Skip to main content

2023. február 3. 13:33

Önkeresés és önazonosság egyházi keretek között

Pszichológia és teológia találkozása

Gyorsulásra és kiégésre hajlamos kultúránkban az egyház és dolgozói sem maradhatnak pszichológiai eszköztár nélkül – sem a maguk, sem a rájuk bízottak szempontjából. A korszerű pszichológiai ismeretek megszerzésében egyházunk élen jár, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézete mentálhigiénés lelkigondozói képzését – a lelkészi kar létszámához mérten – evangélikus lelkészek végezték el a legtöbben: mintegy tizenöt százaléknyian. Riportunk két alanya, Seben Glória lelkész, pszichológus, hittanár és Varga Diána lelkész, lelkigondozó egykor az evangélikus kollégiumban szobatársak voltak. Közös bennük a pszichológiai érdeklődés, és bár más egyházi területen végeznek szolgálatot, más az élethelyzetük is, mégis nagyon hasonló következtetésekre jutottak, amikor teológiai tanulmányaikat a pszichológia szemüvegén át mélyítették el.

elisa photography tVEMwaR9XqI unsplash

Van elég énidőd? Törődsz magaddal? Mert – természetesen – megérdemled. Hasonló mottókkal találkozhatunk nap mint nap. Hogyan lehet kizárni a külvilág zajait és megtalálni az egészséges egyensúlyt, egészséges énképet a sok homályos tükör, például a közösségi média kirakata és lájkvadász attitűdje, a reklám- és celebhírdömping meg a tengernyi „spirituális” szolgáltatás között? Ezeknek a kérdéseknek a nyomába eredtünk a két szakember segítségével.

Az én körül

Varga Diána, a Lackner Aladár Evangélikus Szeretetszolgálat intézményi lelkésze szerint a pszichológia mindig elsősorban az énből indul ki. Ennek persze van létjogosultsága, de az énközpontúság egészségtelen irányba is eltolódhat – mutat rá. „Fontos, hogy legyen időm magamra, de egész biztos, hogy nem kell mindig azon gondolkodni, egy adott dolog vagy szituáció épp miért rossz vagy jó nekem.”

A mentálhigiénés szakember mindezekért az arany középutat igyekszik megtalálni és a rábízottaknak is ezt sugallni. Rábízottból pedig van elég: kétszáztizenöt lakó és hetven dolgozó a gyönki idősek otthonában.

Seben Glória jelenleg az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktori képzését végzi, kutatási területe az iskolai hitoktatáson belül a hitoktatók és a bibliai történetek hatása az evangélikus hittanosok istenképére.

Ezért is izgalmas, hogy egy óvodáskorú és egy öt hónapos kisgyermek édesanyjaként a gyermekeivel otthon töltött évek alatt közvetlenül volt alkalma megfigyelni, amit korábban csak könyvekben olvasott: hogy milyen meghatározó az – Isten és ember felé táplált – ősbizalom kialakulásában ez a korai időszak.

Három népszerű fogalomra kérdeztünk rá a két lelkésznél: önazonosság, önmegvalósítás és öngondoskodás. „Az önmegvalósítás a hétköznapi szóhasználatban nagyon eltávolodott Abraham Maslow [az emberi szükségletek hierarchiájának modelljét kidolgozó amerikai pszichológus – a szerk.] eredeti – self-actualization – kifejezésétől” – tudhatjuk meg Seben Glóriától. A közbeszédben általában önzésre és egocentrizmusra utal a szó. „Maslow inkább azt értette a kifejezés alatt, hogy valaki képes önmagát meghaladó módon élni” – kapjuk a magyarázatot. Példái közt Teréz anya is mint önmegvalósító személy szerepel, ebből láthatjuk, hogy korántsem a közszájon forgó önmegvalósításról van itt szó.

Varga Diana foto Magyari Marton

Varga Diána az önazonosság fogalmát fejti ki. Az intézményi lelkész fontosnak tartja, hogy mindenki a saját útját járhassa, hogy ki tudjon bontakozni egy bizonyos területen, hogy megtalálja azt, amiben igazán jó. Ha viszont ez megvan, vagy épp alakul, fontos az is – teszi hozzá –, hogy foglalkozzunk másokkal is, segítsük őket saját útkeresésükben. Az öngondoskodás helyett inkább az önreflexió fontosságára hívja fel a figyelmet, mely a tapasztalata szerint abban segít, hogy rájöhessünk, mi zajlott le bennünk a később bűnbánatra sarkalló szituációkban. Az önreflexió is az öngondoskodás körébe tartozik, hisz segít épülni a kritikából, tanulni a hibáinkból.

A lelkésznő szerint hasznos mindezt feltárni magunkban, hogy aztán tudjunk vele mit kezdeni. A feltárás eszköze lehet például a pszichodráma-gyakorlat is. Ugyanakkor az élményeink, megéléseink feldolgozásában egy mindenki számára elérhető, eszközt nem igénylő „módszer”, az imádkozás is sokat segíthet. Diána a mentálhigiénés tanulmányai során ismerte meg a szemlélődő imádságot is [az imádkozás elmélyültebb változata, csendes, többnyire szótlan, racionális megfontolások nélküli dialógus Istennel – a szerk.], amely nagyon közel áll hozzá; mint mondja, „ez amolyan önszupervízió vagy szupervízió Istennel”.

Ami a szupervíziót illeti, mindkét lelkész fontosnak tartja a szakmailag és emberileg is megerősítő lelkészi munkaközösségekben zajló munkát és a lelkészkonferenciákat. Ezeken az alkalmakon maga a lelkész is töltődhet, muníciót kaphat a továbbiakhoz. „Ahhoz, hogy a gyermekemet megfelelően tudjam táplálni, magamat is táplálnom kell. Ugyanígy áll ez a szolgáló lelkészekkel is – von párhuzamot Seben Glória –: ahhoz, hogy valaki másokat is tudjon lelkileg táplálni, magát is táplálnia kell.” Ezt a fajta lelki töltekezést vagy „öngondoskodást” (self-care) is sokszor félreérti a mai magyar társadalom.

Vele az úton

Seben Gloria foto Magyari Marton

Hogyan lehet valódi önismeretre jutni és ennek megfelelően berendezni hétköznapjainkat, miként élhetünk önmagunkkal és a világgal békében? – tesszük fel sokszor a kérdést. „Amikor önmagamat megfigyelem, szükségem van egy külső nézőpontra is” – magyarázza a pszichológus szakember. Seben Glória megfogalmazása szerint a kereszténységben az a nagy ajándék, hogy ez a külső nézőpont egy olyan Istené, aki bennünket végtelenül szeret: „Nem egy elítélő-vádló tekintet az Istené, hanem – amellett, hogy világosan látja, mit tettem, mit mulasztottam – elfogad engem úgy, ahogy vagyok, és megbocsát nekem.”

És vajon mit mondhat a keresztyén pszichológus akkor, amikor az egyházat kívülről egészségtelen bűntudatkeltéssel vádolják? „Ez a vád az egyházra nézve részben jogos. Sokszor elkövetik lelkészek, hitoktatók is azt a hibát – félreértelmezve saját szerepüket –, hogy az ő feladatuk a szószékről, a katedráról rámutatni az emberek hibáira. Pedig – az evangélikus teológia szerint hangsúlyosan is – a bűnbánat felébresztése az emberben a Szentlélek feladata. Ő adja a megtérést, a »töredelmet« – ahogy a középkori teológia fogalmaz.”

Másfelől az evangélikus lelkész hangsúlyozza: az egészségtelen bűntudat kialakulásához nincs szükség egyházra – ahogy erre a pszichopatológiai praxisban bőséggel akad példa. Ugyanakkor elárulja azt is, hogy a torzult (könyörtelen, örömöt nem engedő) istenkép nagyon fel tudja erősíteni a bűntudatot. Seben Glória szerint, ha a lelkiségünket helyesen, gyógyító módon tudjuk gyakorolni, akkor a torzult istenképek és az énkép is gyógyulhat, így a beteg elmozdulhat egy egészséges bűnismeret felé.

Az egészséges bűnismereten azt érti, hogy ha az ember a bűneit tudja úgy nézni, mint ami nem az ő személyisége legbelső magjának terméke. Nem azonosítja önmagát a tetteivel, hanem azt tudja mondani: „Én, aki Isten gyermeke vagyok, igyekszem követni Jézust a hétköznapokban, mégis elmulasztok sok jót, és elkövetek sok rosszat, de hiszem, hogy ezek fejlődéssel, lelki növekedéssel elhagyhatók, meghaladhatók.” A személyiségünk legbensőbb magja hordozza Seben Glória magyarázata szerint Isten képmását – és ez a részünk romolhatatlan.

Az élő hit nem kapható készen

„Istenkapcsolatomat mint legfontosabb erőforrásomat folyamatosan ápolom” – áll a lelkigondozói eskü szövegében. De hogyan segíthet a lelkigondozó a rábízottaknak a hitre jutásban? „Az Istennel való kapcsolat nagyon személyes és nagyon szubjektív. Nincs sémája, nincs kognitív iránya” – magyarázza Varga Diána. Hangsúlyozza, hogy voltaképp az egyház is csak sematikus mintákat tud adni, amikor rendre azt hangoztatja, mit kell(ene) tenniük a hívőknek. Az intézményi lelkész fontosnak tartja, hogy ezeket a „kelleket” megtanuljuk elengedni. Hogy ne elvárásként tekintsünk az Istennel való kapcsolat megélésére, hanem ebben is szabadok lehessünk.

Az istenkapcsolat szerinte nem kötődik sem gyülekezetbe járáshoz, sem felfűtött lelkiállapothoz. Ha valaki elkezd imádkozni, de nem jönnek a szavak, akkor a lelkésznő biztatása szerint ezt a nehézséget is bátran Isten elé viheti. „Ha hagyjuk Istent munkálkodni, előbb-utóbb meg tudja mutatni magát az életünkben.”

Varga Diána Gyönkön hétfőtől péntekig minden délelőtt tart ökumenikus istentiszteletet. „Ők az én gyülekezetem” – mondja. Az istentisztelet után következnek az egyéni beszélgetések, erre a kapcsolódási formára többeknek van igényük. Úgy tűnik, még ha Isten szavára nem is mindenki nyitott, azonban a jó szóra (majdnem) mindenki. A lelkésznő hangsúlyozza, hogy lelkészsége, embersége és nőisége is szervesen hozzátartozik a szolgálatához, így – rajta keresztül, ha nem is közvetlen módon, de – Isten szava is eljuthat mindenkihez az otthonban.

Seben Glória ugyan többgenerációs lelkészcsaládba született, nagyapja, édesapja is lelkész volt, emellett evangélikus gimnáziumba járt, vagyis mintegy „készen kapta” az evangélikus identitást és hitmintát a családjától, mégis, mint mondja, el kellett távolodnia ettől a közegtől ahhoz, hogy valódi, élő hitre jusson. A Pécsi Tudományegyetem pszichológushallgatójaként meghatározó élmény volt számára az egyetemi hallgatókból alakult felekezetközi bibliakör. Ez a kötetlen, kereső társaság és a közös bibliaolvasási gyakorlatok segítették visszatalálni a saját hagyományához. „Hazajőve, amikor apukám polcáról levettem Bonhoeffert vagy Luthert, újra rácsodálkoztam, hogy ez mindvégig itt volt, csak nem tudtam kapcsolódni hozzá.”

A lelkésznő arra biztat, nem szabad félni attól, hogy kicsit eltávolodjon az ember saját gyermekkori vallásos formáitól, és felfedezze, hol van ebben az egészben ő maga. Könnyen elképzelhető, hogy a folyamatban végül visszatalál a saját hagyományához.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. január 8–15–i 88. évfolyam 1–2. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-15-16
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső