Frízföldi reformáció – Protestáns gyűjtemények konferenciája

Frízföldi reformáció – Protestáns gyűjtemények konferenciája

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Czenthe Miklós
Emden – Az alsó-szászországi Kelet-Frízföld (Ostfriesland) központja, Emden városa adott otthont idén az európai protestáns gyűjtemények konferenciájának. A Németország északnyugati csücskében, közel a holland határhoz fekvő települést történelme és emlékei alapján a reformáció emlékhelyei („Reformationsstadt”) közé sorolják. Az április 26–29. között megrendezett találkozó helyszíne a mintegy ötvenezres északi-tengeri kikötőváros régi temploma, a nagytemplom volt.

A második világháborúban a várossal együtt a nagytemplomot (Grosse Kirche) is lebombázták, csak a falak álltak fél évszázadig emlékeztetőnek. A szerencsésen megmenekült értékes könyvgyűjtemény elhelyezése céljából az 1990-es években könyvtárat építettek a templomfalak köré. Az épület többfunkciójú: a volt templomhajó rendezvények, konferenciák, koncertek célját szolgálja, míg a hajót körbevevő, karzatoknak látszó emeleteken a könyvtár anyagát és helyiségeit helyezték el. A régi templom és a modern könyvtári építmény harmonikusan összeillik.

A százötvenezer kötetes könyvtárban a reformációi és egyháztörténeti gyűjtemény elsősorban a református irányzattal és Frízföld vallás- és helytörténetével foglalkozik. Az emdeni gyülekezet történetét értékes dokumentumgyűjtemény őrzi, de vannak kiállítási termek is, ahol művészi értékű kegytárgyakkal, könyvekkel, iratokkal a város és környéke egyháztörténetét, gyülekezeti életét mutatják be.

A nagytemplom így kialakított könyvtárát Johannes a Lascóról, Emden és a Frízföld reformátoráról nevezték el. Lasco, lengyelül Jan Łaski (1499–1560) európai műveltségű és látókörű humanista volt, befolyásos lengyel nemesi családból származott (apja Lengyelország prímása volt, míg testvére, Łaski Jeromos diplomataként vett részt a Mohács utáni magyar politikában).

Łaski 1540-től működött Emdenben szuperintendensként. 1549-ben Londonban csatlakozott a németalföldi menekültgyülekezethez, amelynek tagjai azonban 1553-ban a megváltozott politikai viszonyok miatt az angol fővárosból is kénytelenek voltak elmenekülni. Hajóval érkeztek Emdenbe, miután a lutheránus irányzatú városok – kálvinista irányzatuk miatt – nem fogadták be őket.

A németalföldi spanyolellenes szabadságharc (1568–1648) kitörése után több ezer németalföldi menekült került Emdenbe. Köztük jómódú flamand, vallon és holland kereskedőcsaládok is, amelyek hozzájárultak a hajózás, a távolsági kereskedelem fellendüléséhez. A város ekkor élte virágkorát, amely így egybeesett, sőt összefüggött a reformációval.

A városban a kálvini irányzat vált hangadóvá, ezért is nevezték ekkor Emdent „északi Genfnek”. A város lett a hollandiai kálvinisták fő bázisává, ahol 1571-ben országos zsinatot tartottak, amely kiállt a Heidelbergi káté alapján álló Confessio Belgica mellett. Számos holland nyelvű, a kálvini irányt támogató könyvet – például hollandra fordított Bibliát – is kiadtak Emdenben, és lelkészeket is küldtek ki a városból Hollandiába. Az emdeni nagytemplom ekkor kapta a holland reformáció anyatemploma, anyaegyháza elnevezést (Mutterkirche).

A református hit terjesztése, egységesítése egyben támogatta a holland szabadságküzdelmet is. A templom ma is meglévő díszes ajtaja felett hajóábrázolás utal Krisztus egyházára (hollandul Schepken Christy), amely menedéket és támogatót talált Emdenben. A francia nyelvű menekültek miatt a városban sokáig francia nyelvű gyülekezet is működött, amelyhez a franciaországi protestánsüldözések után hugenották is csatlakoztak.

Az európai gyűjteményi konferencia résztvevői különféle európai protestáns emlékhelyek és egyházak képviselői voltak, köztük németek, csehek, magyarok is, illetve – a legtöbben – Elzászból érkezett franciák. A találkozó jó alkalom volt a szakmai eszmecserére, tájékozódásra. Előadások hangzottak el a nagytemplom és a Johannes a Lasco-könyvtár történetéről, a németalföldi szabadságharc emdeni vonatkozásairól és egy 17. század végi hugenotta menekült (Jean Migault) naplójáról. A gondos szervezésnek köszönhetően a résztvevők megismerkedhettek a volt városházán a keletfríz múzeummal, illetve a kikötővel is, vasárnap pedig a 17. században protestáns templomnak épült újtemplomban vehettek részt konfirmációs istentiszteleten.

A gyűjteményi szakemberek a keleti Frízföldön megnézhették és meghallgathatták Észak-Európa legrégibb használható templomi orgonáját, és felkerestek egy eredeti berendezésű, fríz nemesi kastélyt is; az épületet a még mindig benne lakó régi tulajdonoscsalád leszármazottja mutatta be, igazi keletfríz teaivó ceremóniával egybekötve. A konferencia meghosszabbításaként pedig a közeli hollandiai városba, Groningenbe kirándultak, ahol templom-, múzeumlátogatás és az ottani francia gyülekezettel való találkozás volt a program. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 21–22. számában jelent meg 2018. június 3-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!