Skip to main content

2023. november 21. 14:33

Szerelem öt mondat után

Boldizsár Ildikó meseterapeuta katartikus történetekről, Mur mackóról és a jó segítőkről

„Ez egy kézikönyv, ami legyen nálad mindig” – Kaisa Happonen finn írónő Mur és az esti erdő – Esti mesék kicsiknek és nagyoknak című, a Luther Kiadó gondozásában nemrég megjelent könyvéről összegezte a véleményét ekképpen Boldizsár Ildikó József Attila-díjas író, meseterapeuta, aki az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon bemutatta a kötetet. Ez alkalommal beszélgetett vele Boda Zsuzsa, a Luther Kiadó szerkesztője; a beszélgetés szerkesztett változatát olvashatják.

Boldizsár Ildikó

– Először csak elektronikus formában láthatta a kötetet, mégis, miután kinyitotta a fájlt, ezt az üzenetet küldte: „Kedves Zsuzsa, szerelem első látásra, szerelem öt mondat után, boldogan jövök beszélgetni a könyvről a fesztiválra.” Mi fogta meg ennyire elsőre a kötetben?

– A szerelem a hangnemnek szólt, abban az első öt mondatban minden benne volt. Így kezdődik ez a könyv: „Mur mackó szeretett kószálni. Miközben az erdőben barangolt, meg-megállt, ahol tetszett neki, és elcsodálkozott azon, amin éppen akart. Nagyszerű dolog így tekeregni, mert bármikor dönthet úgy, hogy célba ért. A kószálók jól tudják ezt.” Ez a lassúság, a csend, hogy van idő, csodálatos. Mert hát ez lenne az élet lényege, hogy az ember csak úgy kószáljon és megállhasson. És senki ne lökje tovább, hogy rohanni kell. Megállok ott, ahol tetszik, elcsodálkozom azon, amin akarok, és bármikor azt mondhatom, hogy célba értem. Ezt elfelejtettük mi, emberek. És az csodás dolog, hogy így kezdődik egy könyv, onnantól már nem tudtam letenni, és ez a hangulat végig folytatódik. A szereplők megállnak, és az életnek kinyitják egy olyan kapuját, amelyre mi már nem figyelünk évtizedek óta.

– Kaisa Happonen, Finnország egyik legnépszerűbb gyermekírónője különleges világot teremt. Ezt a kötetét most először olvashatjuk magyarul Patat Bence fordításában, amely a gyerekeknek is érthető és nagyon gördülékeny, egyúttal a felnőtteknek is különleges világot kínál.

– Ez volt a másik, amit rögtön megszerettem. Mivel nagyon sokat dolgozom könyvekkel, magam is sok könyvet írok, fölismerem a szövegben a finomságot. És Bence olyan finoman találja meg a szavakat, a megfelelő szinonimákat, hogy a szöveg egészen lenyűgöző lesz. Mert például lehet bóklászni, kószálni, gyalogolni, sétafikálni, annyi mindent lehet. De Bence mindenhol megtalálja az odaillő, szép szót. A fordítás tényleg lenyűgöző.

– „Az állatmeséknek óriási szerepük van a feszültségek, a félelmek és a szorongások oldásában, valamint a bátorításban” – írja Az életválságok meséi – Mesekalauz útkeresőknek című kötetében. Ezzel a könyvvel kapcsolatban is igaz ez a tapasztalata?

– Ez az idézet a népmesékre, a népmesei állatmesére vonatkozik, merthogy az állatmeséket rengeteg külön alcsoportba lehet sorolni. Az állatokat az irodalomban legtöbbször arra használják, hogy modelláljanak velük valamit a világból. De ebben az irodalmi műmesében más szerepet töltenek be az állatok, mint egy népmesében. Ebben az erdőközösségben nem emberi tulajdonságokat vagy emberi helyzeteket ábrázolnak. Itt az a különleges, hogy az állatok olyan apró részleteit fedezik fel a világnak, amikhez oda tudják kötni az embert. Meg tudják hívni egy másképp látásra, máshogy működik a szemük, máshogy működik az érzékelési rendszerük. És ilyen értelemben persze bátorítanak.

– A jávorszarvas meséjében – hogy sokat ne áruljunk el – a jávorszarvas át szeretne jutni egy másik erdőbe egy tisztáson keresztül. Egy bátorságpróbáról van szó, mikor valaki összeszedi minden bátorságát, eljut egy döntésre, és utána megéli annak a következményeit.

– Az teszi különlegessé ezt a fajta állatmesét, hogy nincs olyan ember, aki ne érezte volna még azt: ahhoz, hogy valami megváltozzon, megtörténjen vele, át kellett mennie egy másik erdőbe, és hogy ez milyen nehéz. Akár akkor is, ha gyászban van az ember, de akkor is, ha csak egyszerűen valami nagy feladat előtt áll. Abban az erdőben nem tudjuk megoldani a feladatot, ahol vagyunk. És közben át kell mennünk egy hatalmas nagy területen, ahol veszélyben vagyunk. Ezt a félelmet legyőzni és bátorságot meríteni ahhoz, hogy átmenjünk – ehhez kellenek az ilyen kis Mur mackók, akik azt mondják, hogy először az egyik lábadat tedd előre, aztán a másikat is. És egy gyönyörű katarzis az, ahogy aztán, mikor ez megtörténik, az ember már táncol ott, ahol addig félt. Ez annyira szép, annyira finom! Tehát egy lélektani folyamatnak a teljes kivetítése ez egy jávorszarvas és egy kismackó beszélgetésére. Itt nem tulajdonságok vannak „megállatosítva”, hanem érzések, félelmek és egy folyamat, egy átkelési folyamatnak a lépései. Terápiás értelemben is egészen kitűnő és csodálatos bátorító ez a mese.

Mur és az esti erdő című mesekönyv borítója

– A jávorszarvasnak kell megtennie a nagy lépést, de Mur mackó támogatja, biztatja. Van, hogy olyan helyzetbe kerülünk, amikor egy lépésre nagyon-nagyon vágyunk, de nem tudjuk megtenni. És aztán valamilyen formában kapunk segítséget. De mitől jó egy segítő?

– Mur ebben a mesében is zseniális volt, de a többiben is az. Egy jó segítő pont azt a mondatot tudja kimondani, amire szükségünk van. Mert például adhatott volna egy varázspálcát: „Csiribí-csiribá, és átmész.” Miért nem ezt mondta? Vagy mondhatta volna: „Tudod, mit? Átvezetlek. Kapaszkodj belém, aztán átmegyünk.” És ez nem lett volna jó. Vagy azt is mondhatta volna: „Na, figyelj, menjünk, keressünk egy másik erdőt, mert ez nem neked való.” Persze van olyan, amikor ezt kell mondani. Ez attól függ, hogy ki akar átmenni a másik oldalra, és miért. Itt kiderült. A jávorszarvas nagyon pontosan megmondta, hogy mi az ő baja: megmerevedett a lába. És ennek a jávorszarvasnak ez az egy mondat kellett: ott van a lábad, egyiket tedd a másik után. A jó segítőnek nem módszerei vannak, hanem egyszerűen kapcsolatba tud lépni azzal, akinek segíteni kell. Azért van nagyon sok olyan laikus segítő, így hívjuk őket, mert nem tanulják, de tudnak mondani egy mondatot, vagy tudnak valamit tenni, amivel átvisznek embereket a tisztáson a másik erdőbe. De a jó segítő egyébként kérdezni is tud, jól kérdezni, úgy gondolom.

– Ön hogyan szokott segíteni?

– Én mindig úgy nézek azokra az emberekre, akik segítségért fordulnak hozzám, hogy egy gyönyörű, ragyogó gyöngysor az egész életük, de hiányzik aktuálisan onnan egy, kettő vagy akár három darab is. Hogy mi lehet az, ami odaillik a sorba. Nyilván nem adhatok egy korallt a gyöngyszemhez, ami nem odaillik, hanem azt kell megtalálni az eszköztáramból, ami pont hiányzik. És valóban: van, amikor egy ilyen mondat elég, hogy tedd az egyik lábad a másik után. És bár elsőre triviális, mégis rájön az ember, hogy nem fog máshogy menni. És akkor megteszi az első lépést.

– Segítő lehet az Isten is. Tehát nem biztos, hogy egy embertárs lesz az. Egy imádság is lehet olyan segítség, amitől merek egyet lépni.

– Persze. A Hogyan segítsek én terajtad? című könyvemben a segítő kapcsolatokat vizsgáltam meg. Hatvan segítőt találtam a mesékben, hatvanféle módon tudnak a mesebeli segítők hatékonyan belépni egy ember életébe. Egy közülük az isteni segítség, a kegyelmi pillanat. Isten is, úgymond, jó segítő, mert pontosan azzal tud odalépni, ami hiányzik belőlünk.

– Egyben látva a meséket, hogyan fogalmazná meg, mi a legnagyobb értéke a Mur-kötetnek?

– Mind a tíz mese a napjainkban, az iskolákban, a gyerekek életében napi szinten megjelenő lélektani pillanatokat ragad meg, amelyekről mi nem szeretünk beszélni, mert kellemetlen vagy éppen kínos. Ebben a kötetben pedig az illusztrátor és a szerző rajzokkal és szavakkal kimondja ezeket, de nagyon finoman. Ez egy beszélgetőkönyv, mert olyan kérdéseket tud feltenni, amiket mi nem merünk. Pedig mindenkiben ott vannak a kérdések, de a könyv válaszokat is tud adni arra, hogyan tudod finoman vezetni a lelket a nehéz helyzetekben. Mindegyik történet katartikus. És úgy mondanám, ez egy kézikönyv, ami legyen nálad mindig, mert meg fogod kapni a választ, ha egy picit is gondolkodsz, hogy átmenj a másik oldalra, vagy repülj-e, vagy ne.

Kaisa Happonen – Anne Vasko: Mur és az esti erdő. Esti mesék kicsiknek és nagyoknak. Luther Kiadó, 2023. Megvásárolható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.) és webáruházában.

A Luther Kiadónak három kötete is versenyben van Az év könyve 2023 szavazáson. Gyerekkönyv kategóriában A Mur és az esti erdő című mesekönyv, ismeretterjesztés kategóriában Fabiny Tamás Júdás, az elveszett tanítvány című kötete, míg külföldi szépirodalom kategóriában Selma Lagerlöf A Halál kocsisa című kisregénye került be a legjobb harminc kiadvány közé. A TOP 10-be kerülésért november 26-ig lehet leadni rájuk a voksokat.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. november 12–19-i 88. évfolyam 45–46. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-7-8
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső