Skip to main content

2023. április 22. 7:30

Gondoskodás fizetésért – szeretetből

A nevelőszülő is megalapozhatja a kötődés képességét

„El kellett hagynom a saját családomat, és ti otthont adtatok” – akár ez az igei áthallású gondolat is megfogalmazódhat azokban a gyerekekben, akiket valamilyen okból, például elhanyagoltság, bántalmazás miatt nem nevelhetnek tovább a vér szerinti szüleik, rokonaik. Amikor a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek kiemelnek valakit onnan, ahol a születése óta élt, igyekeznek a lehető legjobb átmeneti megoldást választani számára. Ha van rá mód, akkor nevelőszülőknél helyezik el, akik addig gondoskodnak róla, amíg visszatérhet a saját családjába, vagy örökbefogadással új családba kerülhet. Nevelőszülőnek lenni tehát óriási felelősség: egy mélyen traumatizált helyzetben lévő kiskorúnak kell biztonságos, szeretetteljes környezetet nyújtani. Egy evangélikus fenntartású nevelőszülői hálózaton keresztül mutatjuk be, mit jelent ez a mindennapokban.

Oláhné Nagy Andrea úgy gondoskodik Marcelláról és Majáról, mintha a saját gyermekei lennének. A lányok Andi néninek vagy mamának szólítják nevelőszülőjüket

A Magyarországi Evangélikus Egyházon belül négy nevelőszülői hálózat tevékenykedik. A Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség még 2007-ben vette át egy akkor már tíz éve működő, maglódi székhelyű hálózat fenntartását. A mai napig ez a Sion névre keresztelt hálózat a legnagyobb, mintegy kilencven kisgyermek gondozásáért felel.

A másik három szervezet az elmúlt néhány évben alakult meg, egy-egy diakóniai intézmény – a gödöllői Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálat, a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat és a Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ (Szedik) – égisze alatt; mindhárom hálózatban körülbelül harminc-harminc kisgyermek nevelőszülőknél való elhelyezését koordinálják.

A diakóniaiintézmény-vezetők 2021. októberi konferenciáján fogalmazódott meg az igény, hogy az ezzel a területtel foglalkozó szakemberek gyermekvédelmi munkacsoportot alakítsanak. Nem sokkal később a Sion vezetője is csatlakozott hozzájuk. Egymás kölcsönös megismerése és a jó gyakorlatok megosztása mellett a közös szakmai alapelvek lefektetését, az evangélikus gyermekvédelmi módszertan kidolgozását tűzték ki célul.

„Az elmúlt évben körbelátogattuk egymást, mindenhol két teljes napot töltöttünk, és nemcsak a hálózatok adminisztratív központjait láttuk, hanem a terepre is kimentünk. Érdekes volt rácsodálkozni, mennyire eltérő körülmények között élnek az egyes hálózatokhoz tartozó nevelőszülők. Gondoljunk csak bele: egészen más egy nyugat-dunántúli, egy jászsági és egy nyírségi településnek már csak az utcaképe is, és akkor a lakosság összetételéről, a nevelőszülők iskolázottságáról, társadalmi hátteréről, szocializációjáról még nem is beszéltünk. A Tessedikhez tartozó nevelőszülők például jóval szerényebben, sokkal kisebb házakban élnek, mint a Szedik által foglalkoztatott társaik. Ezek a különbségek helyi szinten más és más kihívások elé állítják úgy a családokat, mint a munkatársakat, de a protokoll – nevezhetjük szakmai minimumnak is – mindenhol hasonló” – mondja el Roszík Ágnes, a munkacsoport vezetője.

A Tessedik Sámuel Nevelőszülői Hálózat „motorjai”: Roszík Ágnes intézményvezető, Karácsony Teréz szakmai vezető és Erdei Renáta nevelőszülő-tanácsadó

Szigorú protokoll

Roszík Ágnes a Tessedik intézményvezetőjeként ugyan évtizedek óta egy integrált intézményt irányít, de mivel annak idején a gyermekvédelem felől érkezett a szociális szférába, ez a terület tekinthető a szíve csücskének. Amikor a tevékenységek közé a nevelőszülői hálózatot is felvették, szigorú eljárásrendet dolgoztak ki, megszabva, milyen feltételekkel lehet valaki nevelőszülő náluk, illetve milyen szempontokat tartanak szem előtt, amikor egy gyermek elhelyezéséről döntenek.

„Sajnos hallani olyan esetekről, amikor szembemennek a szakmai ajánlásokkal. Mi például nem helyezünk ki egy gyermeket valahova csak azért, mert ott még van szabad hely. A nevelőszülőknek is elmondjuk: attól még, hogy az engedélyük további gyermek vagy gyermekek befogadását is lehetővé tenné, még egyáltalán nem biztos, hogy a már náluk lévőkön felül is küldünk még oda újabb gyermeket” – magyarázza Ágnes, utalva arra, hogy a kihelyezési folyamat (vagy ahogy szakmai berkekben hívják: az illesztés) során számos tényezőt kell figyelembe venni.

De mi kell ahhoz, hogy valaki nevelőszülő lehessen? A jelentkezőnek először levélben kell megfogalmaznia, mi motiválja őt erre a lépésre, illetve egy előzetes pszichológiai vizsgálaton kell átesnie. Ha ezen a szűrőn átmegy, akkor környezettanulmányt készítenek, és ellenőrzik a törvényben rögzített feltételek meglétét. (Ezen a ponton az egyházi fenntartású intézménynek megvan a lehetősége arra, hogy segítsen a potenciálisan alkalmas jelentkezőnek orvosolni a hiányosságokat. Előfordult például, hogy a bojler nem volt megfelelő, vagy tapétázásra lett volna szükség, és anyagi hozzájárulást tudtak felajánlani.) Ha mindent rendben találnak, akkor jöhet az újabb, immár igazán mélyreható, több száz kérdést magában foglaló pszichológiai vizsgálat.

Az alkalmasság megállapítása után (ezt egyébként háromévente felülvizsgálják) a nevelőszülői működési engedély megszerzéséhez a jelentkezőnek egy hatvanórás alapképzést kell elvégeznie. A Tessediknél ragaszkodnak ahhoz is, hogy ha házasságban vagy regisztrált élettársi kapcsolatban él a jelentkező, akkor a párja is végezze el ezt a kurzust. Mivel ez más hálózatoknál jellemzően nem kötelező, ezért ennek finanszírozását szükség esetén szintén átvállalják.

A hosszabb, kétszáznegyven órás tanfolyam elvégzése az első gyermek kihelyezésétől számított két éven belül kötelező. A Tessedik intézményvezetője nagyon büszke arra, hogy a hálózatukhoz tartozó valamennyi nevelőszülő az OKJ-s képzettséget is megszerezte: „Nem kis harc volt. Maguk a nevelőszülők sem hitték el, hogy képesek lesznek rá, hiszen többen közülük korábban csak nyolc osztályt végeztek el. Az olyan kis településeken, mint például Jászfelsőszentgyörgy, ezzel ők gyakorlatilag a falu »krémjévé« váltak.”

A boldog jövő esélye

neveloszulo riport Roszik Agnes foto Magyari Marton

„Azokon a helyeken, ahol jelen vagyunk, jellemzően nagyon kevés a munkalehetőség, ezért gyakran egzisztenciális szempontok is meghúzódnak a nevelőszülőség irányába mutatott motiváció hátterében – folytatja Roszík Ágnes. – Amikor azonban mások kifogásolják, hogy valaki megélhetési okokból választja ezt az utat, mindig azt mondom: miért lenne baj, ha valaki pénzt kap azért, mert idegen gyerekeket befogad, és otthont ad nekik? Ha ők nem vállalnák ezt, akkor ezek a gyerekek bent ragadnának a gyermekvédelem rendszerében, és a kisebb, családias közeg helyett nagy, bentlakásos intézményekben kellene élniük. Egy gyereknek a legfontosabb az, hogy biztonságban érezze magát, ehhez pedig az kell, hogy száz százalékig tudja, hol van a helye. Akit kiemelnek az eredeti családjából, óriási törést szenved el. Meg kell élnie az elválást, és ez az elszakítottság mély nyomot hagy rajta. Sérül a lelke, és ez kihat az egész további életére. De ha sikerül jó nevelőszülőt találni neki, akkor ő tovább tudja táplálni a benne a szeretetre, a kötődésre való képességet, és akkor felnőttként lehet esélye arra, hogy megbirkózzon a múltjával, és egészséges kapcsolatokat alakítson ki.”

Kölcsönös mérlegelés

neveloszulo riport Karacsony Terez foto Magyari Marton

Karácsony Teréz (Terka) másfél évtizede dolgozik a Tessedikben, 2009 óta a családok átmeneti otthonának szakmai vezetője, 2020-ban pedig a nevelőszülői hálózat is hozzá került. Az ő feladata a gyermekek kihelyezésének koordinálása. Egyes napokon akár húszharminc megkeresés is érkezik a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoktól (tegyesz). A kapott adatok – így a kor, nem, a speciális igények, és így tovább – alapján ő mérlegeli, hogy a hozzájuk tartozó nevelőszülők közül valaki alkalmas lenne-e az adott gyermek fogadására. Ha igen, akkor elindítja az ismerkedés, barátkozás folyamatát.

A nevelőszülő akár háromszor-négyszer is találkozik a gyermekkel – ezeken az alkalmakon a gyermekért felelős gyám és a nevelőszülői hálózat munkatársa, továbbá pszichológus is jelen van –, és csak ezután születik döntés a gyámhivatal részéről a gyermek kihelyezéséről.

„Nagyon fontos az őszinteség mindenkinek a részéről – hangsúlyozza Terka. – Mi is megosztjuk a leendő nevelőszülővel, hogy mit tudunk előzetesen a gyermek családi helyzetéről, egészségi állapotáról, fejlesztési szükségleteiről, és tőle is azt várjuk, hogy ha azt érzi, az adott gyermeket bármilyen okból nem tudja vállalni, akkor ezt mondja el nekünk.”

Karácsony Teréz nemcsak a kihelyezésig kíséri figyelemmel a dolgok alakulását, hanem az után is. Rendszeresen egyeztet a nevelőszülő-tanácsadó munkatárssal, átolvassa a feljegyzéseit, szükség esetén kérdéseket tesz fel neki, vagy felhívja a figyelmét egy-egy olyan szempontra, amely a mindennapi munkavégzés során esetleg kevésbé tűnik fel.

Ugyanígy Roszík Ágnes is időről időre belenéz a dokumentációba, és évente háromszor ő is személyesen ellátogat minden nevelőszülőhöz. „Addig fogjuk a hálózatot bővíteni – fogalmaz a Tessedik intézményvezetője –, amíg mindenkit, gyerekeket, felnőtteket egyaránt, én is ismerek. Nem mondom, hogy nem lehet szakmailag másképp csinálni, de számomra csak így érvényes és hiteles a dolog.”

Ellenőrzés helyett támogatás

neveloszulo riport Erdei Renata es Maja foto Magyari Marton

A hálózat „szeme, füle, keze és lába” Erdei Renáta. Nevelőszülő-tanácsadóként ő tartja a kapcsolatot a nevelőszülőkkel (hivatalosabb megfogalmazásban: képviseli a munkáltatót a terepen). A törvényi előírás szerint háromhetente kell személyesen is felkeresnie őket, de a gyakorlatban egy új gyermek kihelyezése után hetente ellátogat hozzájuk, és miután mindenki megszokta a helyzetet, akkor is majdnem mindenhova kéthetente megy.

A Tessedik Jászfelsőszentgyörgyön hat nevelőszülőt foglalkoztat, de van munkavállalójuk Erdőteleken, Hevesen és Alattyánban is. Renátát Salgótarjánba kísérjük. Balról a Cserhát, jobb kéz felől a Mátra szegélyezi utunkat. Renáta már minden kanyart ismer, de most fotós kollégánk ül a volánnál, így nyugodtan beszélgethetünk.

„Igyekszem bizalmi kapcsolatot kialakítani a nevelőszülőkkel. Nem ellenőrizni, hanem segíteni akarom őket, és remélem, ezt ők is érzik. Feladatom egyfelől a nevelőszülő munkájának, másrészről pedig a gyermek fejlődésének a figyelemmel kísérése. Ha elakadást vagy problémát tapasztalok, akkor megpróbálok tanácsot adni vagy szakembert javasolni – avat be munkájába Renáta. – A nevelőszülők maguktól ritkán kérnek tanácsot, de a beszélgetésekből le tudom szűrni, milyen területen lenne szükségük útmutatásra. Mivel kevésbé iskolázottak is vannak közöttük, így akár teljesen hétköznapi dolgok, például a háztartás vezetése, a pénzügyek intézése is idetartozhat. Ha például azt látom, hogy nehezen osztják be az állam által folyósított nevelési díjat, amit a gyermek gondozására, nevelésére kell fordítani, akkor azzal kapcsolatban is segítek. De ugyanígy nevelési kérdésekben is, hogy miként reagáljanak bizonyos magatartási formákra. A kihelyezést követő »mézeshetek« elmúltával például, amikor már biztonságban érzik magukat a gyerekek, és nem akarnak mindenáron megfelelni, akkor jellemzően egy nehezebb időszak köszönt be. A gyerekek érzelmi ingadozását is tudni kell kezelni, például a vér szerinti szülőkkel való kötelező kapcsolattartás is kiválthat olyan reakciókat, amelyek aztán a nevelőszülőnek adják fel a leckét.”

A nevelőszülői hálózat magáért a nevelési-gondozási folyamatért – ha úgy tetszik, a nevelőszülő munkavégzéséért – felel. A gyermekkel kapcsolatos jogok gyakorlása, a hivatalos ügyek intézése, a gyermek érdekeinek az érvényesítése a gyám feladata. Ő tesz javaslatot arra, hogy a gyermeket – a szakmában használatos szakkifejezéssel – „hazagondozzák-e” az eredeti családjába, ahonnan korábban bármilyen okból kiemelték, és ugyanígy azt is ő koordinálja, ha örökbe adhatóvá válik. Bármelyik út áll is a gyermek előtt, a nevelőszülőnek abban kell segítenie őt – a tanácsadónak pedig a nevelőszülőt.

Nem munka

Erdei Renáta egy-egy látogatáskor a nevelőszülővel és a gyerek(ek)kel együtt és külön-külön is tölt időt. Figyeli az interakcióikat, a metakommunikációjukat, a nagyobbakkal beszélget, a kisebbekkel játszik, mesét olvas.

Alighogy belépünk a Salgótarján szélén álló családi házba, két kislány rohamozza meg Renátát, és felváltva újságolja, mi történt az elmúlt két hétben. Az első osztályos Marcella az iskolai eredményeivel büszkélkedik, az óvodás Maja ebédet főz a kiskonyhában. A lányok velünk, idegenekkel szemben sem tartózkodóak. Hamar előkerülnek a fényképalbumok, lelkesen mutatják a fotókat, és mesélik, milyen volt, amikor életükben először tortával ünnepelték a szülinapjukat, vagy kirándulni voltak.

Két éve élnek itt. „Maja négyévesen még pelenkát hordott, nem tudott rágni, cumisüvegből evett. Marcella a pár centisre nyírt hajával azt hajtogatta, ő csúnya, piszkos és büdös…” – eleveníti fel az első benyomásokat nevelőszülőjük, Oláhné Nagy Andrea.

Korábban egy olyan óvodában dolgozott, ahol halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak, így vannak sejtései, milyen körülmények közül jöhettek a lányok. És hát ők is elmeséltek ezt-azt… Legidősebb fiútestvérük egyébként szintén nevelőszülőknél van (korábban Marcella is volt már egy másik nevelőszülőnél, de onnan akkor még hazagondozták a vér szerinti szüleihez), két kisebb bátyjuk speciális gyermekotthonban él. A pedagógiai szakszolgálat először Marcellánál is enyhe fogyatékosságot állapított meg, de a fél évvel későbbi felülvizsgálaton ennek már nem látták nyomát. Csak egy kis odafigyelésre volt szükség, hogy behozza a lemaradásait.

neveloszulo riport Maja es Marcella foto Magyari Marton

Oláhné Nagy Andrea mindig is sok gyerekre vágyott, de lánya és fia nagy korkülönbséggel született, utóbbi ráadásul lombikbabaként. Amikor már ő is tizenéves lett, gondolkodott el Andrea a nevelőszülőségen. Férje először ódzkodott, mondván, mi lesz, ha nem tudja úgy szeretni a gyerekeket, mint a sajátjait, de végül áldását adta arra, hogy felesége elindítsa az alkalmassági procedúrát. Marcella és Maja nem sokkal azután érkezett meg hozzájuk, hogy Andrea elvégezte a szükséges tanfolyamot.

Lányának már saját gyermekei vannak, a mindennapjait így nem érintette, hogy édesanyja nevelőszülő lett, és eleinte kamasz fia sem tiltakozott. „Eltelt egy-két hónap, amikor elkezdett egyre féltékenyebb lenni. Azelőtt sose kérdőjelezte meg, hogy szeretem-e őt, de akkor többször is nekem szegezte a kérdést. Nagyon nehéz időszak volt – meséli Andrea. – Az volt bennem, hogy kettőt megmentek, de a sajátomat közben elveszítem? Rá jutott a legkevesebb időm, de nem akartam, hogy tönkremenjen a kapcsolatunk, ezért felmondtam a munkahelyemen, hogy vele is többet legyek.”

Ebben a helyzetben sokat számított a nevelőszülői hálózat támogatása is; a Tessedik alkalmazásában álló pszichológus nemcsak a nevelt, hanem a vér szerint gyermekek ügyében is tudja segíteni a nevelőszülőket.

„Először próbáltam úgy felfogni a nevelőszülőséget, hogy ez munka. De hiába döntöttem el ezt fejben, a ragaszkodás akkor is kialakul. Szeretem őket is, még ha másképp is, mint a vér szerinti gyerekeimet – fogalmaz Andrea. – Nem gondolok a helyzet átmenetiségére. A szüleik nem mondtak le róluk, és a kapcsolatot is tartják a lányokkal, így örökbe adásról nincs szó, de a hazagondozás sem valószínű. A gyám is azt mondta, hogy hosszú távra tervezzünk. Amíg itt vannak, addig mi a sajátjainkként neveljük őket.”

* * *

A riport eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. április 2–9–i 88. évfolyam 13–14. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.  

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-15-16
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső