Skip to main content

2024. május 6. 13:57

Elveszett jelentés

Puzsér Róbert: Isten látja a szívemet, minden fájdalmamat, félelmemet

Hogy egy Isten nélküli világban éljek, számomra soha nem volt elfogadható. Mindig is úgy éreztem, hogy ha nincs Isten, akkor a jó és a rossz fogalmainak sincs értelme – akkor nincs is erkölcs, legfeljebb a hatalmon lévők önkényes törvényei szabályozzák az életet, mert ugyan mi rendeli be az érvény fedezetét a bűn és az erény mögé?

jesper noer praying hand small

Úgy éreztem, ha nincs Isten, akkor a jó ember ostoba balek, aki elszámította magát, a rossz ember meg ügyesen érvényesül – hisz a morális parancsok se többek, mint múltbeli tanácsok valakitől, akinek a világ felett nincs hatalma. Ha nincs Isten, a gyilkos se bűnösebb, mint egy ragadozó az állatvilágban: helye a természetben hitelesíti azt, amit a másik élővel tesz – így gondoltam gyerekként, és nem mondhatom, hogy nézeteim az évtizedek során sokat változtak.

Gyerekkoromban gyakran imádkoztam. Megfogal­maztam és elmondtam magamban az Istennek szánt gondolataimat, mint egy üzenetet, de ilyenkor mindig hiányérzetem volt, mert közönségesnek éreztem a magasztos Istennek szóló szavakat. Iskolába menet és jövet a Krisztustól tanult imát mondtam el, amikor elsétáltam az utcánkban álló feszület előtt – éveken át mormoltam magamban újra meg újra, míg egy nap azt figyeltem meg, hogy elvesztette a jelentését, olyannyira, hogy erőfeszítésembe telt felidézni a kimondott szavak értelmét: addig ismételgettem az imát, míg mantrává vált, mint amikor egy arcot órákon át néztem, amíg el nem veszítette a szememben az azonosítható jegyeit, és egy vonások nélküli emberi arccá vált, ami akárkié lehetne.

A jegyzet folytatása elolvasható a Kötőszó blogon.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.