Skip to main content

2023. július 23. 9:54

Tényleg?

Elmélkedés a vasárnap zsoltárának antifónájáról

Sorozatunkban a vasárnap zsoltárának antifónájáról elmélkedünk.

Tényleg? – Elmélkedés a vasárnap zsoltárának antifónájáról

„Az Úré a föld és ami betölti, a földkerekség és minden lakója!” (Zsolt 24,1)

Amikor teológusként megfordultam különböző helyeken, a Hulej nevet hallva sokszor kérdezték idős lelkészek: „Az Alfréd lánya vagy?” Mikor mondtam, hogy nem, az unokája, megdöbbentek az idő múlásán, de nagy örömmel idézték fel az elhunyt lelkésztársukkal kapcsolatos élményeiket.

Mikor egyházi rendezvényen találkoztam olyanokkal, akik ismerték a húgomat, mindig nekem szegezték a kérdést: „Te nem a Klaudia testvére vagy véletlenül? Hasonlítotok!” Húgom is ilyen tapasztalatokról számolt be, mikor ő találkozott engem ismerő evangélikusokkal…

Amikor Pestszentimrén látogatni kezdtem a gyülekezeti tagokat, az egyik néni azzal fogadott, hogy mi rokonok vagyunk! S kezdte magyarázni, hogy ő Lengyel lány, gyerekkorukban Csáboron laktak, s én rögtön rájöttem, hogy ők azok az unokatestvérek, akiket emlegetni szokott anyai nagypapám!

És lehetne folytatni a sort. Nem vagyunk egyedül a világban, tartozunk valahova – szűkebb és tágabb közösségekhez –, és az, hogy kihez és hova tartozunk, nagyon meghatározó! Egy új helyzetben ez megelőlegezett bizalmat, nagyobb odafigyelést, szeretetteljes megnyilvánulást jelenthet, vagy akár előnyt is anyagi, szakmai szempontból… Ugyanakkor kötelezettséggel is jár, hiszen nem hozhatunk szégyent annak a nevére, akiről beazonosítottak.

Heti zsoltárunk szerint minden és mindenki az Úré! Istennek köszönheti létét a teremtett világ, ami még most – a bűneset által megromlott állapotában – is tükrözi Teremtője nagyságát és fenségét!

Minket is Isten ajándékozott meg az élettel. Mennyire határozza meg gondolatainkat és tetteinket ennek a tudata? Ad-e magabiztosságot, iránymutatást az, hogy Isten gyermekei vagyunk? S a mindennapokban kötelez-e az Istennek tetsző életre a mennyei Atyához fűződő kapcsolatunk?

Valljuk, hogy az Úr Jézus a mi Megváltónk. Tényleg az az identitásunknak alapja, hogy szeret az Úr és életét adta értünk? S meglátszódik-e ez az életünkön, hogy megváltott, újjászületett emberek vagyunk? Vajon aki velünk találkozik, megszólíthat-e így: ugye, te keresztyén vagy, hiszen vannak krisztusi vonásaid?

Szóval az Úré minden és mindenki! Testvérem! Te tudod, hogy az övé vagy? És látszik is rajtad, hogy az Úrhoz tartozol?

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.