Skip to main content

2023. január 27. 13:45

Új kezdetek az Őrségben

Evangélikus élet az ország legnyugatibb egyházközségében

Kevesen gondolnák, hogy az orosz–ukrán háború elől menekülők segítéséből a magyar–ukrán határtól legtávolabb eső evangélikus gyülekezet, a szentgotthárdi is kiveszi a részét: több ukrán család a Vas megyei városban kezdett új életet, gyermekeik közül négyen is evangélikus hittanra járnak. Eközben a szentgotthárdi és a maroknyi őrségi evangélikusság azt élheti meg új kezdetként, hogy az ősszel felújított szalafői imaházba advent első vasárnapjával visszatért a hitélet, ismét szólhatott Isten igéje.

20230123 szentgotthard foto magyari marton

Szombathelytől az egyre sűrűsödő reggeli ködben vágtuk az utat magunknak riportunk helyszíne felé, amely több tekintetben is a legek vidéke. Vas megyének ebben a szegletében fekszik Magyarország legnyugatibb települése, Felsőszölnök; Szentgotthárd hazánk legnyugatibb városa, az itteni lutheránusok pedig hazánk legnyugatibb evangélikus gyülekezetét alkotják.

Ahogyan közeledtünk a belváros egyik csendes utcájában lévő templomhoz, folyamatosan oszladozott a köd, mire beparkoltunk a parókia udvarára, a toronynak már a kék ég festett hátteret.

Jézusi tanítás a gyakorlatban

A templom előterében, az adományasztalon ruhák várják, hogy idővel a rászorulókhoz kerüljenek. A segítségre mindig szükség van, s az utóbbi hónapokban ebből jutott azoknak az ukrán családoknak is, amelyek a háború miatt kényszerültek elhagyni hazájukat, és Magyarországon az ukrán határtól a lehető legmesszebb, itt, Szentgotthárdon leltek menedékre.

Voltak, akik csak rövidebb időt töltöttek itt, majd továbbmentek Nyugatra, mások azonban úgy döntöttek, ha ideiglenesen is, de Szentgotthárdon kezdenek új életet, legalábbis addig, amíg visszaköltözhetnek otthonaikba. Már akinek van még otthona, mert amint Kollerné Loós Zsuzsanna helyi lelkésztől megtudjuk, az egyik családnak nincs hová hazamenni: az otthonukat bombatalálat érte. A szentgotthárdi evangélikus gyülekezet a kezdetektől készült arra, hogy segítséget nyújtson a bajbajutottaknak, bár éppen az ukrán határtól való nagy távolság miatt nem gondolták, hogy több család is érkezik majd városukba. Mégis így történt.

20230123 szentgotthard foto magyari marton 3

A szentgotthárdi templomban van egy egészen különleges ülőhely, ahol a hívő egy angyal társaságában hallgathatja az istentiszteletet. Hogyan került a pad háttámlájára az égi lény? A legutóbbi festésnél valaki úgy érinthette hozzá az ecsetet a felülethez, hogy egyértelműen egy angyal rajzolódik ki a nyomán. A hívek által száztíz éve birtokba vett épületben ide ültünk le beszélgetni Kollerné Loós Zsuzsannával.

„Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az első menekülthullám elérte Magyarországot, a presbitériummal úgy döntöttünk, hogy a gyülekezeti termet felajánljuk átmeneti szállásnak. Nagyszerű volt megtapasztalni a gyülekezet odaadó hozzáállását, azt, hogy milyen sok adományt ajánlottak fel. Az egyházmegye által szervezett gyűjtés olyan sikeres volt, hogy a hittanosainkat hoztam el a hittanóráról, mert a szortírozásban, a bedobozolásban az ő segítségükre is szükség volt” – emlékezik vissza a lelkésznő. Mint mondja, az első család úgy került hozzájuk április elején, hogy egy gyülekezeti tagon keresztül kaptak jelzést: két édesanya az egy-egy gyermekével szállást keres. A gyülekezeti termet alig két óra alatt felkészítették a fogadásukra.

„Örömteli volt megtapasztalni, hogyan kerül át gyakorlatba a keresztény felfogás, a jézusi tanítás, amiről annyiszor van szó igehirdetésben és más alkalmakon is. Külön jó érzés volt, hogy a gyülekezet Facebook-oldalán közzétett felhívásunkra számos segítő felajánlás érkezett olyanoktól is, akik kevésbé vagy egyáltalán nem kötődnek hozzánk mint gyülekezethez. Abban az egy hónapban, míg az említett első menekültek nálunk laktak, az élelmiszert is tudtuk nekik biztosítani, hála az önzetlen felajánlásoknak. Természetes volt, hogy a befogadott menekülteket így is segítjük, később azonban erre már nem volt szükség, mert nagyon talpraesett emberekről van szó, akik találtak munkát, dolgoznak, jelenleg pedig egy olyan házban laknak, amelyet egy református gyülekezeti tag ajánlott fel a számukra. A szentgotthárdi önkormányzat is támogatást nyújt azoknak, akik ily módon is segítik a menekülteket” – rajzolódik ki a lelkésznő szavai által a kép, szemléltetve, hogy a menekültek milyen széles körű összefogásnak köszönhetően rendezkedhettek be ebben a számukra keserű helyzetben.

Hittan oroszul, ukrán gyerekeknek

Ennek a berendezkedésnek a része volt az is, hogy az ukrán gyerekeket beíratták a helyi oktatási intézményekbe. A temp-lomból a Széchenyi István Általános Iskolába tartunk, ahol az evangélikus hittanra járó gyerekekkel találkozunk. Az épületbe lépve a könyvtár felé vesszük az irányt, amely ezeknek a speciális hittanóráknak is otthont ad. Speciális, mert a nyelvi nehézségek különleges megoldásokat kívánnak. Ebben az egyik legnagyobb segítséget az iskola könyvtárosa, Virág Judit adja, aki orosztudását latba vetve segít a tolmácsolásban.

Kollerné Loós Zsuzsanna több olyan alkalmazást is használ, amelyeknek a segítségével oroszul ismerkedhetnek a gyerekek bibliai történetekkel, és a különleges „tanrend” része a bibliai vonatkozású, orosz nyelvű filmek megtekintése is.

„Nyelvtanulás szempontjából bármilyen nyelvóránál hasznosabb, hogy egész nap magyar gyerekek között vannak. Három elsős, egy ötödikes, egy hatodikos és egy nyolcadikos ukrán diák tanul az iskolánkban. Ketten járnak katolikus hittanra, négyen pedig evangélikusra” – árulja el Virág Judit könyvtáros.

Közben Nyikita, Ilja, Viktória és Szása a jelenlétünk, a fotózás okozta izgatottságból lassan megnyílnak, és egyre többet mosolyognak, kezdik megszokni ezt az újabb, számukra nem hétköznapi helyzetet.

„Borzasztó nehéz lehetett számukra a háború elől menekülve bekerülni egy sok szempontból teljesen idegen közegbe. Eleinte sokszor verekedéssel reagáltak a kisebbek között, de az elmúlt hónapokban sokat szelídült a viselkedésük. Olyan is előfordult, hogy az egyik fiú valakinek elvette az uzsonnáját, amire az osztálytársai – köszönhetően tanítónőjüknek, aki empátiára igyekszik nevelni a gyerekeket – úgy reagáltak, hogy a magukéból is adtak neki, ki kekszet, más pedig cukrot” – tudjuk meg Virág Judittól.

20230123 szentgotthard foto magyari marton 2

Hozzá csatlakozva a lelkésznő emlékeztet egy lényeges körülményre a gyerekekkel összefüggésben: aki elsős volt az előző, 2021–2022-es tanévben, az most is első osztályba jár, és mivel a nyelvi nehézségek miatt ebben a tanévben nem is kapnak bizonyítványt, 2023-ban is az első osztályt kezdik, vagyis ezek a gyerekek a háború miatt két évet vesztenek a tanulmányaikból. Ilyen szempontból jobban járnak azok, akinek van lehetőségük részt venni az ukrajnai iskolájuk online oktatásában.

A lelkésznő már a templomhoz visszatérve mesél nekünk arról, hogyan került az evangélikus hittanra négy a hittanra járó hat ukrán gyerekből: „Még az első segítő felajánlások idején kapcsolatba kerültem az egyik helyi védőnővel, aki szárnyai alá vette a menekült gyerekeket, családokat. Alakítottunk egy chatcsoportot, ahová felvettük az ukrán szülőket is. Ezen a felületen szerveztünk nekik egy kirándulást a közeli Hársas-tóhoz. A tolmácsolásban egy Kárpátaljáról származó, itt élő fiatalember segített. A cél az volt, hogy a menekült családok megismerjék egymást, hogy ezáltal is komfortosabban érezzék magukat ebben az új élethelyzetben. A kirándulás nagyon jól sikerült, és ennek apropóján merült fel az ötlet, hogy az ukrán gyerekek eljöjjenek a hagyományos nyári hittantáborunkba. Így is történt. A reggeli áhítaton, közös éneklésen ott voltak velünk együtt, utána kísérőkkel, tolmáccsal külön délelőtti programjuk volt, az ebéden, aztán a délutáni programokon már újra együtt voltunk velük. Az ukrán gyerekek eleinte kicsit féltek, feszültek voltak, ki is alakultak közöttük kisebb csetepaték, de mindenki türelemmel és szeretettel fordult feléjük. Amennyire természetesnek vehetjük, hogy egy hittantáborban a gyerekek jól érzik magukat, annyira nem volt ez magától értetődő az ukrán gyerekek esetében, így jó volt látni, hogy a tábor vége felé együtt játszottak a magyar gyerekekkel, és már mosolyogni is tudtak.”

Megújult imaházban szól az ige

A Szentgotthárdi Evangélikus Egyházközség életében számos változás történt az elmúlt években. A koronavírus-járvány átalakította az istentiszteleti rendet, jelenleg nem tartanak házi istentiszteletet Bajánsenyén – bár a lelkésznő szívéhez különösen közel álltak ezek az alkalmak –, ezért most a térség központjában, Őriszentpéteren a korábbi egy helyett havonta két vasárnap gyűlnek össze az őrségi szórvány evangélikusai. Szentgotthárdon is történt változás: havi egy helyett most már két családi zenés istentiszteleten szól Isten igéje, s ezek az alkalmak jóval több embert is hoznak be a templomba, télen a gyülekezeti terembe. Egy másik, az egyházközség életében jelentős változás fizikai részének magunk nézünk utána, amikor Szentgotthárdról az Őrség egyik legszebb településére, a mintegy tizenöt kilométerre fekvő Szalafőre megyünk, azon belül is a Templomszerre. A szer (közigazgatási egység az Őrségben) névadója a református templom, innen háromszáz méterre állunk meg kisebb „helyi” testvérénél, amelynek homlokzatán ezt olvassuk: Ökumenikus imaház.

20230123 szentgotthard foto magyari marton 4

„Három évtizede a katolikusok is kivették a részüket a felújításából, de az épület hivatalosan az evangélikus egyház tulajdonában van. A szolgálatom kezdeti időszakában három-négy ember még eljárt a havi egyszeri istentiszteletre, de miután ők is elmentek, meghaltak, idővel elmaradtak a rendszeres alkalmak” – tudjuk meg Kollerné Loós Zsuzsannától.

Repedezett padló, elvásott nyílászárók, bogártetemek tömege – ez a kép tárult elém korábban az épületben járva. Ezzel az emlékkel ideérkezve különösen szívet melengető érzés most belépni a sikeres pályázat útján a magyar templomfelújítási program keretében megújult imaházba, ahová az adventi ökumenikus áhítatsorozat nyitóalkalmával tért vissza a hitélet, jövőre pedig keresztelők, esküvők helyszínéül is szolgálhat majd az elragadó Őrségnek ez a kis evangélikus szigete.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. december 18 – 2023. január 1–i 87. évfolyam 49–50. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-15-16
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső