A megújult Evangélikus Élet első, január 10-i számának címlapján megjelent fotográfia és az ahhoz kapcsolódó cikk indított arra, hogy a nyírségi tanyavilág evangélikusairól más szemszögből írjak. Való igaz, hogy nem könnyű az élet a bokortanyákon, de azt gondolom, elmondható ez Magyarország számtalan más területéről, az elnéptelenedő alföldi tanyavilágról vagy a kistérségi falvakról is.
Nem sok evangélikus gyülekezet mondhatja el magáról, hogy Blaha Lujza szerezte vissza a templomát. Valójában az újpesti az egyetlen. Budapest IV. kerületének evangélikusaira azonban nemcsak ezért érdemes odafigyelni, hanem azért is, mert kitartó munkával és sikeresen építik egyre nagyobbra a gyülekezetet a panelrengetegben.
„Fontos kérdésekben mindig a szívemre hallgatok, mert lehet, hogy nem járok jól anyagilag, de akkor is a belső békém felé tartok, és ez visszahat az életemre” – vallja Gundel Takács Gábor. Az ország egyik legkedveltebb tévése hívő, őrzi és ápolja a Gundel család emlékét, távol tartja magát a bulvártól, és nem politizál.
Ha felfedezése nem is az Evangélikus Élet érdeme, alighanem magazinunk az első, amely méltó terjedelemben irányítja a figyelmet egy olyan, idehaza mindeddig szinte ismeretlen költőre, aki az egyetemes magyar költészet legkiválóbbjai közé sorolható.
II. János Pál pápa kezdeményezésére 1993-tól február 11. a betegek világnapja, melynek célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését”. A fiatal szentendrei evangélikus lelkészt, lelkigondozót, Horváth-Hegyi Olivért kértük arra, Bibliával a kézben üljünk le beszélgetni betegségről, hitről, gyógyulásról.
Az Evangélikus Élet magazin 5. számában több írás is foglalkozik a február 7–14. között zajló országos rendezvénysorozat témájával. A házasság hetének idei „arcaival” készült (honlapunkon is olvasható) interjú mellett bekapcsolódhatunk a kaposváriak szerelmes kalandtúrájába, ám a hitvesi kapcsolatokra leselkedő veszélyekre is felhívja a figyelmet egy jegyzet. Egy további írás a család intézményének szépségére világít rá egy „láda mélyéről” előkerült csoportkép apropóján…
Nemrégiben jelent meg Szigethy Gábor irodalomtörténész Időtörés című könyve, amelyben megélt élményekről, találkozásokról, emlékekről vall, máskor családi dokumentum, öröklött kézirat, régi újság, plakát vagy színházjegy a titkokat őrző múltdarab. Esszéiben ismert vagy elfeledett személyekre terelődik a figyelem a sorsfordító 20. században. Az íróval beszélgettünk.
Budapest – Sokan szállingóztak kifelé 2015. október 16-án kora délután a fasori evangélikus gimnázium kapuján: jogászok, bírák, minisztériumi tisztviselők, teológusok, lelkészek, püspökök, tanárok, levéltárosok, kutatók, történészek, az egyházi és a világi média munkatársai.
A Nyíregyháza környéki tanyavilág lakói hagyományosan evangélikusok, a gyerekek közül sokan most is a városi evangélikus iskolákba járnak. A fiatalok viszont már a közeli megyeszékhelyen is alig találnak munkát, ezért inkább a fővárosban vagy Angliában próbálnak szerencsét. Állatokat már szinte senki sem tart, de az itteniek még mindig fával fűtenek, és ma már két busz is megfordul vasárnaponként.
Kenya fővárosában, Nairobiban élve Bálintné Kis Beáta az egyik nyomornegyedben igyekezett segíteni a rászorulókat az Evangélikus Külmissziói Egyesület támogatásával és nagy találékonysággal. Szervezőmunkájának eredményeként AIDS-es árvák juthattak naponta ebédhez, negyven gyermek pedig – pártfogók rendszeres adományaiból – iskolába járhatott.
Elénk tesznek egy fotót, amelyről egy angyali szépségű, gyaníthatóan roma származású, félszeg kislány tekint ránk. Megtudjuk, hogy a hároméves gyermek még nem szobatiszta, lényegében nem tud beszélni, és nincs olyan szakember, aki felelősséggel azt merné állítani, hogy valaha is maga mögött hagyja majd ezeket a problémákat. Tessék dönteni: kell, vagy sem?
„Udvaros Béla a színház ötletével és megvalósításával egyházaink rendszerváltozás utáni történetének különleges színfoltját hozta létre, amely magas szinten szolgálta az evangélium üzenetének a kultúrán keresztüli hirdetését.” Az evangélium üzenete tizennyolc esztendő alatt huszonhét színmű színrevitelében öltött testet.
Olyan jó hangulatú együttlét ez a találkozó, ahol azonos identitású emberek örömmel élhetik meg az összetartozás élményét — így foglalta össze „A föld sója” találkozó lényegét Cselovszkyné dr. Tarr Klára, egyházunk országos irodája ökumenikus és külügyi osztályának vezetője, akit a júliusban megrendezendő eseményről kérdeztünk.
Nem sok evangélikus gyülekezet mondhatja el magáról, hogy Blaha Lujza szerezte vissza a templomát. Valójában az újpesti az egyetlen. Budapest IV. kerületének evangélikusaira azonban nemcsak ezért érdemes odafigyelni, hanem azért is, mert kitartó munkával és sikeresen építik egyre nagyobbra a gyülekezetet a panelrengetegben.
Budapest – Rendkívüli eseménynek adott helyet 2015. december 15-én a budapesti Cirko-Gejzír mozi: Irakból elüldözött keresztyénekről készült dokumentumfilmet mutattak be a sajtó képviselőinek és az érdeklődőknek. Az alkotást Svájcban élő iraki muszlim filmrendezőnő jegyzi. A magyarországi bemutató alkalmából dr. Békefy Lajos kérte interjúra az Evangélikus Élet magazin számára Aida Schlaepfer Al Hassanit.
Stiller Ákos Tanyavilág című fotósorozatával a Picture of the Year (a világ egyik legrangosabb sajtófotó-versenye) első díját nyerte el 2015-ben. A január 10-i megújuló Evangélikus Élet Magazinban riportot olvashatnak a Nyíregyháza környéki tanyavilág evangélikus lakóiról, melyhez a világhírű sorozat szolgáltatja az illusztrációt.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház