Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Aki volt már Szélrózsa találkozón vagy egyházunk országos irodája gyülekezeti és missziói osztályának ifjúsági rendezvényén, vagy egy jó Közel-koncerten kapcsolódott ki, az már biztosan találkozott Szidoly Rolanddal. A büki teológushallgató évekig a hallgatói önkormányzat szeniorjaként is szolgált. Most pályaválasztásáról, gyülekezetképéről és hivatásáról kérdeztük.
A reformáció története elválaszthatatlanul összeforrt az olyan jelentőségű városokkal, mint Eisleben és Wittenberg. Mégis, elterjedése és sikere szinte elképzelhetetlen lett volna Luthernek a Németország más régióiba tett számtalan utazása nélkül; a reformátor mindig készen állt arra, hogy szembenézzen ellenzőivel. A különösen szép ötödik útvonal Frankfurt és Berlin között nagyszerű felfedezésekre hív.
A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára készült el a Hit által című izgalmas ökumenikus kötet. Bogárdi Szabó István református, Gáncs Péter evangélikus és Veres András katolikus püspök gondolatait olvashatjuk a könyvben reformációról, Lutherről, hit általi megigazulásról és sok más témáról. A jubileumra készülve a reformációhoz kapcsolódó beszélgetésekből közlünk szemelvényeket.
A Norvégiai Evangélikus Egyház Mørei Egyházkerületének öttagú delegációja vendégeskedett hazánkban szeptember 21–25. között. Az Északi Egyházkerülettel 2000 óta fennálló testvérkapcsolat keretében korábban egyházvezetői látogatásokra, gyülekezeti és ifjúsági csoportok cseréjére került sor – most első ízben egy szakmai csoport tagjai indultak tanulmányútra.
A Duna Televízió október 29-én, vasárnap, 21 óra 10 perckor vetítette a Bóra Katalin életéről készített filmet. Fabiny Tamást kérték fel, hogy lektorálja a magyar szövegkönyvet, és szakértőként működjön közre az alkotás hazai változatának elkészítésében. Ennek apropóján kérdeztük a püspököt a filmről, egyúttal pedig a most záruló reformációi emlékév értékelésére is kértük, hiszen ő egyházunk reformációi emlékbizottságának elnöke.
Még mindig a wittenbergi magyar napok emlékeiből merítek, és remélem, Olvasóinknak nincs még „ref500-mérgezésük”… Szeretnék megosztani legalább valamit abból a gazdag élményből, amelyet a wittenbergi Lutherhaus melletti Augusteum épületében élhettem át, ahol a magyar napok nyitányaként exkluzív vezetés keretében megtekinthettük a 95 kincs – 95 ember című kiállítást.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Manhardtné Szlovák Katalinnal elhívásáról, a betegek és a rászorulók támogatásáról és arról beszélgettünk, ma hogyan lehet képviselni az evangéliumot az érdeklődők előtt.
Budapest – Beszélgetőtársam megjelenése magabiztosságot sugall. Arra a kérdésre, hogy mit írjak a foglalkozásáról, azt mondja: „befektető, tehetséggondozó”. Benkő Vilmos a nyilvános beszéd oktatója, a Toastmaster International oktatási szervezet magyarországi alapítója, a Speak Akadémia létrehozója. Részese a Heavenly Street elnevezésű józsefvárosi gyülekezetplántáló kezdeményezésnek. Beszélgetésünkben egyebek mellett szó esik a börtönprogramokról, a prédikáló lelkészekről és a képviselők megszólalásairól.
Kezemben a teremtés idei ünnepére készült füzet, velem szemben egyik evangélikus és egyik református szerzője: dr. Kodácsy-Simon Eszter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógiai Tanszékének vezetője, matematika–fizika szakos középiskolai tanár és dr. Kodácsy Tamás dunakeszi református lelkész, programozómatematikus. A reformáció arcai című beszélgetéssorozat szeptember eleji vendégeit ezúttal a teremtett világgal való közvetlen, harmonikus kapcsolat kialakításának lehetőségeiről és teremtésvédelmi elköteleződésük gyümölcseiről kérdeztük.
Luther Márton minden oldalról ellenállásba ütközött. Nemcsak a püspökök és más egyházi tekintélyek harcoltak reformációs tevékenysége ellen, a világi hercegek is engedetlenséget láttak missziójában. A negyedik útvonal bemutat néhányat a legfontosabb állomások közül, ahol Luther megvívta harcait – és végül mindig diadalmaskodott.
Budapest – Kerekasztalbeszélgetés-sorozatot indított a jubileumi év alkalmából a kormányzati Reformáció Emlékbizottság A reformáció arcai címmel. A harmadik este egyik vendége Szalóki Ági volt. Nemcsak a hazai nép- és világzene kiemelkedő tehetségű művelője az énekesnő, számos elismerés – közöttük a Liszt Ferenc-díj – tulajdonosa, hanem az önkéntesség elkötelezett híve, jó néhány egyházi és szociális intézmény, alapítvány munkájának segítője is. Reformációról, önkéntességről, a zene és Isten közötti kapcsolatról is kérdeztük.
A reformáció kezdetének 500. évfordulóját ünnepeljük idén egész évben az evangélikus egyházban. Már csak napok vannak hátra október 31-ig. Sokan vasalják fehér ingeiket, tisztíttatják Luther-kabátjaikat, hogy minél illőbbek legyenek a Papp László Sportarénában megszervezett ünnepre és végre elénekelhessék közösen, hogy Erős vár a mi Istenünk. Vannak, akik már most azon is gondolkodnak, hogy mi lesz a reformációval október 31-e után. A Kötőszó csapata az Evangélikus Élet magazinnal együttműködve szeretné felhívni a figyelmet arra a négy fontos kifejezésre és gondolatra (solákra), amelyek nélkül ma nem ünnepelhetnénk: sola fide (egyedül hit által), sola scriptura (egyedül a Szentírás), sola gratia (egyedül kegyelemből), solus Christus (egyedül Krisztus). Október 31-ig négy meditációt közlünk a solákról, evangélikus lelkészek tollából.
A reformáció kezdetének 500. évfordulóját ünnepeljük idén egész évben az evangélikus egyházban. Már csak napok vannak hátra október 31-ig. Sokan vasalják fehér ingeiket, tisztíttatják Luther-kabátjaikat, hogy minél illőbbek legyenek a Papp László Sportarénában megszervezett ünnepre és végre elénekelhessék közösen, hogy Erős vár a mi Istenünk. Vannak, akik már most azon is gondolkodnak, hogy mi lesz a reformációval október 31-e után. A Kötőszó csapata az Evangélikus Élet magazinnal együttműködve szeretné felhívni a figyelmet arra a négy fontos kifejezésre és gondolatra (solákra), amelyek nélkül ma nem ünnepelhetnénk: sola fide (egyedül hit által), sola scriptura (egyedül a Szentírás), sola gratia (egyedül kegyelemből), solus Christus (egyedül Krisztus). Október 31-ig négy meditációt közlünk a solákról, evangélikus lelkészek tollából.
Minden keresztény ember hitvallása lehet az a bibliai szakasz, amelyet életem igéjé nek választottam. „[Jézus megkérdezte tanítványait]: Kinek mondják az emberek az Emberfiát? Ők így válaszoltak: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások pedig Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának. Ő megkérdezte tőlük: Hát ti kinek mondotok engem? Simon Péter így felelt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt 16,13–16; Péter vallástétele)
„…a ti hitetek mellé ragasszatok […] tudományt” – olvashatjuk az Újszövetségben (2Pt 1,5; Károli-ford.). Ez a mondat járt az eszemben, amikor a közelmúltban egy nemzetközi tudományos konferencián kezembe vehettem a wittenbergi reformátornak, Philipp Melanchthonnak a budapesti Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött, saját kezűleg írt levelét.
Budapest – Írásunk címét egy tanulmánykötettől kölcsönöztük, amely tavaly jelent meg: tiszteletadásként Gárdonyi Zoltán születésének száztizedik és halálának harmincadik évfordulója, valamint köszöntésként Gárdonyi Zsolt hetvenedik születésnapja alkalmából. Interjúnk apropóját az adja, hogy a reformáció ünnepi évéhez kapcsolódva több Gárdonyi-kompozíció is felcsendül Magyarországon és a világban. Gárdonyi Zsolt orgonaművésszel, zeneszerzővel – az elmúlt években kialakult gyümölcsöző szakmai kapcsolatnak hála – lapunk Cantate rovatának vezetője beszélgethetett.
„Biztos, hogy nem vagyunk normálisak!” – hallottam a mögöttem lihegő lány hangját, miközben tíz kilós homokzsákokat cipeltünk a hegynek fölfelé. Bevallom, amikor mint egy ámbráscet próbáltam kimászni egy sárgödörből, magam is ezt gondoltam. De ha ez így van, és minden rendes állampolgár vasárnap délben a húslevesét kanalazza, akkor mit keres mégis több ezer ember minden alkalommal a Spartan Race-en? Egyáltalán mitől spártai az a verseny és mi vonz ebben egy lelkészt?
Mindjárt kezdődik a 2017/2018-as tanév (az Evangélikus Élet megjelenésekor), a diákok újra az iskolapadba ülnek, tanáraik pedig újra megpróbálják tudásuk legjavát átadni. Összeállításunkban, amelyet az Evangélikus Pedagógiai Szakmai-szolgáltató Intézet készített, az előző tanév pedagógus díjazottjait mutatjuk be, felhívva a figyelmet azokra, akik az evangélikus oktatási-nevelési intézményekben gyakorolják ezt a szép hivatást.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit és az újonnan szolgálatba állókat szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. „A lelkész fő feladata, hogy Isten igéjét hirdesse” – fogalmaz Sinkó Gábor Vilmos. Beszélgetésünkkor még lelkészjelölt volt, június 25. óta felszentelt pásztor.
Az AlkalMáté Trupp nevet viselő társulás – Máté Gábor és Horvai István egykori osztálya, amely 2003-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen – 2007-ben sorozatot indított: az egykori osztálytársak évről évre feldolgozzák egyikük életét előadás formájában. Egyfajta terápia ez, de nemcsak annak, akiről készül épp a darab, hanem azoknak is, akik benne vannak, és a nézőknek is.
A rutinosabb mozilátogatók már régen tudják, hogy ha Christopher Nolan új filmet készít, arra érdemes odafigyelni. Amikor kiderült, hogy A sötét lovag trilógia és a Mementó rendezője legközelebb második világháborús filmet fog forgatni, sokan felkapták a fejüket. Vajon a csavaros történetvezetéséről híres Nolan hogyan tudta feldolgozni minden idők egyik legnagyobb katonai mentőakcióját?
Mondhatnánk, hogy egyedi vállalkozás vagy pedagógiai kaland: a budapesti József Attila Gimnázium (a „Jóska”) egykori tanára, Vasbányai Ferenc két kötetben tette közzé negyven év levelezését, amelyet hajdani diákjaival folytatott. Oly módon, hogy jókedvű, készséges és kifogyhatatlan sorai nem olvashatók a könyvben, csak a válaszok válogatása. A levélírók nevét is csak szignó jelzi.
Pusztaszentlászló a dimbes-dombos Zala festőien szép vidékének egyik gyöngyszeme. Göcsej peremén, Nagykanizsa és Zalaegerszeg kö- zött, domboktól övezett völgyben fekszik. Földjének mélye a múlt század közepén kőolajával tette ismertté, napjainkban termálvizével teszi vonzóvá a takaros falut, amelynek közepén egy kis evangélikus sziget található. Épületei közül kettőnek a falán is olvasható szép köszöntésünk, hírt adván arról, hogy az itt élőknek erős vára az Isten.
Nem jó a lelkésznek (sem) egyedül, Isten adott hát segítőtársat, hozzá illőt – ez lehetne a mottója annak a beszélgetésnek, amelyet a keresztelések számának örvendetes gyarapodása apropójából készített – előző lapszámunkban olvasható – dabas-gyóni riportunk végén rögzítettünk. Balog Eszter, a helyi evangélikus lelkész két lelkes, állandó segítőtársát mutatta be, akikkel évek óta együtt végzik a gyerekmunkát. Két csillogó szemű, harmóniát sugárzó, mély hitű evangélikus hölgy mesél arról, miért is jó nekik az, hogy szabad idejükben, jól megérdemelt pihenőnapjaikonheteiken fogják magukat, és jönnek – dolgozni.
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész nevét ma díj, utca, rakpart, óvoda, iskola, gimnázium és egy fogyatékosokat is befogadó gyermekotthon-hálózat is őrzi, a Gaudiopolis nevet pedig a Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház vette fel. 1945 és 1950 között e nevet a Sztehlo alapította gyermekköztársaság viselte. A több mint ezer gyermek életét megmentő, őket nevelő Pax Gyermekotthon egykori területe – itt működött a gyermekköztársaság – részben ma is megtekinthető. Bár a látvány elszomorító, most mégis van minek örülni, hiszen hamarosan a boltokba kerül egy különleges könyv, amilyen még nem született a Gaudiopolisról és lakóiról. Riportunkban Andrási Andorral, egykori Sztehlo-gyerekkel jártuk körbe a területet, és közben a hajdani lakókról, életükről és Sztehlo Gábor mai örökségéről beszélgettünk.
„Luther végrendelete visszatért!” – ezzel a hangzatos címmel adták hírül a németországi, szász-anhalti tartományi lapok, hogy a reformátornak a budapesti Evangélikus Országos Levéltárban őrzött testamentuma évszá- zadokkal papírra vetése után megérkezett Wittenbergbe. A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját Németországban is egész éven át tartó rendezvénysorozattal ünneplik meg, s ebbe a sorba illeszkedik az az idő- szaki kiállítás, amely három hónapon át a nagyközönség elé tárja a nevezetes iratot. A végrendeletről, szállításáról és németországi fogadtatásáról Czenthe Miklóst, az Evangélikus Országos Levéltár vezetőjét kérdeztük.
1542-ben, az epifánia ünnepe utáni napon ismét sokan ülték körül Martinus doktor asztalát. Ott volt Philippus Melanchthon és Lucas Cranach is. Ő szokása szerint keveset evett, annál nagyobb étvágyuk volt a diákoknak, akik történetesen a távoli Magyarországból érkeztek.
A reformáció kezdetének 500. évfordulóját ünnepeljük idén egész évben az evangélikus egyházban. Már csak napok vannak hátra október 31-ig. Sokan vasalják fehér ingeiket, tisztíttatják Luther-kabátjaikat, hogy minél illőbbek legyenek a Papp László Sportarénában megszervezett ünnepre és végre elénekelhessék közösen, hogy Erős vár a mi Istenünk. Vannak, akik már most azon is gondolkodnak, hogy mi lesz a reformációval október 31-e után. A Kötőszó csapata az Evangélikus Élet magazinnal együttműködve szeretné felhívni a figyelmet arra a négy fontos kifejezésre és gondolatra (solákra), amelyek nélkül ma nem ünnepelhetnénk: sola fide (egyedül hit által), sola scriptura (egyedül a Szentírás), sola gratia (egyedül kegyelemből), solus Christus (egyedül Krisztus). Október 31-ig négy meditációt közlünk a solákról, evangélikus lelkészek tollából.
A reformáció kezdetének 500. évfordulóját ünnepeljük idén egész évben az evangélikus egyházban. Már csak napok vannak hátra október 31-ig. Sokan vasalják fehér ingeiket, tisztíttatják Luther-kabátjaikat, hogy minél illőbbek legyenek a Papp László Sportarénában megszervezett ünnepre és végre elénekelhessék közösen, hogy Erős vár a mi Istenünk. Azonban vannak, akik már most azon is gondolkodnak, hogy mi lesz a reformációval október 31-e után. A Kötőszó csapata az Evangélikus Élet magazinnal együttműködve szeretné felhívni a figyelmet arra a négy fontos kifejezésre és gondolatra (solákra), amelyek nélkül ma nem ünnepelhetnénk: sola fide (egyedül hit által), sola scriptura (egyedül a Szentírás), sola gratia (egyedül kegyelemből), solus Christus (egyedül Krisztus). Október 31-ig négy meditációt közlünk a solákról, evangélikus lelkészek tollából.
„A zene Isten ajándéka, nem emberi dolog. Ugyanis elűzi az ördögöt és megvidámítja az embert. Hallatára az ember elfeledkezik a haragról, erkölcstelenségről, gőgről és minden szenvedélyről. A teológia után a zenét becsülöm a legtöbbre” – írja Luther az Asztali beszélgetésekben. Minap készült el a Luther-énekek az orgonazenében című cédé, Zászkaliczky Tamás jóvoltából és kezdeményezésére. Az egyházzenészt korálokról, orgonazenéről és az énekek erejéről kérdeztük.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház