Mindannyian naponta találkozunk – akár az utcán és a kedvenc boltunkban is – a legkülönfélébb vállalkozások cégjelvényeivel, emblémáival, ma divatos szóval logóival. De nem ismeretlenek ezek az egyedítő, megkülönböztető grafikák egyházunkban sem. Sőt arculati szempontból igencsak mozgalmas ez az év az evangélikus egyházban: nemrégiben új logót kapott a gyülekezetimunkatárs-képzés és a Pesti Egyházmegye, a harmincéves fennállását ünneplő Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség, a Mevisz pedig megújította korábban használt arculatát. Ezek apropóján összegyűjtöttük a főbb evangélikus logókat, és szakembereket kérdeztünk a logók és arculatok általános céljairól, feladatairól.
Fekete Károly református püspökkel és Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolitával együtt július 22- én a cigányok közötti egyházi szolgálatról tárgyaltunk Pintér Sándor belügyminiszterrel – akinek tárcájához a roma felzárkóztatás ügye került –, valamint Langerné Victor Katalinnal, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárával és Vecsei Miklós miniszterelnöki biztossal, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökével. Ebben a körben is elmondhattam, mit tesz egyházunk a romák társadalmi felemelése és a velük kapcsolatos előítéletek eloszlatása érdekében.
Idén engem ért a baráti és megtisztelő felkérés, hogy a júliusban Tusnádfürdőn megrendezett negyedik Köz-Ép-Pont erdélyi evangélikus ifjúsági találkozó igei felvezetőit megtartsam. A fesztivál programpontjait ugyan ismertem, de nem volt további közös egyeztetés a szervezőkkel – az áhítatok textusválasztásában, kidolgozásában teljesen szabad kezet kaptam…
1906-ban költözött a jelenleg is székházaként működő a budapesti, Üllői út 24. szám alatti épületbe az „országos egyház”, a Magyarországi Evangélikus Egyház – akkor még „egyetemes egyháznak” nevezett – adminisztrációs központja. Ez az az épület, ahol negyven éven keresztül – 1909 és 1949 között – helyet kapott a Luther Otthon is, amely főiskolás fiúkollégiumként adott szállást a fővárosban tanuló evangélikus ifjúság számára.
Pestújhely – A Pestújhely–Újpalotai Evangélikus Egyházközség kórusa június 1-jén ünnepelte tizedik születésnapját. Az ünnepség nemcsak a közös éneklésről, hanem a múltidézésről is szólt.
„Húsz éve szerveztem meg először a budavári nyári tábort. […] Idén a csemői Tamás-tanyát választottuk. Új helyszín volt ez, emiatt több volt a szervezés és az aggodalom is. Feszültebb volt a várakozás is” – írja Bence Imre, a Budavári Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze. Az alábbiakban az ő – szubjektív – krónikáját olvashatják.
Animációs rövidfilmet készített Az utolsó vacsora címmel Rófusz Ferenc rajzfilmrendező. Az alkotást a tizennegyedik kecskeméti animációsfilm-fesztiválon vetítették először nyilvánosan. A légy című alkotásáért 1981-ben Oscar-díjjal jutalmazott alkotó negyven évet várt arra, hogy elkészíthesse a Leonardo da Vinci freskója ihlette animációs festményfilmjét.
Az evangélikus egyház pótolhatatlan értékeit őrzik a gyűjteményei. Vajon mit tudunk utódainkra hagyományozni? Meglévő és veszendő értékeinket meg tudjuk-e menteni? E kérdésekre válaszként az Evangélikus Országos Gyűjtemény (Levéltár, Könyvtár, Múzeum) 2017–2019 közötti gyarapodásának néhány példájával szeretnénk arra buzdítani egyházunk híveit, hogy egyháztörténeti értékeiket, egyházi fotóikat bízzák egyházi közgyűjteményeinkre.
Fenn, a kereszten túl. Szeretek a temetők csendjében sétálni. Nem a halottak napi „zarándoklat” idején, amikor mindig motoszkál ott valaki, inkább egy hétköznap délelőtt, amikor csak úgy süt a nap, és a sírok kis virágoskerteknek tűnnek az előrementek emlékére.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház egyes intézményeiben szolgálatot végzőket kérdezünk indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Urbán Ágnessel, a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium magyar–angol szakos tanárával felelevenítettük az iskola újraindulásának időszakát, tanári hivatásról, gyülekezetről, szolgáló életről beszélgettünk.
Egy család életében óriási változást hoz, amikor befogadnak egy kisállatot, és gondoskodnak a családtaggá vált kutyáról, macskáról, nyúlról, hörcsögről, madárkáról. Egy másik hatalmas változás akkor következhet be, amikor kisgyermek születik. A „falka” fontossági sorrendje ekkor ugyanis felborul, és mindenkinek meg kell találnia a maga helyét, új feladatát. A kis kedvencek titkos élete című film második részében a szórakoztatás mellett fontos és megszívlelendő emberi és „állati” gondolatok is szerepet kapnak.
Ülök a fóti evangélikus templomban, és hallgatom egyházunk kántorképző intézete idei első tanfolyamának kórusát. Bár én is itt nőttem fel, mégis minden évben megindít a tény, hogy a nyári szabadságok idején összegyűlik ötven gyermek és fiatal, akik tizenöt – többnyire náluk alig idősebb – oktató vezetésével két és fél hétig együtt muzsikálnak, imádkoznak, és közben közösséggé válnak. Hála érte Istennek!
„Az idén a magyarok 62 százaléka tervez nyaralást. A legtöbben (35 százalék) július második, valamint augusztus első felében (22 százalék)” – írta nemrégiben egy napilap, a 18–59 éves korosztály körében végzett reprezentatív kutatás eredményeit ismertetve. A pihenés bizony nem luxus: létszükséglet. Olyan biblikus tevékenység, amellyel Isten ajándékozta meg az embert. Már a Genezis arról tudósít, hogy miután Isten elkészült világot teremtő munkájával, megpihent a hetedik napon. S nem csupán pihent, hanem „megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt…” (1Móz 2,3)
Gyerekkoromban nyáron ettük a dinnyét, ősszel a szőlőt, télen pedig az almát. Manapság, amikor faluvá zsugorodott a Föld, asztalunkra került gyümölcsök nem jelzik megfelelően az idő múlását. Másképpen haladunk. A természet szívverését se érezzük, helyette az atomórák rezgése szabdalja életünket – nehezebb is lett a várakozás.
Negyven évvel ezelőtt, éppen nyáron fogott vállalkozásba a gyóni születésű, evangélikus Kosztolányi Erzsébet és katolikus férje, Ferenc. Savanyúságokkal kezdték, amelyeket a Fehérvári úti piacra vittek eladni. Szorgalmuk, szakmai hozzáértésük meghozta a gyümölcsét: a 2005-ben alapított Dabas-Food Kft. mára huszonegy főt foglalkoztató, az élelmiszeriparban országosan ismert családi cég lett. Evangélikus vállalkozásokat bemutató sorozatunk legújabb darabjában megjelenik még Stefan és Pisti is, akik – pontosabban amelyek – nélkül bizony leállna az üzemben az élet.
Lehet-e, tudhatunk-e olyan embert szeretni, akivel nemcsak nem értünk egyet, hanem tudjuk róla, hogy a békességünkre, javainkra vagy egyenesen az életünkre tör? Jogos-e az a parancs, mely mégis ezt várja el tőlünk? Mennyire kell ezt elfogadnunk? Korunk talán egyik legkevésbé emlegetett teológiai fogalma az ellenségszeretet. Mit kezdünk vele, ha őszintén bevallva sokszor nemhogy az ellenség iránti szeretet, de a vendégszeretet, sőt még a szűk családi szeretet sem sugárzik át az életünkön?
„Álmodtam, de valóság volt” – fogalmaz egy New Yorkba elszármazott magyar túlélő a holokauszt borzalmairól. A nemrég elhunyt Hermann Ildi fotóművész emigráns holokauszttúlélők visszaemlékezéseit gyűjtötte kötetbe, fotóival illusztrálva. A Hiányzó történetek – New York-i magyar zsidók történetei szívbe markoló, felkavaró olvasmány.
A lelkivezetés kézikönyve címmel a Luther Kiadó gondozásában frissen megjelent kötet nem előzmény nélküli: egyházunk könyvkiadója 2013-ban Owe Wikström A kápráztató sötétség című, a lelkivezetés elméleti és gyakorlati kérdéseit taglaló szakkönyvét adta az érdeklődő olvasók kezébe. A Heikki Kotila szerkesztette tanulmánykötet szintén azt célozza, hogy a lelkivezetés tartalma és különböző formái minél inkább ismertté váljanak azokban az egyházakban és vallásos közösségekben, amelyek korábban kevésbé voltak nyitottak ennek kétezer éves gazdag hagyományára.
Szeretjük a konferenciákat. Már az előkészületek is örömet adnak: megtalálni, elkérni az Úrtól a fő témát, az ahhoz illeszkedő igéket; felkérni az előadókat, bizonyságtevőket. Fontos az éneklés, a zene. Jó elővenni a régi és az új énekeket. „Aki énekel, kétszeresen imádkozik” (Augustinus). Már a Lélek általi éneklés alatt megszólíthat minket Isten. Egyházunk nagy kincsei a konferenciáknak helyet adó intézmények szerte az országban: hegyvidéken (Piliscsaba, Mátra), tóparton (Balaton). Több egyházmegyének és gyülekezetnek van a találkozáshoz saját helyszíne az ország különböző pontjain.
A Paul Tillich evangélikus teológus által kifejtett „sötétbe ugrás” bátorságára van szükség, amikor például a Balatonra utazva az autó hátsó ülésén vagy épp a vonatülésen két – netán több – vakációzni készülő kisgyerek várja a fejest ugrást a nyárba... A szünidei gyermekterelgetés témakörét körüljáró kétrészes cikkünkben a nagy hőségre való tekintettel a kisgyermekes lét nem épp állóvizében mártózunk meg, és igyekszünk a mélyére evezni.
Bencze András, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettesének gondolatai az Evangélikus Élet magazin Égtájoló című rovatából.
Három gyerekkel elég komoly gondjaink lettek a takarókkal. A lányaink ugyanis rászoktak, hogy éjszaka „anya, félek!” szöveggel átzarándokolnak a mi ágyunkba. Nos, bár ez a természetes születésszabályozás tökéletes módszere volt, járt némi kényelmetlenséggel. Fekhelyünk ugyanis nem növekedett együtt a kicsinyekkel. Így egyre többször fordult elő, hogy ötünk alatt már siralmasan nyöszörögtek a rugók, a széleken le-legurult valamelyikünk, a takarókon meg valahogy nem tudtunk jól megosztozni az alvó csemetékkel.
Il Nido, azaz A Fészek – ezt a nevet viseli egy nőiruha-üzlet Cegléd belvárosában. Tisztaság, derű, harmónia jellemzi a boltocskát, de még inkább tulajdonosát, akiből hit, kedvesség, derű, életszeretet sugárzik. Személyiségének bélyegét viseli az üzlet: a pasztellszínek, a fehér ülőbútorok, finom vonalú tükrök, virágok arra hívogatnak, hogy a betérő érezze otthon magát falai között. Az Isten teremtette női szépség és harmónia ünneplését hivatott szolgálni a kis ékszerdoboz. Mert ahogy Farkas Judit mondja, sem a hiúságról, sem a gyorsan megkereshető nagy pénzről nem szólt soha sem a boltja, sem az ő élete.
Szarvason minden van! Sokszor mondják ezt rólunk, és nem ok nélkül, hiszen az evangélikus egyház szinte minden szolgálati ága fellelhető a szarvasi intézményekben és a gyülekezetekben is. Igaz ez az oktatásnevelés területén: az óvodától az iskolán át a gimnáziumig, sőt a népfőiskoláig. De majdnem az összes szociális szolgálat is megtalálható nálunk, és a gyülekezetek is sok dologgal foglalkoznak. Úgy gondoljuk, ez így van rendjén.
A Bibliában időről időre olvashatunk hazugságról. Az emberi jellem gyengeségéről tanúskodna mindez? Nem feltétlenül. Olykor van, hogy a valótlant maga Isten teszi lehetővé. Lehetséges ez? Hiszen a Tízparancsolatban ez áll: „Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” Bibliai barangolás a hazugságok mentén.
Interjúalanyommal első alkalommal a soltvadkerti baptista imaházban találkoztam sok évvel ezelőtt, az orgonánál ült, ő volt a kántor. Aztán megtudtam, hogy egyébként pszichiáter szakorvos. Mint meséli, tanulmányai során a leginkább Gyökössy Endre református lelkész, pasztorálpszichológus – Jung-tanítvány – hatott rá. Ahhoz pedig, hogy több mint harminc éven át eredményesen ellássa a Kiskőrösi járás betegeit, jól jöttek a teológiai tanulmányok is, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett el. Dr. Matus István főorvosként 2007 óta a Kiskőrösi Pszichiátriai Gondozó vezetője. Egyik szakterülete a valláslélektan, illetve valláspatológia.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Jillyné Mássik Mária az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtárának munkatársa 1996 óta. A feldolgozó könyvtáros a könyvtár elmúlt évtizedeiről és egy alapos félreértésről is mesélt.
Stefan Paas holland református missziológus Az utolsó idők munkásai című könyve arra keresi a választ, hogy gyülekezeteink miként tudnák integrálni a hitre jutott embereket. Látása szerint az egyházak többségének meg kell változnia ahhoz, hogy Istennek a világgal kapcsolatos erőfeszítését hűségesen visszatükröze. Sokféle útja van annak, hogy egy gyülekezet a maga módján missziói legyen. Azok az egyházak, amelyek elsősorban trükköket és tippeket keresnek, nem fognak eljutni a szükséges megújulásig.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház