Skip to main content

2024. január 25. 9:29

Hét Miatyánk és egy gombostű

Inuit is, lovári is – különleges bibliagyűjtemény az egri Főegyházmegyei Könyvtárban

A könyvek könyve közös lelki tápláléke minden keresztény felekezetnek. Az egri Főegyházmegyei Könyvtárnak híresen gazdag a bibliagyűjteménye: százöt nyelven – közöttük inuit, azaz eszkimó, illetve maja és lapp nyelven is – olvasható a Szentírás részleteiben vagy egészében. A ritka kincsekről Balogh Ferenc könyvtárigazgatóval beszélgettünk.

Balogh Ferenc könyvtárigazgató

– Az egri líceum épületében található Főegyházmegyei Könyvtár kétszázharminc évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Mit kell tudni az intézmény kezdeteiről?

– A könyvtárat gróf Eszterházy Károly püspök alapította, és az intézmény története szorosan összefügg a líceum történetével, ugyanis a püspök eredetileg egy klasszikus, négyfakultásos egyetemet szeretett volna létrehozni Egerben. Azaz a teológia, a bölcselet, a jogtudomány és az orvostudomány körében kívánt szakembereket képeztetni. Először is erre alkalmas épületre volt szükség, ezért emeltette a püspök a líceumot, amelyben most ülünk, de az sem volt kevésbé fontos, hogy elkezdte az elérhető legszélesebb körben szisztematikusan gyűjteni a szakirodalmat.

– Hogyan kell ezt elképzelni?

– A 18. század második felében jellemző volt, hogy azok a felvilágosult és művelt főpapok, akik Rómában, a Collegium Germanicum et Hungaricumban [Német–Magyar Kollégium; 1552-ben alapított, jezsuita vezetés alatt álló pápai papnevelő intézet a német és a magyar nyelvterületről érkező növendékek számára – a szerk.] fejezték be a tanulmányaikat. Az ott kialakult baráti kapcsolatokat hazatérve ápolták, és arra is felhasználták, hogy a tudományokkal és a művészetekkel kapcsolatos itthoni terveiket magas színvonalon megvalósítsák. Eszterházy püspök a több évtizedes könyvgyűjtést úgy indította el, hogy megkérte a leendő professzorait, illetve korának legnagyobb szaktekintélyeit: írják össze azon könyvek listáját, amelyeknek egy jól felszerelt egyetem könyvtárának polcain ott kell lenniük. Eszterházy nyitottságát mutatja, hogy nem törődött azzal, milyen nemzetiségű, anyanyelvű vagy vallású a szerző. Számára csak egy dolog volt fontos: megfelelő legyen az adott munka tudományos színvonala. Így a tőle örökölt alapgyűjteményben harminchárom nyelven találhatók meg kötetek; a zömük persze az akkori tudományosságra jellemzően latin nyelvű. A természettudományok miatt görög nyelvű kötet is szép számmal van, de a nagy világnyelvek – angol, francia, német, olasz, spanyol – sem hiányoznak. A magyar nyelvű könyvek körülbelül az állomány két és fél százalékát teszik ki.

– A könyvtár 1793. december 28-i megnyitásakor tizenhatezer kötet várta az egyházi és a világi olvasókat. Ki segített a püspöknek a gyűjtemény létrehozásában?

– Talán a legnagyobb segítséget egykori tanulótársától, Giuseppe Garampi bécsi nunciustól, érsektől kapta. Ő szakemberként is tudta Eszterházyt segíteni, mert korábban a Vatikánban könyvtárosként és levéltárosként dolgozott, majd hat évig a levéltár vezetője volt. Jól ismerte a korabeli könyvkereskedőket és -kiadókat. Emellett bejáratos volt az arisztokrata családokhoz is, amelyektől különlegességeket tudott beszerezni.

Különleges bibliagyűjtemény az egri Főegyházmegyei Könyvtárban

– Hogy működött akkoriban a könyvkereskedelem?

– Az egri könyvállomány jelentős részét Bécsben szerezték be. Ott hajóra rakták a megvásárolt nyomtatványokat, Pestről pedig lovas szekérrel szállították Egerbe. Abban az időben még csak a kinyomtatott íveket, az úgynevezett krúdákat lehetett megvenni, tehát utólag be kellett kötni őket. Mivel Egerben akkor már működött könyvkötészettel kiegészített püspöki nyomda, az Eszterházy-alapgyűjteményt szinte teljes egészében itt, helyben kötötték be. A polcokon látható, fehér vagy egészen világos, illetve sötétbarna kötésű könyveket a szakma úgynevezett Eszterházy-kötésként tartja nyilván. Ezek mellett találunk érdekes másodlagos kötéseket is, hiszen régen nem dobtak ki semmit: ha egy misekönyv, tankönyv vagy kódex elhasználódott, a pergament még felhasználták.

– A gyönyörű, barokk könyvtárteremben, az eredeti könyvszekrények ölelésében ülünk, fejünk felett az 1778-as tridenti zsinatot ábrázoló freskó látható.

– A barokk teremkönyvtáraknak három fő jellemzőjük van: a könyvek, a bútorzat, illetve mindig található bennük egy tematikus freskó is. Egerben a meglévő könyvekhez, azok méretéhez igazodva készült el a polcrendszer. Fellner Jakab, a híres barokk építész tervei alapján Lotter Tamás egri asztalosmester készítette felvidéki tölgyfából. Ebben a könyvtárszobában, a nyílászárókat kivéve, egyetlen fém alkatrész sincs.

– Hogyan katalogizálták akkor a könyveket?

– A 18. században más könyvtári katalógust használtak, mint manapság. Itt az úgynevezett numerus currens, azaz beérkezési sorrend alapján kerültek egymás után a polcra a kötetek. Ezt folytatjuk mi is, egy kicsit egyszerűsítve. A barokk terem esetében minden könyvespolcszekrénynek van egy betűjele, minden polcnak egy római számból álló jelölése, az egyes könyveknek pedig egy-egy arab száma. E három adat alapján lehet kikeresni az adott kiadványt. A kézzel írt katalógusok segítették a könyv beazonosítását.

Inuit (eszkimó) nyelvű Biblia

– Híresen gazdag a könyvtár bibliagyűjteménye.

– Állományunkban százöt nyelven található meg a Szentírás a Tóra-töredéktől az ősnyomtatványokon keresztül a napjainkban föllelhető Bibliákig – a lovári nyelvű, azaz a cigány nyelv egyik nyelvjárásában készült bibliafordítás volt a legutóbbi, amely beérkezett a könyvtárba. Eltérnek egymástól ezek a kötetek abban is, hogy a szentírási szövegnek mekkora részét tartalmazzák: a teljes Biblia mellett van közöttük csak az Ószövetséget, csak az Újszövetséget vagy csak a Zsoltárok könyvét tartalmazó kiadvány. Az alapgyűjteménynek fontos részét teszik ki azok az idegen nyelvű Bibliák, amelyek Koppány Béla egri egyházmegyés pap hagyatékából kerültek ide 1993-ban. A tőle örökölt háromszázegy kötetből több mint kétszáz Szentírás.

– A Bibliatársulatok Világszövetségének – United Bible Societies – jelentése szerint 2022 januárjában hétszáztizenkilenc nyelven, illetve nyelvjárásban volt olvasható a teljes Szentírás, míg az Újszövetséget ezerötszázkilencvenhárom nyelven, nyelvjárásban forgathatták a világon. Az önök gyűjteményében a százöt nyelven megtalálható bibliafordítások között bizonyára vannak ritkaságszámba menő példányok is.

– Van például maja, lapp és pápua nyelvű fordításunk, de talán az egyik legközkedveltebb példány az inuit, azaz eszkimó nyelvű Biblia, amelynek a grönlandi és a kanadai változatával is rendelkezünk. A grönlandi kiadású Újszövetséget az ősi betűkkel nyomtatott szövegek teszik egészen különlegessé.

Anton Koberger nyomdász német nyelvű Bibliája – ősnyomtatvány Nürnbergből 1483

– Mikoriak a Szentírás-gyűjtemény legkorábbi darabjai?

– A 15. századból származnak a legrégebbi köteteink. 1478-ból való az az Ószövetség, amely valójában egy kódex. A közelmúltig úgy tudtuk, kilencvenhat ősnyomtatványunk van, azonban nemrég találtunk egy olyan kolligátumot [egymástól független művek egybekötve – a szerk.], amely négy könyvet tartalmaz. Ez is a már említett újrahasznosításnak lehet az eredménye. Az 1483-ban Anton Koberger német nyomdász által készített Bibliából is van egy példányunk. Gyönyörű illusztrációk díszítik, a festéshez természetes anyagokat használtak. Az ősnyomtatványok a kódexekkel annyiban rokonok, hogy a színes, festett képek és iniciálék még kézzel készültek bennük. A könyvtár klímájának, páratartalmának köszönhetően gyönyörűen megmaradtak a Koberger-Bibliánk színei.

– Igazgató úr egy 1632-ben készült Újszövetséget lapozott fel nekünk. Mit kell tudni erről a kötetről?

– 1782-ben, még Eszterházy püspök idejében került be az állományba. A szövegek több nyelven – görögül, latinul és arabul – olvashatók benne, ezeket magyarázatok egészítik ki, és térképek díszítik a kötetet. Egy másik, hasonló korú, többnyelvű Szentírásban héber, káld, samaritánus, szír, latin, valamint arab nyelven találhatók meg a szövegek. Ezt 1629 és 1645 között Antonius Vitré tipográfus készítette.

Ebben a minikönyvben hét nyelven olvasható a Miatyánk

– Eredeti vizsolyi Bibliájuk is van?

– Abból sajnos csak hasonmás kiadásunk van. De van példányunk az úgynevezett Káldi-Bibliából. Ez az első teljes katolikus Szentírás-fordítás magyar nyelven, Káldi György munkája, 1626-ban jelent meg gyönyörű, csatos kiadásban.

– Az egri Főegyházmegyei Könyvtár nemcsak nyilvános könyvtárként működik, hanem közkedvelt turisztikai célpont is. A barokk könyvtárterem vezetéssel megtekinthető alkalmán mindig említést tesznek a legkisebb könyvükről. Kérem, árulja el olvasóinknak is, melyik az.

– Egy három és fél milliméterszer három és fél milliméteres könyv, amely hét nyelven tartalmazza a Miatyánkot. Az 1960-es években Japánban nyomtatták, de a kötése kézi. Egy kis műanyag tokban tároljuk, ami egyben nagyító is. Olyan kicsi a kötet, hogy a fellapozásához szükség van egy gombostűre…

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. október 29. – november 5-i 88. évfolyam 43–44. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Evangélikus Élet magazin

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Evélet banner 2024-23-24

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső