Skip to main content

2024. március 3. 9:30

Teológia versben is

Dorothee Sölle írásai párbeszédre hívnak

Tanárként, evangélikus teológusként és irodalmárként egyaránt működött, tanított Kölnben és New Yorkban. Népszerű teológia rovatunk mostani írásában Dorothee Söllével ismerkedhetnek meg olvasóink.

Dorothee Sölle politikai témájú áhítata a kölni evangélikus templomban 1969-ben

„Dorothee Sölle ellentmondásos ember volt, és ez volt az ő ereje. […] Megengedte magának, hogy mindig más legyen – a kegyesek számára politikai, a politikaiak számára kegyes, a püspökök számára az egyház megzavarója, és az egyházat elhagyók számára az egyházat szerető. Ez sokakat irritált.” Így emlékezik vissza a húsz éve elhunyt német teológusra, Dorothee (született Nipperdey) Söllére hitvese, Fulbert Steffensky valláspedagógus-professzor.

Elkötelezett válaszkeresés

Dorothee Sölle (1929–2003) a vele készült interjúk tanúsága szerint magát ökofeministának, baloldalinak és liberális teológusnak tartotta. Ugyanakkor kritizálta a transzcendenciától megfosztott szekularizációfelfogást. Azt a gondolatot pedig, hogy „a keresztyén vallás legnagyobb ajándéka az individuum szabadsága”, a „neoliberális horror” címkéjével illette. Hetvenkét évesen a frankfurti banknegyedben tüntetett a javak igazságosabb elosztásáért, viszont a keleti, szocialista blokkban megvalósult jogsértésekkel szemben nem emelt szót. Ellenezte a terhességmegszakítás gyakorlatát, de annak kriminalizálását is.

1968 októberétől sajátos műfajt teremtve havonta egy este aktuális politikai témákhoz kapcsolódó áhítatsorozatot vezetett egy kölni evangélikus templomban alkalmanként ezer főnél is több résztvevő számára. Előfordult, hogy kritikus véleménye okán megkérdőjelezték egyházhűségét, ám ő szívesen énekelte kívülről is az evangélikus énekeskönyv énekeit, és élete végéig aktív tagja volt gyülekezete kórusának.

Mindezek valóban sokszínű, már-már ellentmondásos teológus képét mutatják. Ami azonban sosem kérdéses Sölle írásaiban: az őszinte teológiai válaszkeresés iránti elkötelezettsége, amelyhez szorosan kapcsolódik a társadalom, a világ és benne az ember személyes élete, szenvedése és öröme iránti érzékenysége. Teológusi küldetését saját, különlegesen személyére szabott módján valósította meg, de mindig a vele kapcsolatba kerülők közössége iránt elkötelezetten és a velük folytatott élő párbeszédben.

Középiskolában tanított hittant és németet, a kölni egyetem germanisztika tanszékén irodalomtörténetet, és korának egyik legolvasottabb német teológusa lett. Kétszer kötött házasságot, négy gyermeket nevelt fel. Később a kétlakiság terhét vállalva New Yorkban a Union Theological Seminary rendszeresteológia-professzora lett, elfogadva az ott szerzett tapasztalatoknak a saját teológiai szemléletét is formáló ajándékát.

Az Auschwitz utáni teológiai útkeresés idején nyitott, gyakorlatias teológiai szemlélettel gondolta tovább a dél-amerikai felszabadításteológia és a feminista teológia szempontjait, de a teológiatörténet és a keresztyén misztika kincseit is becsülte és hasznosította teológiai munkája során. Így számos olyan témát emelt be a teológiai reflexió látókörébe, amely a szigorú tudományos érvelés útján kevésbé lett volna hozzáférhető, a hit és a keresztyén életfelfogás számára mégis kihívást jelent, és fontos a végiggondolása.

Sölle beszélgetésre, vitára, továbbgondolásra lehetőséget nyújtó gondolataira a magyar nyelvű teológiai közvélemény és a teológushallgatók figyelmét elsősorban Takácsné Kovácsházi Zelma lelkésznő hívta fel.

A teológus költő

Dorothee SölleSölle tanárként, teológusként és irodalmárként egyaránt a dialógus embere. Életműve és különösképpen versei azonban a misztika irányából engednek bepillantást gondolkodásába. 1971-ben benyújtott irodalomtudományi habilitációs írása a teológia és a költészet párbeszédéről szól. Benne a felvilágosodás utáni teológia és költészet kapcsolatát a „realizáció” általa megalkotott hermeneutikai módszerén keresztül mutatja be, ám a módszer gyökereire a Kr. u. 2. és 3. század fordulóján élt Tertullianus és az őt követők tipologikus exegézisében, majd az ókeresztény és kora középkori líra figurális költészetében mutat rá.

Az értekezés fő tézise: „A vallásos nyelv funkciója az irodalomban abban áll, hogy világi módon realizálja, amit az áthagyományozott vallási nyelv kódolva mondott ki.” Ez a „realizálás” a kamatoztatás és a megvalósítás értelmét egyaránt magában foglalja. Míg a szekularizáció fogalma jellemzően a transzcendenciavesztés hiányérzetével kapcsolódik össze, a realizáció folyamata nyelvi és teológiai nyereséggel jár. A nyelv olyan reményt hív elő, amely a meglévő dolgokból nem következik: vallási ígéretet hordoz. Pusztán a gondolkodás útján nem megvalósítható folyamat ez.

A költői nyelv Sölle felfogása szerint mindig teológiagyanús, mindig megvalósulása felé tart, többet rejt, túlmutat a beszélő szándékán, így számít mindenkori olvasójára.

Steffensky értékelése szerint Dorothee Söllének a „teológiája, hite, vallásossága mindig reális helyzeteken élesedett, alakult. Számtalanszor idézte Bertold Brecht azon gondolatát, hogy az igazság konkrét. Nem léteztek számára elvont igazságok, csak helyzetekre vonatkozó igazságok és helyzetekből fakadó igazságok.” Így alakult nyelvi kifejezése „szép anekdotikussá”.

Nap mint nap készített feljegyzéseket, amelyek hol egy igehirdetésének, hol egy versének az alapját jelentették; ezek a gondolatok rendszerint csak később jelentek meg teológiai írásaiban. Mikor az egyéni és a közösségi, a társadalmi és a kulturális élet számos mozzanata apropóján fogalmazza meg teológiai reflexióit prózában vagy éppen versbe szőve, mindezt az ige üzenetének tükrében, gyakran bibliai utalások, szimbólumok használatával teszi. Mint írja, egyfajta „misztikus-ökológiai tudatossággal” kötődött a föld különböző vidékein őt körülvevő vagy éppen távoli hírekből megismert világhoz és annak aktuális történéseihez, azzal a meggyőződéssel, hogy az élet egészén tájékozódó misztika lesz a vallás jövőbeli formája.

Ezt a teremtésben adatott egységet számára az imádság nyelve hordozza. „Vannak olyan emberek, akik »a csendes kiáltást«, az Istent, nemcsak hallják, hanem hallhatóvá is teszik mint a világ zenéjét, amely a kozmoszt és a lelket ma is betölti” – írja. Ennek a zenének a meghallására, a vele való párbeszédre és cselekvésre hívja olvasóit teológiai jellegű írásaiban és verseiben egyaránt.

Karácsonyi líra

Sölle a verseit szabadversként rendszerint központozás és – a német helyesírásban jelentésmegkülönböztető szereppel is bíró – nagybetűk mellőzésével vetette papírra. E helyütt egy magyar fordításban el nem érhető versét közlöm – műfordítói gyakorlat nélkül, de a karácsony aktuális kontextusában továbbgondolásra ajánlva –; belső ritmusát a szó szerintihez egészen közel álló saját fordításomban igyekszem érzékeltetni.

Karácsonyi imádság

Ragyogjon fel fényed
a világ magányosainak
minden egyedülhagyottnak és hátramaradtnak
minden fiatalnak aki otthontalannak érzi magát
és minden elhagyott nőnek
ne hagyd hogy félrenézzünk
de nyújtsuk vigaszod fényét nekik
hogy tudják
senki sincs egyedül
sem a fájdalomban
sem a depresszióban
sem az igazságért viselt elnyomásban
hadd lássuk mindnyájan fényedet
hogy mi is világosság legyünk
erősíts meg fényedben
az erőszakmentesség
az emlékezet
és a szolidaritás
világosságában

*
A szerző az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógiai Tanszékének tudományos munkatársa.

Az írás a szerző Az őszinte dicsőítés vágya egy elkötelezett teológusnő, Dorothee Sölle verseiben címmel a Teológia és hűség című kötetben (szerk.: Bácskai Károly, Pángyánszky Ágnes, Szűcs Kinga, Varga Gyöngyi; Evangélikus Hittudományi Egyetem – Luther Kiadó. Budapest, 2023) megjelent tanulmányának rövidített, szerkesztett változata.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. december 24. – január 7-i 89. évfolyam 51–52. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvkereskedésben (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.