Skip to main content

2024. május 12. 9:00

Pilátusné rémálma

Mt 27,19

Pilátus hallja nejének kívánságát, kérését, de figyelmen kívül hagyja. Pedig az álmok nem hazudnak. Az álmoknak jelentőségük van – írja publicisztikájában Gáncs Tamás evangélikus lelkész.

Antonio Ciseri: Ecce homo (1860–1880 között)

Férje bekerült a Credóba, ő nem. Egyetlenegy mondatot olvasunk róla a Bibliában, mégis az emlékezetünkben van. Ő az, aki az utolsó utáni pillanatban még szólt. Meg mert szólalni, mesélni mert az álmáról. A rémálmáról. Szenvedett álmában, szenvedett Jézus miatt. És mondta, megmondta, megüzente férjének: ez az ember igaz. Ártatlan. Őt kellene megmenteni, nem pedig Barabbást. Neki kellene kegyelmet adni, őt kellene szabadon bocsátani.

Őt, aki az asszony rémálmának alanya, szenvedésének oka volt. Őt, aki nem vétett a törvények ellen, őt, aki nemhogy bűnöző nem volt, de gyógyító, tanító, közösségépítő volt. Isten országának hirdetője, követe, megfejtője, magának a szeretetnek a küldötte. Próféta, aki oly sokaknak segített új életet kezdeni, és oly sokak számára jelentett valódi Mestert.

Férje nem hallgatott rá, ő hallgatott a továbbiakban. Pilátus még kérdez, Pilátus még utasít, felesége nem szól többé. Egyszer szólt, egyszer üzent, és utána eltűnt a színről. Mellékszereplő maradt, de hitvallása Jézus igaz voltáról örökre megmaradt. Kérlelte férjét, hogy ne avatkozzon ennek a Názáretinek a sorsába, de férje a tömeg többségi szavazatának adott igazságot: Barabbás szabad, Jézus nem. Barabbás megmenekül, Jézus a keresztre megy.

Döbbenetes mondat Pilátus feleségének mondata: „Mikor pedig a bírói székben ült, felesége ezt üzente neki: Ne avatkozz ennek az igaz embernek a dolgába, mert sokat szenvedtem ma álmomban miatta.”

Pilátus hallja nejének kívánságát, kérését, de figyelmen kívül hagyja. Pedig az álmok nem hazudnak. Az álmoknak jelentőségük van. A legtöbbször valamit jelentenek, valamire fel akarják hívni a figyelmet, sőt felkiáltójelként hasítanak bele a valóságunkba. És ez az asszony tudta ezt. És nem is maradt csendben. De férje nem vett tudomást se róla, se az álmáról.

Férje mosta a kezeit, egyszer és mindenkorra. Szeretett volna kimaradni a történetből. Szeretett volna anonim maradni, szerette volna nyugodtan álomra hajtani a fejét, szeretett volna úgy tenni, mintha ez is egy átlagos nap lett volna. Amikor ő, a befolyásos uralkodó teszi a dolgát. Vezeti, megvezeti, félrevezeti a népet. Kiszolgálja a birodalom vezetőit, és fenntartja a békét, a pax Romanát, mindenáron. Csak lázongás ne legyen, csak rendetlenség ne legyen, csak botrány ne legyen, minden más mellékes.

Pilátus megtette, ami csak tőle telt, legjobb tudása szerint lezárta az ügyet és lezárta a napot. És nyugodtan álomra hajtotta fejét a felesége párnája melletti párnán, abban a tudatban: ő megpróbált segíteni, de a nép máshogyan döntött. És Pilátus Jézust a keresztre küldte. Őt, az ártatlant. Őt, az ártatlan Bárányt. Aki szenvedett: ártatlanul. Aki meghalt: ártatlanul. Aki feltámadt: ártatlanul. És aki a vállalta a felelősséget, és megmosta tanítványai lábát, nem úgy, mint Pilátus, aki nem vállalta a felelősséget, és a kezeit mosta meg.

Micsoda különbség! Ég és föld. Pontosan ekkora a különbség a látszólag hatalmas és a valódi hatalmat birtokló között. A húsvét ezt az igazságot hozza fel a felszínre örökre. Az élet győz a halál felett, és a valóság győz a látszat felett, sőt a rémálmok felett is. Ez az az üzenet, amelyet Jézus mai tanítványai is el kell, hogy vigyenek a világ végére is akár. A reménység vigasztaló hírét a mindenkori szenvedőknek és megalázottaknak, a veszteseknek és azoknak, akik már nem bíznak se Istenben, se emberben, se a holnapban.

Nem rejthető el, hogy mi az igazság, hogy ki az igazság. Húsvét óta nem tehet úgy az ember, mintha nem lenne alternatívája a halálnak, a reménytelenségnek, az elveszettségnek, a hiábavalóságnak, a passzív alibilétnek.

Igen, a hír igaz. Pilátus feleségének rémálma nem félreértés volt, hanem ott lakozott benne a mennyei üzenet: aki ott áll a tömeg előtt, és akinek a halálára voksol a tömeg: igaz és ártatlan ember. Nemcsak hogy igaz ember ő, nemcsak hogy ártatlan próféta ő, de maga az Isten Fia. Krisztus ő, a másmilyen Messiás. Aki éppen azért kell, hogy meghaljon, mert az ember, az embertömeg képtelen meglátni benne azt, aki ő valójában.

És sokszor ma is mást lát benne. Mást keres benne. Más Messiást akar. Pedig ő az egyetlen. Az igazi. Isten akaratának és szeretetének betöltője. Aki mellett újra meg újra dönteni lehet, és dönteni is kell. Bármit üvölt is a tömeg, bármit álmodik is ama hírös feleség.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2024. április 7–14-i 89. évfolyam 13–14. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvkereskedésben (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.