Budapest – Az Élők földje című kötetben megszólaló lírai hang hiánycikk a kortárs keresztyén könyvpiacon. Egyszerre nagyon személyes és univerzális, ébresztő és ringató, megragadó és könnyedséget adó. Varga Gyöngyi Ószövetség-kutató harmadik, a Luther Kiadó történetében kiemelkedő sikernek örvendő áldás- és imakönyve mind tartalmilag, mind formailag olyan életszemléletről és életszeretetről tesz tanúságot, amelynek megélésére mindannyian vágyakozunk.
Az országban és a régióban is egyedülálló, vadonatúj barokk orgona az „édesgyermeke” Bán István orgonaművésznek, a Budavári Evangélikus Egyházközség orgonista-kántorának. A hangszer megszületése hívta életre azt a kulturális egyházzenei ünnepet, amelyet idén ötödik alkalommal, június 10–20. között rendeznek meg a Bécsi kapu téri evangélikus templomban. A fesztivál részleteiről a páratlan hangszer mellett ülve beszélgettünk a művésszel.
Én ezt az igét soha nem értettem. Kit kell befogadni és hova? Szívünkbe? Házunkba? Gyülekezetünk közösségébe? Vagy talán anyaként a méhünkbe? Különben azóta se tudom, mi a tökéletes megfejtés, a mi életünk befogadottjai mégis sokat neveltek rajtunk.
Friedrich Nietzsche német filozófus híres kijelentésétől – „Isten halott! Isten halott is marad! S mi öltük meg őt!” – hívőként rendszerint azonmód elhatárolódunk. Viszont a Bencés Kiadó gondozásában nemrég megjelent Távol az Isten – Hit és hitetlenség párbeszéde című könyv szerzői éppen ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak. Művükben érdekfeszítően elemzik a mai Európa hithez való viszonyát.
Az embermentő evangélikus lelkész születésének száztizedik évfordulóját ünnepeljük idén. A Világ Igaza díjjal is kitüntetett Sztehlo Gábor március 23-án posztumusz Magyar Örökség díjban részesült. Az oklevelet a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a család képviseletében Weissmahr Zsuzsa vehette át két volt „Sztehlo-gyermekkel”, dr. Andrási Andor sugárvédelmi szakemberrel és Keveházi László nyugalmazott evangélikus esperessel együtt. Sztehlo Gábor nővérének lánya megható őszinteséggel mesélt a mások által csak kevéssé ismert „Gábor bácsiról”.
A Luther-rajzfilmsorozat Isten tenyerén? című epizódját a legjobb animációs alkotásként ismerték el az 5. Magyar Filmhét április 27-én a Pesti Vigadóban tartott díjátadó ünnepségén. A gratuláció mellett a kivitelezés szempontjairól, a sorozat utóéletéről és a produktum elismeréséről beszélgettünk a Balázs Béla-díjas rendezővel, érdemes és kiváló művésszel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanárával.
Hittantanárként, be kell vallanom őszintén, a Bibliám néha munkaeszközzé lényegül át a kezemben. Az órákra való felkészülés, illetve az azokhoz kapcsolódó igehelyek, történetek összegyűjtése okán lapozom és olvasom a hittankönyvek között tartott Bibliámat. Az Útmutató napi kis, rövid igéi észrevétlenül átveszik a rendszeres bibliaolvasás helyét a mindennapjaimban.
Az Utak és hidak címmel, az Evangélikus Pedagógiai Intézet és az Erasmus+ program keretében megjelent kötet egyedülálló. Nem született még ugyanis olyan szakkönyv, amely – egy hároméves szakmai program keretében – ennyire figyelembe vette volna a hátrányos helyzetű családokat, és ennyi megélt tapasztalatot, javaslatot gyűjtött volna egybe huszonhárom szerző jóvoltából. A kötetről dr. Tratnyek Magdolnát, az Evangélikus Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértőjét, a kötet szerkesztőjét kérdeztük.
Száz éve, 1919. május 25-én hunyt el Baltik Frigyes, a jelentős mértékben szlovák nyelvű gyülekezeteket magában foglaló Dunáninneni Egyházkerület lelki vezetője. A centenáriumra készülve kezembe került a püspök székfoglalója, amelyet 1890-ben tartott Liptószentmiklóson. Most e rovat vendégszerzőjének hívom meg Baltik Frigyest, némi kommentárral az ő mondatait idézem.
A Magyarországon élő erdélyiek május 5-i budapesti találkozójának keretében leplezték le Reményik Sándor domborművét az Erdélyi Gyülekezet emlékparkjában. A kolozsvári evangélikus költő életútját Veres Emese-Gyöngyvér néprajzkutató vázolta fel avatóbeszédében.
Változó világunkban a kommunikációs tér is átalakul, és ez az igehirdetőktől is újításokat követel. Ezt felismerve Balicza Iván nyugalmazott budavári evangélikus lelkész a műfajnak és a különböző korosztályoknak is megfelelően igyekezett lefordítani Isten üzenetét, hogy maradandó élmény legyen az adott hallgatóság számára. Frissen megjelent, Isten mémjei – Újszerű igehirdetések című, különleges, kreatív prédikációit tartalmazó kötetéről, a lelkészeket érő kihívásokról és a családi háttér fontosságáról is beszélgettünk.
Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc számtalan legendás alakot teremtett a magyar történelmi panteon számára. A szabadságharc vezető politikusai és tábornokai mind-mind ismertek a magyarság körében. Vannak azonban olyanok, akik „helyben híresek”. Ők saját megyéjükben vagy országrészükben vitték végbe a csodát kicsiben. Ilyen volt Noszlopy Gáspár is, aki százhetven évvel ezelőtt, 1849 április–májusától szabadcsapatai segítségével felszabadította a Dél-Dunántúlt. Ha történelmi érdemei mellett az embert is keressük, akkor a cél érdekében mindent feláldozó forradalmárt láthatunk, aki néha-néha a realitásról megfeledkezve, ábrándjait kergetve, meggyőződésétől vezérelve haladt tragikus sorsa felé.
A tudományos élet kiemelkedő képviselőinek március 15-én a köztársasági elnök adja át a legnagyobb magyarról elnevezett állami kitüntetést. Az idei Széchenyi-díjasok között Csermely Péter hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Semmelweis Egyetem professzora, angyalföldi evangélikus presbiter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem elsőéves, esti tagozatos hallgatója is ott volt. A díj átvétele után beszélgettünk.
Tab, a szép somogyi kisváros központjában felújított, szemet gyönyörködtető épületegyüttes áll: a helyi „Insula Lutherana”. Hófehér temploma, napsárga gyülekezeti háza, parókiája, gondozott, virágoskertje hatalmas gesztenyefák ölelésében egy több mint háromszáz éves, lutheránus hitét őrző közösség lelki otthona. A két lelkész, Arató Lóránd és felesége, Arató Eszter Dóra e múltjára büszke, reményteljes jövőképpel bíró közösség életét mutatja be „1%-os” riportsorozatunk újabb állomásán.
Az egyesült államokbeli színész és rendező, Perry Lang jegyezte film alapötlete izgalmas. Úgy tűnik azonban, hogy elhagyva a nézőteret mindenki kénytelen elkészíteni a saját kérdéseinek listáját és kérni egy új interjúidőpontot…
Szeverényi János országos missziói lelkész gondolatai az Evangélikus Élet magazinban.
Tizennégy produkció – köztük nyolc budapesti, egy vidéki és egy fővárosi koprodukció, valamint három vidéki és két határon túli előadás – kapott helyet a tizenkilencedik pécsi országos színházi találkozó (POSZT) programjában. A műsorfolyamban találhatunk a Tízparancsolatról vagy épp a bálványimádás megtagadásáról szóló előadást is.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Szirmai Viktória a Szentendrei Evangélikus Zenei Óvoda munkatársa. Az óvodapedagógussal a gyermeki lélek tisztaságáról, a keresztény életről és a közösségről is beszélgettünk.
Egyedülálló kezdeményezést indított el tavaly egyházunk Országos Irodájának Gyülekezeti és Missziói Osztálya „Közösségépítő alkalom presbitériumoknak” címmel. Célja, hogy felfedeztesse a gyülekezetek presbitériumaival a saját értékeiket, erősségeiket, támogassa a közösségépítést. Németh Zoltán lelkésszel, az osztály vezetőjével az alkalmak felépítéséről, céljáról és a presbiteri közösségek erejéről beszélgettünk.
Egy óvoda és egy kollégium kerül a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásába, és kezdi meg működését ez év szeptemberétől Csongrád megye székhelyén. Szegeden ezek az első evangélikus nevelési-oktatási intézmények.
Nemrégiben Győrben furcsa eset történt. Egy televízióban is közvetített kézilabda-mérkőzésen a közönség egymás után kétszer énekelte el a magyar himnuszt… Nem tévedésből, nem szervezési hibából vagy figyelmetlenségből, hanem rivalizálásból. A történtekhez annyi magyarázat tartozik, hogy ez esetben nemzetközi szervezésben csapott össze két rivális magyar klubcsapat, a Győr és a Ferencváros. Mindkét klubnál gyakorlat, hogy a nemzetközi meccsek előtt a szurkolók eléneklik csapatuknak, illetve a csapattal együtt a Himnuszt, ezen a meccsen azonban a két csapat szurkolótábora némi fáziseltéréssel ezt külön tette meg. Bizarr volt. A „mi” és a „ti” viszonyának egy rossz értelmezése. Mostani írásomban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mi feszül a „mi” és a „ti” között.
„Tudod, én egy racionális ember vagyok. Úgy vagyok mindennel, hogy hiszem, ha látom. De elmentem a párommal a templomba, és ott olyasmiről beszéltek, ami még engem is megragadott…” – mondta egyszer egy felnőtt konfirmandusom. Bárki lehetett volna, hiszen annyiszor hallottam ezt már más „racionális” emberek szájából: „Hiszem, ha látom.” Tamás mondatát úgy ismételjük, mintha szólás lenne, pedig évszázadokig a hit negatív példája volt, ma azonban mintha újra felemelkedne Tamás apostol, és rég elfeledett ismerősként ölelnénk magunkhoz kétkedő alakját. „Hiszem, ha látom.” Tényleg csak akkor hiszünk mindent, ha előbb látjuk?
Tessedik Sámuel evangélikus lelkészről, a felvilágosodás korának híres pedagógusáról, iskolaalapító reformeréről kapta a nevét a gödöllői Tessedik Sámuel Alapítvány 1991-ben. A Roszík Gábor evangélikus lelkész által létrehozott alapítvány keretében az évek során széles körű diakóniai alap- és szakszolgálati intézményrendszer jött létre. Evangélikus egyházi intézményeket bemutató riportsorozatunkban ez alkalommal a Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálat nevet viselő hálózat sokrétű tevékenységével ismerkedhetnek meg olvasóink.
Orgonaművész, lelkész, tanár, egyházunk korábbi országos egyházzenei igazgatója, a jelenleg használatos énekeskönyvünk és korálkönyvek szerkesztője. Generációk hallgathatták igehirdetéseit, orgonakoncertjeit, ülhettek és ülhetnek le az általa tervezett orgonákhoz országszerte. Egyházunk ma szolgáló lelkészi karának tagjai közül számosan tanulták tőle az egyházzenét az Evangélikus Teológiai Akadémia általa alapított Egyházzenei Tanszékén, mások a fóti kántorképzőben ismerték meg soktalentumos személyiségét. A többek között Károli Gáspár-díjjal is kitüntetett Trajtler Gábor hamarosan kilencvenedik születésnapját ünnepli. Otthonában, szeretett hangszere mellett ülve beszélgetünk.
„Soha ne ítélj meg egy másik embert, míg egy mérföldet nem jártál a cipőjében!” – hangzik a Forrest Gump című kultfilm szállóigévé híresült figyelmeztetése. Felhúzni valaki más cipőjét? Első hallásra bizarr ötletnek tűnik. Mi van, ha szorítani fog, és feltöri a lábamat? Vagy annyira lötyög majd rajtam, hogy orra bukok benne? Vagy ha kinevetnek a többiek a feltűnő színe, ódivatú fazonja miatt? Még el is kaphatok valami kellemetlen fertőzést! Nem könnyű hát megtenni a lépést, amelyre a szállóige biztat. Pedig igazán tényleg csak akkor ismerhetjük meg egymást, ha azt is tudjuk a másikról, hogy hol szorít a cipő, amelyet visel. Enélkül hamar kész az ítélet: ilyenek ezek a…
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. „Arra neveljük a diákokat, hogy ne csak a tanulmányi előmenetelükre figyeljenek, hanem saját testükre is” – mondja Tabajdi Dénes Miklós, aki a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban tanult, majd a Ferencvárosban végzett kimagasló edzői tevékenységet, jelenleg pedig volt iskolájában tanít. A testnevelő tanárral a Deák téri szellemiségről, test és lélek egységéről is beszélgettünk.
Búzakalász és ekevas látható a főváros XV. kerületének címerében. Nem véletlenül, hiszen a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon még az Árpád-korban kialakult Palota nevű falu lakói mindig is elsősorban a föld adta ajándékokból éltek. Ám Rákospalota evangélikusai nemcsak szorgalmas őseikre büszkék, hanem lutheránus kincseikre is – köztük templomaikra. Ugyanis kettő is van nekik. A később épített, úgynevezett nagytemplomban az utóbbi években mindig nagyhéttől adventig tartják az istentiszteleteket. A nagytemplom titkairól és egyéb gyülekezeti érdekességekről Csernyik Ferencné korábbi presbiter és Domonyi Csizmadia Pál korábbi felügyelő, jelenlegi másodfelügyelő mesélt.
Hogy értsük, élvezzük a verset, hogy katarzist váltson ki belőlünk, szükséges-e ismernünk a költő életpályájának valamennyi állomását, a mű keletkezésének hátterét? Milyen eszközök vannak az irodalomtanárok kezében ahhoz, hogy felébresszék az érdeklődést diákjaikban a költészet remekművei iránt, hogyan lehet „versfogyasztóvá” nevelni őket? Mit vegyen a kezébe, aki hosszabb kihagyás után fordul ismét a versek felé? Kérdéseinkre evangélikus iskolák magyartanárai válaszoltak.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetében lévő családi levéltárak között számos nevezetes protestáns család anyagát megtalálhatjuk. A református Lónyay, Szilassy, Teleki, Tisza, az evangélikus Jeszenák, Ostffy, Radvánszky, az unitárius Pákei, Kornis, Petrichevich-Horváth családok levéltári dokumentumai között bőven találunk kutatásra érdemes iratokat vagy éppen érdekességeket.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház