de belül gyönyörű, már otthonosan „belakott” új templomépület fogadott.
Az Úr 2017. esztendejében az egyházi és világi sajtóban egyaránt nagy számban láthattunk képeket a reformáció bölcsőhelyéről, Wittenbergről. Most három, talán kevésbé ismert ábrázolást szeretnék bemutatni, nevezetesen a Wittenberg-Forschungen (Wittenberg-kutatások) sorozat harmadik kötetéből, amely ezt a címet viseli: Das ernestinische Wittenberg: Spuren Cranachs in Schloss und Stadt (Az Ernő-ági Wittenberg: Cranach nyomai a várban és a városban).
A református egyházban 2010-ben indult el A Magyar Református Egyház elmúlt száz éve életútinterjúk tükrében című projekt. Az állami, illetve egyházi támogatással készült interjúkban lelkészek, lelkészfeleségek, teológiai tanárok, egyházi iskolák tanárai mesélnek életükről, családjukról, szolgálataikról, gyülekezeteikről. Az interneten bárki számára elérhető, átlagosan száz-százhúsz oldalas nyomtatott élettörténetek mindegyikét magyarázatokkal ellátott fotóalbum és az interjúalanyok színes családfája egészíti ki.
Vidnyánszky Attila ismét történésekben, szimbólumokban és látványban is igen gazdag előadást hozott létre, amely mindvégig kínál nézni- és gondolkodnivalót. Mindezt ráadásul rendkívül közel hozza a nézőhöz a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. Így Bánk bán konfliktusait, érzelmi viharait, Melinda meggyaláztatását, de a szereplők lelkében dúló harcokat is – amelyek egy egész ország sorsára hatással vannak – testközelből éljük át mi is.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Az érettségi után először történelem szakon tanuló Gömbös Tamás személyes motivációiról, a misszióról és a keresztény küldetésről is beszél.
Januárban itthon és külföldön is kiemelkedő egyházi eseménysorozat az ökumenikus vagy egyetemes imahét. Ezen cikkem írásakor is küszködöm az Evangélikus Élet közel kéthetes átfutási idejéből fakadó kellemetlenséggel. Miközben a lapzárta szorításában fogalmazom e sorokat, még egy héttel az induló imahét előtt hangolódom a rám is váró közös istentiszteletekre, találkozásokra, beszélgetésekre, de tudom, hogy mire a nyomdászok fognak dolgozni a lappal, már nemcsak a nyitóalkalmon leszünk túl, hanem több estén is.
Nem hittem volna, hogy így kifog rajtam szerkesztőkollégám megtisztelő felkérése az Életem igéje rovat soros vallomásának megírására. Gyanítom persze, hogy kortársaim között nem én vagyok az egyetlen, akinek egyetlen bibliai vers kiválasztása nehézséget okoz. Mert – mondjuk, ötven felett – egyre világosabban látszik, hogy földi létünk szakaszokra tagolható, és a „bibliás ember” életében más és más igehely válhat fontossá, meghatározóvá.
Gazdag, változatos, sokszínű és lenyűgöző – így jellemezhető leginkább a fővárosi Bélyegmúzeum Egy új kor kezdete – 500 éves a reformáció című kiállítása. A május 6-ig látogatható tárlat egyéni látogatóknak, gyülekezeti és ifjúsági csoportoknak egyaránt jó szívvel ajánlható. Zombor Zoltán muzeológus-kurátort kértük meg, hogy kedvcsinálóként mutassa be olvasóinknak a látnivalókat.
A Pilis egyik kilátóval ékesített hegycsúcsának lábánál található az evangélikus egyház egyik méltán népszerű közösségi központja. A Béthel Evangélikus Missziói Otthon sok évtizedes múltra tekint vissza, és ha Kézdy Péter lelkésztől függ, akkor ígéretes jövő is áll előtte.
„A kitűzött célokat sikerült elérni, a szórakoztatás mellett a játék az oktatásban is jól alkalmazható” – mondja Bence Domonkos. Az egyik ötletgazdát a Luther-kártyajáték első évéről kérdeztük.
Ősz volt, még épp csak elkezdődött az iskola. Fél lábunk még a strandpapucsban lépegetett, sütött a nap is, de a napló lapjainak zizegése kiábrándítóan emlékeztetett bennünket a kötelességeinkre. Meg persze a gyerekek is eszünkbe juttatták.
Párhuzamosan tanult gazdasági akadémián és egyetemen bölcsészettudományi karon, reformátusként töltött be egyházunkban egyházközségi felügyelői tisztet, az országot járva templomtornyokat mászott meg, kilencvenévesen még a Nemzeti Múzeumnak dolgozott. Patay Pál régészt kérdeztük nem mindennapi pályájáról.
Veronikát sose vennéd észre. Nem tűnik ki a tömegből, ha vásárol, utazik, olvas vagy sétál. Egy a sok közül. Barna a haja, egyszerűen összekötve hordja, mint sok más fiatal anyuka, barna a szeme is. A hangja is egészen átlagos, amikor odaszól a gyerekeinek a játszótéren: – Patrik, Barnabás, Andriska! Gyertek, most már hazamegyünk. De Veronikának van egy titka. Egészen különleges ember. A telefonján egy négyjegyű szám látható elöl, ettől mindig elmosolyodik, ha ránéz. Nem sokan tudják, mit jelent. Alig valaki. Veronika azt mondja, őriz egy képet valahol legbelül.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Nagy Szabolcs ötödéves, teológus-lelkész szakos hallgatót a Közel zenekarról és a Kötőszó blogról is kérdeztük.
A fiataloktól folyamatosan halljuk a különböző „hbr-eket”, azaz a hárombetűs rövidítéseket. Tavaly nyár óta az én szótáram is bővült egy újabbal, az ECC-vel. A feloldása European Christian Convention, amely a harmadik szó miatt nem is annyira könnyen fordítható magyarra.
Tizenhat éves voltam 1987-ben. Az ország októberben tele volt plakátokkal, amelyek azt hirdették, hogy nagy ünnepre, világrengető történelmi esemény kerek évfordulójára készülünk. Beleborzongtam a gondolatba, hogy mekkora felhajtás lesz itt harminc év múlva, amikor nem a hetvenedik, hanem a századik jubileumot ünnepeljük – mert azt az ünnepet már akkor sem szerettem.
Az új év első Égtájoló-cikkének írására készülve megakadt a tekintetem a püspöki hivatal előterében felállított, immár „lejárt”, úgynevezett rollup plakáton, amelyen a reformációi jubileum felé vezető tematikus évek kulcsszavai olvashatók. 2010: nyilvánosság, 2011: szabadság, 2012: nők, 2013: tolerancia, 2014: kultúra, 2015: oktatás, 2016: nemzet, 2017: ünnep… De miről fog szólni 2018?!
Egyházunk hat hónap múlva, július 25. és 29. között ismét megrendezi a Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozót. Pongrácz Máté kaposvári evangélikus lelkészt, a Szélrózsa vezető lelkészét az előkészületekről és a tervekről, a megismerhető részletekről, valamint a nehezebb és az örömteli pillanatokról kérdeztük.
„Lutheránus mindhalálig, magyar sírunk bezártáig.” Ez az öntudatos mondat volt a mottója az „evangélikus egyetemes egyház” – ahogyan akkor nevezték – 1909-től 1949-ig Budapesten működő főiskolás fiúkollégiumának, a Luther Otthonnak. Az intézmény a Józsefvárosban, az Üllői út 24. alatt, egyházunk országos székházának épületében várta tárt kapukkal a fővárosban tanuló evangélikus ifjakat. Egyik hajdani lakóját, Dénes Lóránt nyugalmazott mérnököt abból az alkalomból kértük személyes visszaemlékezésre, hogy az úgynevezett „Luther-kürtöt” – amelyet ő mind ez idáig hűségesen őrzött – dr. Hubert Gabriellának, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatójának adományozta.
Budapest – Az Evangélikus Élet magazin december 3-i számában már hírt adtunk arról, hogy második, átdolgozott, bővített kiadásban jelent meg a 16. század magyar dallamait összegyűjtő kötet. Csomasz Tóth Kálmán református lelkész, himnológus munkája az irodalom- és zenetörténet számára évtizedek óta nélkülözhetetlen forrásanyag. A magazin Cantate rovatának vezetője Ferenczi Ilonát, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársát, a gyűjtemény szerkesztőjét és sajtó alá rendezőjét kérdezte.
Budapest – A Déli Evangélikus Egyházkerület idén püspökválasztásra készül. A püspökjelölteknek, Aradi Györgynek, Kondor Péternek, Szeverényi Jánosnak és Vető Istvánnak ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. A lelkészek párhuzamos interjúi közül a Vető Istvánnal készítettet az alábbiakban olvashatják.
Budapest – A Déli Evangélikus Egyházkerület idén püspökválasztásra készül. A püspökjelölteknek, Aradi Györgynek, Kondor Péternek, Szeverényi Jánosnak és Vető Istvánnak ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. A lelkészek párhuzamos interjúi közül a Szeverényi Jánossal készítettet az alábbiakban olvashatják.
Budapest – A Déli Evangélikus Egyházkerület idén püspökválasztásra készül. A püspökjelölteknek, Aradi Györgynek, Kondor Péternek, Szeverényi Jánosnak és Vető Istvánnak ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. A lelkészek párhuzamos interjúi közül a Kondor Péterrel készítettet az alábbiakban olvashatják.
Budapest – A Déli Evangélikus Egyházkerület idén püspökválasztásra készül. A püspökjelölteknek, Aradi Györgynek, Kondor Péternek, Szeverényi Jánosnak és Vető Istvánnak ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. A lelkészek párhuzamos interjúi közül az Aradi Györggyel készítettet az alábbiakban olvashatják.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház