Skip to main content

2024. április 8. 8:00

Nem a hit ütközik a természettudománnyal

Bibliaértelmezés és fizika – Szakács Tamást kérdeztük doktori értekezéséről

Fizikus és lelkipásztor, igazi „tudós pap” dr. Szakács Tamás, a Galgagutai Evangélikus Egyházközség helyettes lelkésze. Betöltött már számos közegyházi pozíciót, jelenleg is a Lelkipásztor című evangélikus teológiai szakfolyóirat igei rovatának szerkesztője, a Luther-konferenciák és egyéb egyházi rendezvények rendszeres előadója, számos publikációt jegyez. Elsőrendű hivatásának tekinti Krisztus evangéliumának hirdetését, de szívügye az is, hogy a fizika, a természettudományok felismeréseit – érthetően – közel hozza hallgatóságához. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen januárban megvédett doktori disszertációjáról és a doktori címig vezető útról kértük beszélgetésre.

Bibliaértelmezés és fizika – Szakács Tamást kérdeztük doktori értekezéséről

Milyen családi háttérből indult, honnan ered az evangélikus elkötelezettsége?

– Sokadik generációs evangélikus vagyok. Nagyapámat Baldauf Gusztáv pécsi lelkész a pásztori szolgálatra szánta, de dédapám sajnálatos halála miatt – hazaérkezett a világháborúból, másnap elindult dolgozni, s egy részeg kocsis agyonnyomta – nagyapámnak kellett eltartania a családot, így a lelkészi hivatásról le kellett mondania. Szabó lett, de azért sokáig cserkészkedett, parancsnok is volt. A gyülekezeti elkötelezettség mindig része volt a családunk életének. Pécsen nőttem fel, Balikó Zoltán, majd Szabóné Mátrai Marianna és dr. Szabó Lajos, ifisként pedig Koczor Tamás volt a lelkészem, ők nagy hatással voltak hitéletem alakulására.

A természettudományos érdeklődést is otthonról hozta?

– A családban nem volt ennek előzménye. Édesapám magyar–történelem–rajz szakos tanár volt. Mindig mondta gyerekkorunkban: „Matematikából nem tudok segíteni, az menjen magától!” Már általános iskolás koromban elkezdtem érdeklődni a természettudomány, különösen is a csillagászat iránt. Pécsen kiváló lehetőségek nyíltak erre; ami csak elérhető volt a könyvtárban, azt mind elolvastam. Jó ideig autodidakta módon képeztem magam. Felső tagozatos koromban tagja lettem a Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat Planetáriumában a Csillagászat Baráti Körének, gimnazistaként pedig a vezetőjeként működtem, valamint hetente előadásokat tartottam a látogatóknak. Érettségi után beiratkoztam az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakára.

Előbb lett tehát fizikus, utána lelkész. John Polkinghorne részecskefizikus és anglikán lelkész így fogalmazott: „Nem akarok vasárnap pap, hétfőn fizikus lenni, hanem mindkét napon mindkettő.” Mondhatjuk, hogy e tekintetben ön is a nyomdokába lépett?

– Az ELTE-s egyetemi éveim alatt iratkoztam be az evangélikus teológiára. Az exegézis érdekelt, áthallgatás formájában tanultam a hébert és a görögöt, majd úgy alakult, hogy „ott ragadtam”, s a lelkészi hivatás irányába vitt az utam.

Disszertációjának címe A teológia kettősségei komplementaritásrealista szemléletben – Bohr komplementaritási elvének érvényesülése a teológia némely területén (Az óegyházi dogmák és a lutheri teológia komplementaritásrealista olvasata). Miként érlelte ki ezt a témát?

– Kezdetben nem volt egyértelmű a témaválasztás, témavezetőm, dr. Béres Tamás, az egyetemen a rendszeres teológiai tanszék professzora az első ötletemet – a fizikai ismeretek hatása az exegézisre – túl tág ölelésűnek tartotta. Ennek leszűkítéséből formálódott ki végül a témám. Jó instrukciókat kaptam tőle, inspiratív volt az együtt munkálkodás. A komplementaritás elnevezésű filozófiai elvvel [két olyan valóság egymásrarendeltsége, melyek nem kizárják, hanem föltételezik egymást; találkozásukkor egy új, harmadik valóság jön létre – a szerk.] már fiatalon találkoztam. A Nobel-díjas Niels Bohr dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója a komplementaritást a fizika nyelvén fogalmazta meg, a khalkédóni zsinati atyák pedig a teológia nyelvén. A dolgozatom lényege, hogy a filozófiai elv tulajdonképpen közös – csak két különböző megnyilvánulása van.

Miért a komplementaritás lett az egyik kulcsszava a disszertációjának?

– A két terület – hit és természettudomány – feszültsége érdekelt. A feszültség nem oldható fel, de nem teszi lehetetlenné a kettő egyszerre meglévő igazságát. Le kell szögezni: nem a hit ütközik a természettudománnyal. A feszültség abban áll, hogy divat egy bizonyos bibliaértelmezést ütköztetni egy bizonyos ter­mészettudományos eredménnyel, ez azonban mesterséges szembeállítás. A tudomány kifejti, hogy milyen alapokra épít, milyen módszerekkel dolgozik. A teológia is meghatározza saját munkája számára az alapokat, a módszereket – s jut egy másik eredményre, mondjuk, az univerzum korát illetően. E kettő lehet együtt érvényes. Emellett el kell fogadnunk: nagyon sok mindenben nem tudjuk kimondani a végleges választ. A természettudománynak és a teológiának egyaránt megvannak a maga korlátai. Hadd idézzem Bohrt a paradoxonok egymással szembefeszülő állításaival kapcsolatban: „Az egyszerű igazság ellentéte egy hamis állítás. Egy mély értelmű igazság ellentéte lehet egy másik mély értelmű igazság.” Ő tehát így is kifejezte a komplementaritást. Lehet egyszerre igaz két olyan jelenség, amelyet mi a megszokott gondolkodásunkkal egymást kizárónak vélünk. A fizikában a komplementaritás megnyilvánulásának a legismertebb példája az, hogy egy elektron megjelenhet hullámként is, de részecskeként is – annak ellenére, hogy a klasszikus fizika szerint a kettő kizárja egymást. A komplementaritás Krisztus kapcsán történő megjelenése, hogy ő Isten is, és ember is – annak ellenére, hogy a zsidó vallásosság szerint a kettő kizárja egymást.

Mennyiben ad újat a disszertációja, ötvözve a fizikát és a teológiát?

– Amit írtam, annyiban új, hogy összeszedve a komplementaritás tulajdonságait, elsődleges alapnak a Khalkédóni hitvallást vettem, és inkább a háttérben jelenítettem meg, mit mondott Bohr. Tizenöt fogalmat gyűjtöttem össze. Egyszerűbbek is találhatók közöttük, mint például a hitvallásból származó oszthatatlanság – az elektron nem osztható fel részecskére és hullámra, Krisztus nem osztható fel Istenre és emberre – vagy az összekeverhetetlenség: részecske és hullám nem keveredik az elektronban, Isten és ember nem keveredik Krisztusban. Bonyolultabb filozófiai fogalmak is szerepelnek, mint például az akauzalitás, a fenomenális teljesség, a dualitás. Nem listát írtam, hanem táblázatba foglalt rendbe állítottam a tulajdonságokat, az összefüggéseket.

Doktorrá avatásának ünnepélyes alkalmán dr. Bácskai Károly a lau­dá­ció­jában így fogalmazott: „Szakács Tamás célja annak megválaszolása, hogy a modern fizikai világkép, illetve a komplementaritás miként segíthet a teológia kettősségeinek racionális szemléltetésében, és ez miként hat a teológia és a természettudomány viszonyának értékelésére.” Kérem, segítsen nekünk ennek laikus értelmezésében!

– Disszertációm a komplementaritás feltárt jellemzőire épített módszerrel vizsgálja meg a teológia bizonyos kettősségeit. Mindenekelőtt Krisztus kettős természetével, ugyanakkor a lutheri teológiával összefüggésben is. Komplementaritási viszony mutatkozik meg például a törvény és az evangélium viszonyában, a keresztyén ember egyszerre igaz és egyszerre bűnös állapotában vagy a kettős birodalom tanításában. Az értekezésben csak rövid felvetésként volt már mód kitérni rá, de bizonyos témákban a természettudomány és a teológia eredményei az egyszerű igazságok ellentmondása helyett megvalósíthatják a mély igazságok együttes igazságát.

Éppen a reformáció korában zajlott a tudományos világkép kiformálódása szempontjából alapvető jelentőségű fordulat, erről Luthernek és a fizikában jártas Melanchthonnak is véleménye volt. Evangélikus teológusként és fizikusként ön hogyan dolgozik Luther Márton világképével?

– Luther idejében még nem létezett természettudomány. Ismert a reformátor ellenvetése Kopernikusszal szemben; az utóbbi tudományosan nem tudta bizonyítani a saját heliocentrikus, napközéppontú elméletét – erre csak háromszáz évvel később nyílt lehetőség. Luther az asztali beszélgetéseiben szól a csillagászról, a neve említése nélkül. Mindez tíz évvel Kopernikusz fő művének a megjelenése előtt történt, akkoriban még csak előzetes ismertetés állt rendelkezésre a lengyel kanonok rendszeréről. Nem eredendően az egyház, hanem a csillagászok utasították el Kopernikusz álláspontját: a katolikus egyház előbb nyitott volt – az asztronómus a pápának ajánlotta a művét –, s csak később tette indexre a munkáját. Luther ellenvéleménye érthető: a megszokott világképünket nem fogjuk csak úgy feladni, ha nincs elegendő indok rá. Nem látta igaznak a kopernikuszi elméletet, ahogy Melanchthon sem, aki a maga fizikatankönyvében meg is kritizálta. Luther korrekt volt, mert elismerte: az asztronómusok a saját kifejezéseiket joggal használják, más fogalmakkal tudják leírni a dolgokat, ezeket a fogalmakat azonban a Szentírás nem használja. A disszertációban végül ezzel kapcsolatos fejezetek nem szerepelnek, én a theologia crucis – a kereszt teológiája – kapcsán foglalkozom Lutherrel. többek között a reformátor 1518-as művét, a Heidelbergi disputációt elemzem az egyik fejezetben.

Leveleit ön mindig e köszöntésekkel zárja: „Sálóm – Eiréné – Pax, Üdv”. Fontosnak tartja, hogy a héber, a görög és a latin békekívánság legyen a közlések végszava?

– Szeretem ezeket a nyelveket s ezt az elköszönést. Magyarul pedig azért üdv, nem békesség, mert ezt a szót köszönésként nem használjuk. Az üdvözletben viszont benne rejlik az üdvösség…

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2024. február 25. – március 3-i 89. évfolyam 7–8. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvkereskedésben (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-​mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-19-20
Lelkipásztor banner 2023-11

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső