Az aprófalvas Zala megyében a nagyobb települések közé tartozik a Nagykanizsától mindössze öt kilométerre délnyugatra fekvő Szepetnek. Kedvező földrajzi elhelyezkedése következtében évezredek óta lakott hely. Az evangélikus szempontból szórványvidéknek tekintendő megyében itt van az egyetlen német gyökerű evangélikus gyülekezet. A történelmi Vas vármegye nyugati részéből – a trianoni béke után Ausztriához csatolt Kukmér, Némethidegkút, Drumoly és más községekből – érkezett mintegy ötven család 1757-ben lelt a településen új otthonra.
Sok oka lehet annak, ha valaki elhagyja a felekezetét, gyülekezetét: például költözés, házasságkötés, helyi botrányok, elhalászás. Az ökumené idejét éljük. Évszázados küzdelmek, harcok, sok esetben vérontások után végre azt keressük a másik felekezetben, ami összeköt bennünket. Erre sarkallja az egyházakat az államegyház korszakának elmúltával a tömeges elvilágiasodás és közömbösség is. Ma nem az a legnagyobb kérdés, hogy ki milyen felekezetű, hanem az, hogy egyáltalán keresztyén-e, tartozik-e gyülekezethez, gyakorolja-e a hitét.
Idén április 2-án a húsvétot ünnepeljük, ami teljesen rendjén való. Ha azonban olvasóink aznap látnak valahol egy kékbe öltöztetett parkot, egy kékkel kivilágított épületet vagy egy kék zászlócskákkal vonuló kis csapatot, akkor jusson eszükbe: az autizmus spektrumzavarral élők világnapja is van.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Gyóni Martin a domonyi gyülekezetben nevelkedett, érettségi után rögtön a teológiára jelentkezett. Önkéntességről, a történelem szeretetéről és a 21. század egyházáról beszélgettünk a negyedéves teológus-lelkész szakos hallgatóval.
Guillermo del Toro, a gótikus horrormesék mestere ismét a rendezői székbe ült, hogy egy újabb sötét, de elbűvölő filmmel örvendeztessen meg minket. A víz érintése egy nem mindennapi szerelem történetét meséli el, és komoly esélyekkel indul az idei Oscar-díj-átadón.
Tisztaság, rend mindenütt, látszik a gazda precizitása, ugyanakkor otthonos, vendégszerető hely Halász János szekszárdi présháza. A katonából lett borász, a gyermekkora óta istenfélő ember hitről, családról, szőlőről mesél. Szót ejt a nemes nedű méltó megbecsüléséről és arról is, hogy a szőlészethez-borászathoz Istentől kapta a talentumot.
A Bibliában kétszáznál is több alkalommal esik szó a borról, a növények közül pedig a szőlőről tesz említést legtöbbször a Szentírás. Fontos tudni, hogy a keleti népeknél a bor fogalma legtöbbször nem az erjedt, hanem a frissen préselt, édes, alkoholtartalommal még nem bíró szőlőlevet jelentette, így a bibliai szóhasználatban a bor leginkább az általunk szőlőléként ismert italnak felel meg.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett újságíró-diplomával és a hazai médiapiacon gyűjtött néhány évnyi tapasztalattal 2008-ban kiment New Yorkba szerencsét próbálni. A Columbia és a New York Egyetemen tanult újságírást, majd munkát kapott a Reuters hírügynökségnél. Az amerikai álom összejött, csakhogy az nem az ő álma volt. Az elérhetetlennek tűnő, a maga módján mégis kegyetlen várossal folytatott küzdelméről, az oda- és visszavezető utakról írta 2017 novemberében megjelent első könyvét Mások álma címmel. New Yorkról, lelkészgyereksorsról, zsidóságról és evangélikusságról, útkeresésről és kihívásokról, saját álmairól is beszélgettünk Donáth Mirjammal.
Majorosi-Lázár Anita ügyvédből lett profi sportoló. Legutóbb a kettlebellsport magyar bajnoki címét nyerte el, negyedik helyezést ért el a szöuli világbajnokságon, korábban pedig amatőr kategóriában lett világbajnok. A világbajnokságokon és a gyülekezetben is otthon érzi magát. Sportágáról, a hit és a sport viszonyáról, nem utolsósorban pedig gyülekezeti elköteleződéséről is kérdeztük.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Vincze Délia ötödéves, teológuslelkész szakos hallgatót az iskolalelkész szerepéről és a Közel zenekarról is kérdeztük.
Holokauszt. Nyugat-európai protestáns gyülekezetben szolgáltam néhány hónappal ezelőtt. Különös közösség a hazától távolra szakadtak csapata. Mindenkinek egyéni, sajátos története van. Az idősebbek még a háború idején vándoroltak ki, mások ’56-ban. A fiatalok általában jobb megélhetést keresnek a kontinens gazdagabb felén.
Drámai visszaszámlálásban él az afrikai kontinens egyik legnagyobb városának, a közel négymilliós Fokvárosnak a lakossága. A korábbi számítások 2018. április 21-re, az újabbak április 12-re jelzik azt a napot, amikor teljesen elfogy a város vízkészlete, és a vízszolgáltatás leáll… Több mint száz éve nem tapasztalt szárazság van azon a vidéken, ráadásul a település is gyorsabban és nagyobbra nőtt, mint amekkorához a víztározókat tervezték.
Mit tudunk Jézusnak arról a tanítványáról, akinek a nevét a „hitetlen” jelzővel együtt emlegetjük? Ő nem volt jelen azon az estén, amikor a feltámadott Jézus a „békesség néktek!” köszöntéssel lépett oda a félelmükben bezárkózó tanítványokhoz. Hiába mondták előkerült társuknak immár ujjongva: „Láttuk az Urat!”, ő zaklatott lélekkel így felelt nekik: „Ha nem látom a kezén a szögek helyét, és nem teszem a kezem az oldalára, nem hiszem!” (Jn 20,25)
Húsvét minden rá vonatkozó újszövetségi részlet ellenére – némelyeknek talán éppen azok miatt –, de kétezer év igehirdetése és értelmezési kísérletei dacára is, titok marad. A 20. század érzékeny lelkű, mértékadó magyar költője, Pilinszky János egy húsvéti elmélkedésében a végső virradat előszelét említi. „Az ember csak megtapasztalhatja érintését, de útjait ki nem fürkészheti. A végtelen Isten és a véges ember drámájában ez a kifürkészhetetlenség Isten szeretetének örök előjoga. Megértenünk lehetetlen, de bármelyikünk megbizonyosodhat róla, s ez a bizonyosság nemcsak a világ szeszélyeit és esetlegességeit, de bensőséges erejével még törvényeinek bizonyosságát is véghetetlenül fölülmúlja.” (Isten dicsősége, Új Ember, 1970. március 29.)
Lezárult a felvételi folyamat a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégiumban (ERSZK). Az intézmény ezúttal harminckét taggal, köztük nyolc új szakkollégistával vág neki a második félévnek. A szakkollégisták Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye településeiről, főleg aprófalvaiból érkeztek, jellemzően ők lesznek az első diplomások családjukban.
Lassan benépesül a stúdió előtti társalgó a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) épületében, a budapesti Kunigunda útján. A Püspökkenyér című műsor felvételét mindig rövid megbeszélés és közös imádság előzi meg, amikor a résztvevők Isten segítségét kérik a munkájukhoz.
Brno – Csehország Európa leginkább szekularizált országa, a közelmúlt felmérései szerint alig tizenöt százalékot ér el azoknak az aránya, akik valamilyen egyházi közösséghez tartozónak vallják magukat. A Cseh Testvérek Egyházának hetven-nyolcvanezres lélekszáma az ország lakosságának még egy százalékát sem teszi ki, diaszpórahelyzetük, az egyház fordulatokban gazdag történeti háttere, az ebből eredő tapasztalatkincs ugyanakkor számos olyan tanulsággal szolgál, amely miatt egyházunk vezetése nagy örömmel vette Daniel Ženatý egyházelnök meghívását.
A népi hagyományban a hónapoknak nevük van. A teljesség igénye nélkül: kikelet hava – március, szelek hava – április. […] Ennek mentén jutott eszembe, hogy a böjti hónapot nevezhetnénk az elengedés hónapjának. Sok minden tartja fogva az embert, gondjaink lehúznak bennünket. Sokszor érezhetjük úgy magunkat, mint Gulliver a lilliputiak országában, amikor a sok kis lilliputi ezer apró pányvával földhöz kötözte az óriást. De az igazság az, hogy inkább mi magunk szorítjuk, markoljuk gondjainkat, bűneinket, s nem tudjuk elengedni őket.
Január 1-jével egyházunk lett a működtetője több, korábban állami fenntartású szociális intézménynek. Ezek egyike a pszichiátriai betegek ágfalvi otthona. Mind az egyház, mind az intézmény nagy reményeket fűz a „frigyhez”. A tervekről és az otthon életéről beszélgettünk Gregersen-Labossa György lelkésszel, egyházunk diakóniai bizottságának elnökével, az ágfalvi intézet anyaintézményének, a Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központnak az igazgatójával és Belényessy Évával, a diakóniai központ ágfalvi telephelyének vezetőjével.
A Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó büki nagyszínpadán hallhatjuk július 27-én Magyarország egyik legkedveltebb zenekarát. A Pannonia Allstars Ska Orchestra énekesét, Tóth Kristóf KRSa-t a skazene eredetéről, a magyar pluszról, a Biblical című kislemezükről és a tudatos társadalmi felelősségvállalásról is kérdeztük.
Azt hiszem, nem túlzás Ordass Lajos evangélikus püspököt Luther Márton hűséges követőjeként Isten emberének tekinteni. Luther azt mondta: a keresztény embernek, azon az alapon, hogy keresztény, nincs joga az igazát erőszakos úton érvényesíteni, hanem el kell szenvednie az igazságtalanságot. Ámde ha Isten törvénye és valamely emberi rendelkezés ellentétben van, a reformátor is hivatkozott Péter szavaira: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.” (ApCsel 5,29)
A januári tavaszban rügyet bontottak a fák a budai, XII. kerületi Kék Golyó utcában, így a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség kertjében is. Gyülekezetlátogató riportsorozatunkhoz ezúttal a főváros talán legszebb kerületében választottunk helyszínt. Keczkó Pál igazgató lelkész és felesége, Keczkó Szilvia parókus lelkész vár, napsütésben járhatjuk körbe a különlegesen szép és modern, Benczúr László Ybl-díjas építészmérnök, az Északi Egyházkerület korábbi – ma már tiszteletbeli – felügyelője tervezte épületegyüttest. Tavaly év végén volt a tizedik évfordulója, hogy Pált beiktatták itteni szolgálatába, Szilviát pedig – aki három gyermekük születése, nevelése miatt „maradt le” csupán – öt éve, 2013 februárjában. Amúgy pedig ő Budahegyvidék első női parókus lelkésze.
„Istené az ítélet, én nem úgy vagyok közöttük, hogy megmondom, mi fekete, mi fehér. Azzal az indulattal kell feléjük fordulni, amely Jézusban is megvolt: az Atya szeretetét képviselte” – vallja Hecker Christiane, aki Magyarországon elkezdte és vezeti a Teen Challenge Hungary befogadóház szolgálatát. A nemzetközi keresztény missziós közösség az utcán kallódó, illetve szenvedélybeteg fiatalok körében a Krisztus általi szabadulást hirdeti. Az elkötelezett szolgálatvezetőtől valósághű képet kapunk a felelősségteljes hivatás velejáróiról.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Somogyvári Flóra negyedéves teológushallgató a pályaválasztásáról, a zene erejéről és a lelkészi felelősségről is beszél.
Evangélikus énekeskönyvünk értékes kincsei Túrmezei Erzsébet diakonissza költőnő énekversei és énekfordításai. Nem „csupán” mi, hanem katolikus, református, baptista és metodista testvéreink is nagy szeretettel énekelik a Túrmezei-alkotásokat. Most, születésének százhatodik évfordulóján azzal a jó hírrel szolgálhatunk, hogy hagyatékának feldolgozása során célegyenesbe jutott a korábban nem ismert vagy énekeskönyvünkben nem teljes egészében közölt énekszövegeinek digitalizálása.
„Éljen a fasori gondolat, mely tolerancián, nyitottságon, egymás elfogadásán, valamint a hazafias és keresztényi szellemiségen alapul” – olvasható Liptay György ars poeticaként is értelmezhető mondata A Fasori Gimnáziumtól a Műegyetemig című kötetben, amelyből egy sajátos, 20. századi magyar életutat ismerhetünk meg. A későbbi vegyészmérnök, egyetemi tanár érdeklődése a legendás, világhírű tudósokat nevelő evangélikus iskola diákjaként fordult a kémia felé.
A budapesti városképhez, akarva-akaratlanul, hozzátartoznak a koldusok. Pár éve a hatóságok megpróbálták „eltüntetni” őket az utcasarkokról, aluljárókból, de a problémának ez a meggondolatlan tüneti kezelése kudarcot vallott.
„Simai Mihály megszenvedett életútján eljutott a létértelmezés és az istenkeresés olyan fázisába, ahol már világosan kitetszik, valójában mire is készülődött idáig. Versei meggyőző erővel hirdetik, nincs más vigasz, nincs más remény, mint a spiritualitásban megszerzett igazság – azért kell meghalnunk, hogy végre örökké éljünk. A megszentségtelenített világ újraszentelése: ez a költészet mai feladata. Simai Mihály kötetében erre vállalkozik” – írta Jókai Anna a költő Végtelen vonzásban című, eddig legutolsó verseskötetének borítóján.
A Négyszögletű Kerek Erdő című meseregényből készült darabot legutóbb a Nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának vendégjátékában lehetett megtekinteni az anyaország fővárosában. A Vendégváró Fesztivál keretében január 21-én bemutatott előadás minimális díszlet között zajlott, a jelmezek is inkább jelképszerűek voltak, mert Szabó Attila rendező a színészek játékára kívánta ráirányítani a figyelmet. A hetvenperces előadásban mindez remekül sikerült is.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház