Skip to main content

2023. október 25. 14:17

„Lehet másképp csinálni” – Száguldás, dermedtség, agresszív üzemmód

Szabadegyetemi előadást tartottak a nyíregyháza-kertvárosi gyülekezetben

Van-e helye az egyháznak a mai fejlett demokratikus társadalomban? – ezzel az izgalmas címmel hívogatták a testvéreket október negyedik vasárnapján a Nyíregyháza-Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Bolyai téri gyülekezeti központjába a szabolcsi vármegyeszékhelyen. Az alkalom nem egyedülálló, a nyári szabadegyetemi előadás-sorozat sikerén felbuzdulva havonta egy vasárnap délután alkalmat teremtenek hasonlóan érdekes kérdések átgondolására, megvitatására. Szeptemberben az állam és egyház viszonyát elemezte Laborczi Géza igazgató lelkész, címzetes főiskolai docens Luther Márton két birodalomról szóló tanítására támaszkodva. Az októberi előadás apropóját pedig a Lelkipásztor teológiai szakfolyóirat 2023/6. számában megjelent egyik könyvrecenzió adta. Krámer György lelkész, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója Száguldás és dermedtség címmel Hartmut Rosa Demokratie braucht Religion (A demokráciának szüksége van a vallásra) című, 2022-ben kiadott művét ismertette.

Krámer György a nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet szabadegyetemi alkalmán

A szabadegyetemi előadáson Hartmut Rosa gondolatmenetét ismertetve Krámer György elöljáróban leszögezte, hogy az állítás szerint a mai kor emberének általában szüksége van a vallásra, az elemzés azonban a keresztény egyházakra fókuszál, és a német társadalom kritikáját adja. Gondolatait azonban nem nehéz a magyar viszonyokra adaptálni, nálunk is érvényesek: sokan úgy gondolják, hogy a világ rég meghaladta a bibliai tanítást, az egyház csak egy a többi „hiszékenység” között, a pénzsóvárság és a szexuális botrányok okozta hitelességi válságról nem is beszélve.

Rosa társadalomkritikája a piacgazdaság, a fogyasztói társadalom növekedési kényszerét tömöríti a száguldás fogalmába, hozzátéve, hogy lassításról már csak azért sem lehet szó, mert az az európai értelemben vett jóléti állam erejét is felezné. A fejlődés kényszerpályája ugyanakkor egyfajta dermedtséget okozott a társadalom tagjaiban, mert mára egyrészt értelmezhetetlen a célja, másrészt olyan válságtünetek szegélyezik az útját, mint a pandémia, a klímaválság, az infláció vagy éppen két véres háború. Mindez nem csupán csalódottságot, hanem egyfajta nehezen körülírható, meghatározhatatlan, de állandó félelmet is generál az emberekben.

Rosa szerint ez a két egyszerre ható tényező a magyarázata annak az agresszív üzemmódnak, amely meghatározza a mindennapokért folytatott küzdelmeinket. A bajt tetézi, hogy agresszív üzemmódban szóba se állunk a más nézetet vallókkal. Mindez a demokrácia lényegét veszélyezteti, hisz nemcsak hogy mindenkinek joga van a saját meggyőződéséhez, de a nyitott társadalmat az viszi előre, ha a másik érvei hatnak rám, alakítják és befolyásolják a véleményemet. Ahol csak az én véleményem és a velem egyetértők köre számít, ott nem működik a demokrácia – érvel Hartmut Rosa –, a demokráciában nemcsak a szabadon elmondható véleményekre, de azt meghalló fülekre is szükség van.

A gondolatmeneten továbbhaladva Krámer György a rezonancia jelenségét igyekezett érthetővé tenni hallgatósága számára, a zene hatását hívva segítségül. Ha nyitottak és befogadók vagyunk, akaratlanul történik bennünk valami a hallottak hatására, ami változásokat indít el, s erre nagy szükségünk lenne. A Rosa-féle elmélet a rezonancia négy alapelemét különbözteti meg, s meglátása szerint ezek mindegyike természetes módon adott az egyházak számára. A templom, a gyülekezeti terem, de akár a külső helyszínen tartott egyházi alkalom is biztosítja azt a teret, amely kiszakítja az embert a mindennapi rutinból, és azt a külső környezetet, amely lehetőséget teremt a rezonancia megélésére. A tartalom pedig még inkább: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Ézs 43,1) Az istentiszteleti liturgia, az igehirdetés és az evangélium tanítása az ember és Isten, ember és ember közti kapcsolódás eszköze, a teljes és tökéletes meghívás. Az egyházaknak át kell gondolniuk, mit hogyan kellene átalakítaniuk működésükben, hogy képesek legyenek kielégíteni korunk emberének ezt a szükségletét, mert eszközei lennének hozzá – összegezte az országos iroda igazgatója.

A programot szervező lelkész, Laborczi Géza biztatására a gyülekezet tagjaiból és az egyházi intézmények munkatársaiból álló közönség felvetéseivel, kérdéseinek megvitatásával folytatódott az alkalom. A párbeszéd fontosságát elfogadva megfogalmazódott a bevándorlás, a muszlimoknak az Európában növekvő száma fölötti aggodalom, majd az a nagyobb veszély, amely hazai viszonyaink között sokak mindennapi tapasztalata: hogy még családon belül is kerülik a beszélgetéseket, nehogy a politikára terelődjön a szó. A rezonanciához szükséges terekre utalva elhangzott, hogy a templomok fenntartása egyre nagyobb anyagi terhet jelent, miközben fogyatkoznak a gyülekezetek. Krámer György a felvetésre kérdésekkel válaszolt: Érdemes-e ragaszkodni a kifűthetetlen nagyságú templomokhoz ötven fővel? Vajon hogyan alakul a rengeteg pénzzel támogatott keresztény egyházak költséghatékonysága annak tükrében, hogy ki mennyit kapott, és hány főt vesztett az évek során? És vajon mi van azokkal, akik az egyház terén kívül vannak? Mi a baj az éjszakai istentisztelettel, ha azt látjuk, hogy a fiatalok akkor indulnak el otthonról, mikor az idősebbek nyugovóra térnek?

Szó esett továbbá az egyre terjedő multifunkcionális terekről is, amilyen a Bolyai téri is, amely alkalmas a nehéz sorsú emberek képviseletére, segítésére, noha ők nem jelennek meg a hívekről szóló statisztikákban. A vendégelőadó végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az evangélikus egyház a gyülekezetek szövetsége, ezért ott a lehetőség, hogy másképp is lehet csinálni. A gyülekezet önálló és állandó abban az értelemben, hogy ugyanazoknak a családoknak a generációi alkotják, tehát a változtatás szándéka az adott presbitérium gondolkodásán múlik.

Az októberi szabadegyetemi előadást Hugyecz Péter orgonajátéka keretezte, és a kertvárosi gyülekezet Pásztortűz együttesének zenei szolgálata zárta. Az előadás, ahogyan a többi hasonló alkalom is, visszanézhető a gyülekezet közösségi oldalán.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-15-16
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső