Kis „édenkertbe” érkeztünk a Pest megyei Pilis város külterületén. Virágok, méhek, pillangók, katicák, csupa szín és illat. Mögöttünk rendezett tanyaépület, mezőgazdasági gépek, előttünk földek, míg a szem ellát. A precízen, téglalapokra felparcellázott kertben évelő és egynyári virágok, a földön öntözőcsövek rendszere. Sáráné Bathó Orsolya gyógypedagógus, a pilisi evangélikus gyülekezet presbitere a járvány, a lezárás alatt álmodta valósággá kis oázisát szülei földjének egy darabján. Nemcsak termeszti a tarka növényeket, de csendéleteket ihlető csokrokat is köt belőlük. A Virágok Útja vállalkozást létrehívó presbiterrel a hit útjáról, a szépségbe rejtett tanításról és arról is beszélgettünk, mi a közös az emberi élet és a magból kivirágzó növényeké között.
Őszi virágok színes szőttese nyújtózik a szeptember közepi szűrt napsütésben. Méhek döngicsélnek; kelyhekből gyűjtik a nyár utolsó nektárcseppjeit. A teremtettség ősi szépségéhez vagyunk most közel. A lelket tisztító és megnyugtató kert tulajdonosának, Sáráné Bathó Orsolyának a derűs lénye harmóniában van a külső szépséggel, míg körbekalauzol birodalmán.
„»Egy hely, ami megidézi nagyszüleink kertjeinek régi virágait – új színekben« – ezt a mondatot írtam a közösségi oldalra, hiszen ez fejezi ki legjobban, mit szeretnék létrehozni – kezd bele a történetébe. – Ez a föld és a tanya a szüleimé, akik szántóföldi növényeket termesztenek közel kétszáz hektáron. A nagy Covid-karantén idején éreztem: többre vágyom, mint az otthoni kiskertem gondozása. Gondolkoztam, hogy mi is lehetne az, ami alkotómunka is, és nemcsak nekem szerez örömet, de a Jóistent is közel vihetem az emberekhez. A virág lett az, egy saját kert.”
Jó, ebbe belevághatsz!
A családban a föld szeretete régi keletű, már a nagyszülők ezzel foglalkoztak, Orsolya keresztszülei pedig kertészek. „Keresztanyámnak virágboltja volt Budapesten, a virágkötészet alapjait tőle tanultam. Általános iskolásként kertészetbe mentem nyári munkára. Hazavittem a kidobott gerberatöveket, fóliát készítettem nekik, tovább neveltem őket, és nyáron róluk szedtem a virágokat a temetőbe.”
A vonzalom ellenére a pályaválasztáskor az „egészségügy vagy kertészet” dilemma az előbbi javára döntetett el.
Kerülő utak után Sáráné Bathó Orsolya immár tizenhárom éve gyógypedagógus Pilisen, 2021 tavasza óta pedig a Virágok Útján jár. „Isteni vezetés volt ide eljutnom, sorra kaptam a jeleket. Beleástam magam a témába, tájékozódtam, de még haboztam. A férjem rám szólt: dönts! Édesapám meghallgatta az ötletemet, és kérte, vázoljak fel egy tízéves tervet. Ő racionálisan közelítette meg az álmomat, és jól fogadta az elképzelést. Nekem adta ezt a tiszta földet, melyen kút is volt – utóbbi beszántva. Csodálatos módon találtuk meg a régi tulajdonos instrukciói alapján.”
Bevallja: nagyon izgult, de a család két férfi tagjának a támogatásával belevágott. Férje permetez, füvet nyír, férfimunkákban segédkezik, a kert mégis Orsolya birodalma, az ő oázisa: minden mást ő végez el nap mint nap. Magot rendel, ültet, az otthoni télikertben palántaneveldéje van. „Este az asztalnál, lámpafénynél rakosgatom a magokat. Minden szem aranyat ér, annyira drága! Csipesszel teszem be őket a cserépbe, nevelgetem őket, majd a fagyok után költöznek ki. Napi három-négy órát töltök a munkával.”
Az első év sok tanulást hozott. Orsolya mára több esküvőidekoráció-készítővel felvette a kapcsolatot. Hozzá szabad metszőollóval jönni és a helyszínen összeválogatni a csokrokhoz, dekorációkhoz szükséges virágokat. „Esküvőknél, ha vannak a menyasszonynak kreatív barátnői, jönnek, leszedik és összerakják a díszeket. Fehér virágból és pasztell rózsaszínből soha nem elég” – mutat mosolyogva a színes virágszőnyeg fehér parcellája felé. Reméli, a helyi virág vonzóbb lesz, mint a drága, hűtött holland tulipán.
Tradíció és friss szelek
A föld szeretete bár a nagyszülőkig, az evangélikusság anyai ágon az ükszülőkig vezet, Orsolya édesapja jászsági katolikus. Édesanyja az aktív idejében presbiter volt. Előbb a nővére, majd ő is az lett; a gyülekezetben általános, hogy a szülőktől a gyerekek veszik át a stafétát.
„Keveházi Laci bácsinál konfirmáltam, nagyon szerettünk odajárni. Sok barátság megmaradt akkorról. A péntek esti ifi után elmentünk a pékségbe, bandáztunk.
Aztán egy időre elmaradtam, édesanyám presbitersége idején kezdtem visszatérni. A tótok nem egyszerűek: zárt közösség. Fontos, hogy nyissunk, hogy merjenek jönni az emberek, figyelünk a személyes kapcsolatra. Az idős presbiterek pedig visszafogják a vehemenciánkat. Segítenek arany középutat találni, a tradíciót megőrizni.”
A jelenlegi lelkész házaspárnak, Kárnyáczki Eszternek és Szöllősi István Sándornak az odakerülése után hamar jött a világjárvány és a zárás. A presbiterek igyekeztek sok segítséget nyújtani a fiatal lelkipásztoroknak a gyülekezet megismerésében. „Nagyon szeretek ehhez a közösséghez tartozni. Jó együtt lenni! Sok feladat van, örömmel végezzük. Az élet szerves része az ünnepek, vasárnapok megélése. Örülünk a fiatal lelkész házaspár idekerülésének” – mondja Bathó Orsolya.
A kérdésre, hogy miért jó evangélikusnak lenni, sorolja: könnyen befogadható a tanítás, szép, követhető a liturgia, jó a közvetlenség, amelyet a lelkészekkel megélhetnek. „Egyszer volt egy beszélgetés Krámer György akkori lelkészünkkel: ki mennyire mer az Úrhoz szólni? Én állítottam: nem érzem méltónak megszólítani őt az én kicsike problémáimmal. Nálam nehezebb életű emberek vannak, nekik segítsen a Jóisten! Gyuri elmagyarázta: ez nem így van, mindennel meg lehet szólítani az Istent. Nagyon jó indítást kaptam, akkorra datálom azt az érzést, amit a szüleimnél láttam: ne félj tőle, ő mindenben ott van, segít. Ha nem is azonnal veszem észre, hogy mutatja az irányt, utólag kiderül: igen, megint »neki volt igaza«, küldte a jeleket. Anyu kedvenc éneke Az Úr csodásan működik. Így lett nekem a virággal is. Nincs kedvenc igém, de mindennap olvasom a napi igét, és reggelente érzem, hogy az aznapi üzenet nekem szól, betalál”– vallja meg hitét a presbiter.
Ima a kerti alkonyatban
Orsolya az erőt a mindennapokhoz evangélikus hitéből, férjének, lányának támogatásából és immár kertjéből meríti: „Egy-egy hosszabb nap után leülök a kút fedelére, elnézek a kert felett, és imádkozom. Megköszönöm a Jóistennek mindazt, amit kaptam tőle. Ha nehezebb feladat vár rám, akkor pedig erőért fohászkodom. Itt, a kertben talán még közelebb érzi magát az ember Istenhez, aki ennyi szépséget teremtett. Feltölt, megnyugtat. Szükségem van rá; gyógypedagógusként állami gondozott gyerekeket tanítok. A nyolc-tíz fős osztályba autista, Down-kóros, halmozottan hátrányos helyzetű, értelmi sérült gyerekek járnak. Nehéz munka, lelkileg is állandó készenlétet igényel.”
Mit adnak a sok gondoskodással nevelgetett virágok? – érdeklődünk. „Miért vezetett a Jóisten a virágok útjára? Nem véletlen a név, hamar rátaláltam. Ez az én utam is: a virágok valahogy én vagyok. Ha kanyarokkal is, de mégiscsak hozzájuk jutottam el! Minden imámban azt kérem, hogy a virágok által az emberek azt az érzést kapják meg, amit én a Jóistentől: azt az örömöt, boldogságot szeretném átadni. Szín költözött az életembe. Régen úgy tartottam: nem kell vágott virág, ott szebb a legtovább, ahová a Jóisten teremtette. Ma már gyakran viszek haza. A természet a Jóisten által adatott. Az ő végtelen gazdagságát, a szépséget jelenti nekem ez a kert. Ezért én is csak a szép, hibátlan szálat szedem le és adom el. Nem az anyagi haszon az elsődleges: adni szeretek, hiszen én is annyi jót kapok a Jóistentől. Oázist; ahogy az én lelkemben is oázis van.”
Bathó Orsolya a bioirányt követi, vegyszert nem használ, hiszen csokrai asztalra kerülnek. Tervezi, hogy hamarosan virágkötőképzésre megy, hogy a már meglévő alapokra tudjon építeni. Fontos az alkotás, ahogy a pedagógiában, úgy itt is ebben teljesedik ki.
„Temetésre, születéskor virágot viszünk. Az élet nagy pillanatainál mindig ott vannak a virágok! A gondozó szíve-lelke benne van” – magyarázza. A kert virágait mutatva még pár fontos gondolat fogalmazódik meg benne. „Ez kakastaréj, sok színben létezik, bársonyos a tapintása, ez a kedvencem, itt pedig rézvirágok, pillangóvirágok a nagyszüleink kertjéből. A gyermekfej nagyságú dáliákat is szeretem. Többször kerülhetett oltárra a csokrom, a tavalyi hálaadó istentiszteleten például. Felemelő, megtisztelő érzés volt belépni az oltártérbe, alázattal, boldogsággal töltött el, hogy ott állhattam. A gyülekezet fennállásának a háromszázadik évfordulójára a kiállítótermet díszíthetem majd – ki kell tartania októberig a virágoskertnek! Ezért is mondom az imát. Érdekes, hogy ezekből a pici magokból – mutatja a tenyerén a mákszemnyi magokat – lesznek a bokrosodó tövek. Mi, emberek is egy pici sejtből leszünk, és mennyi viszontagságon kell átmennünk a fejlődésünk során! De a nehézségeket is álljuk, hittel át tudjuk hidalni. Isten mindig ott van velünk. A virág, ha hajlítja is a szél, veri az eső, állva marad, egyenesen tartja a fejét. Isten nekünk is ad erőt minden viharban.”
Édesapja a vállalkozás kezdetekor egy kis ellenvetést tett – meséli Orsolya. „Azt mondta: »Egytől félek, a fene nagy lelked miatt mindent ajándékba adsz majd.« És tényleg, leginkább senkitől sem kérnék pénzt. Persze ezt nem lehet, de az az örömöm, ha örömet szerezhetek a virágokkal. Én tudom: minden visszaszáll ránk. Amit adunk, azt többszörösen adja vissza a Jóisten. De nem ezért adakozunk! Isten a szeretetével, az emberek által adott visszajelzésekkel ajándékoz meg, ami sokkalta több, mint a pénzben mért javak.”
A párhuzam a virágok útja és az ember útja között költői. Az elmúlás, az ősz most emlékeztet: az első fagy el fogja vinni a virágokat. Bathó Orsolya hite erről is stabilan szól: „Hiszen utána új fog kezdődni! Az örök élet, az örök körforgás ott lesz a következő tavaszban.”
* * *
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. október 9–16-i 87. évfolyam 39–40. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
