Skip to main content

Teológia

Cserhátiné Szabó Izabella püspökhelyettes jegyzete
Amikor Luther Márton – nehéz élethelyzetekben – emlékeztette magát: „meg vagyok keresztelve”, akkor éppen nem azt akarta kifejezni, hogy utána van ennek a gyermekkori történésnek. Hanem azt, hogy keresztsége óta folyamatosan benne van a kegyelemben, az őt magához kapcsoló Atya szeretetének erőterében. Aki „Vagyok”-ként jelentette ki magát Mózesnek, nemcsak azt mondta ezzel, hogy szüntelenül lét...
Luther a gyülekezeti pénztárról
Napjainkban is érdemes odafigyelnünk Luther Márton gyülekezeti kiadásokkal kapcsolatban ötszáz éve megfogalmazott gondolataira, cikkünkben most ezekből idézünk. Az iratot a reformátor 1523-ban felkérésre írta Leisnig város gyülekezete számára Egy gyülekezeti pénztár rendje – Tanács, miképpen kell bánni az egyházi javakkal címmel.
Megjelent a Lelkipásztor teológiai szakfolyóirat legújabb száma
A 99. évfolyamába lépő Lelkipásztor evangélikus teológiai szakfolyóirat megújult külsővel, formában és tartalmi elemekkel jelenik meg a 2024-es évtől. E változás egyik szükségszerű oka az volt, hogy a benne szereplő írások elérhetőkké válhassanak az MTA open access (ingyenes online) folyóirat-​​​adatbázisában. Az alábbi sorokkal a szakfolyóirat legújabb, 2024/6. számot ajánljuk olvasóink figyel...
Jézus nem mond le senkiről. Még az áruló Péterről sem. Azokról sem, sőt azokról főleg nem, akik őt csúnyán cserben hagyták – írja publicisztikájában Gáncs Tamás evangélikus lelkész.
Megjelent a Luther válogatott művei sorozat harmadik kötete
Felelősség a gyülekezetért – ezt az alcímet viseli a Luther válogatott művei sorozat harmadik kötete, amelyet május 22-én mutattak be Budapesten, az Evangélikus Országos Múzeumban. A Luther Kiadó gondozásában megjelent iratgyűjtemény aktualitását adja, hogy olyan kérdéseket jár körbe, amelyek az általános tisztújítás évében járva különösen is kiemelt jelentőségűek az egyház és közösségeinek éle...
Az Örökkévaló ma élő, hűséges követőit is arra hívja el, hogy legyünk bátrak beleállni a nehézségek között az újrakezdésbe, az újjáépítésbe.
A fa mint szimbólum a Bibliában
A Szentírás lapjain már az első oldaltól kezdve sokszor találkozunk a fával mint szimbólummal. Népszerű teológia rovatunk mostani írásának segítségével számba vehetjük a Zsoltárok könyvének fáit, átgondolhatjuk, mi kell a plántáláshoz, majd körképet kapunk a bibliai szempontú gyümölcstermésről.
Ismerjük-e bibliai eredetüket?
Keresztény kultúrkör – a szokásosnál is gyakrabban kerül elő ez a kifejezés nagy egyházi ünnepeinkre készülve. De a mindennapjainkban is sokszor találkozhatunk a keresztény kultúrkör elemeivel, még úgy is, hogy fel sem figyelünk rájuk. Ilyenek például a bibliai hátterű szólások, közmondások. Mennyire ismerjük őket, tudunk-e szentírási eredetükről, és mit üzennek a ma emberének? Összeállításunkb...
Lk 18,35–43
Kértem, és ő adatott, kerestem, és őrá találtam, zörgettem, és ő maga vált ajtóvá a számomra. És közben ő maga is adott, ő maga is rám talált, sőt ő nyitott ajtót. Megkönyörült rajtam. Ő, a Várva Várt könyörült meg rajtam, bizony mondom nektek, közeledése, közel lépése, közelsége maga volt a remény – írja jegyzetében Gáncs Tamás.
Isten hiánya és jelenléte József Attila verseiben
Népszerű teológia rovatunk írása a magyar irodalom egyik költőóriásának – vagy ahogy a szerző nevezi, a 20. század magyar Jóbjának –, József Attilának az istenkeresését állítja a középpontba.
Jézus feltámadásának reggelén az evangéliumok szerint az üres sír hírét sietve vitte Mária a tanítványoknak, akik szinte futottak a helyszínre, hogy saját szemükkel bizonyosodjanak meg az állítás igazságáról. A „húsvéti futóverseny” okát és körülményeit vizsgáljuk most.
„Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt.” (Mk 16,6a–b)
A hit bátorsága annak felismerése és megélése, hogy az életet Istentől kaptuk, és örökké tart. Mert Isten legyőzte a bűn és a halál hatalmát, és az életünk itt, ezen a földön már az örök életünk része. Szücs Eszter evangélikus lelkész húsvéti gondolatai.
Egy különös vendéglátás részletei
Népszerű teológia rovatunk írása az utolsó vacsora helyszínére visz képzeletben. Többek között arra is rávilágít, hogyan kapcsolódik össze a páskavacsora ószövetségi hagyománya Jézus új szövetségével.
4Móz 6,24–26
Arcot adni valaminek felelősség, és túlmutat az adott pillanaton. Keresztényekként a saját arcunkkal továbbadjuk a fényt, a ragyogást, a krisztusi világosságot? – teszi fel a kérdést írásában Gáncs Tamás.
Megjelent a Lelkipásztor teológiai szakfolyóirat legújabb száma
A 99. évfolyamába lépő Lelkipásztor evangélikus teológiai szakfolyóirat megújult külsővel, formában és tartalmi elemekkel jelenik meg a 2024-es évtől. E változás egyik szükségszerű oka az volt, hogy a benne szereplő írások elérhetőkké válhassanak az MTA open access (ingyenes online) folyóirat-​​adatbázisában. Az alábbi sorokkal a szakfolyóirat legújabb, 2024/3. számot ajánljuk olvasóink figyelm...
Illés és a belső utazás
Milyen utazáson vett részt a pusztában negyven napig gyalogló Illés próféta? Mit tett az utazása végén? Hogyan lehet számunkra minta az ő alakja a böjti időszakban? Népszerű teológia rovatunk mostani cikke ezekre a kérdésekre is válaszokat kínál.
Népszerű teológia rovatunk mostani cikke az Ószövetség korába kalauzol. A nők kiszolgáltatott helyzetét mutatja be egy jellemzően patriarchális társadalomban, ahol sok esetben még az is természetes volt, hogy a családok nőtagjait drámai módon kiszolgáltatták az erőszakra éhes férfitömegnek.
Dorothee Sölle írásai párbeszédre hívnak
Tanárként, evangélikus teológusként és irodalmárként egyaránt működött, tanított Kölnben és New Yorkban. Népszerű teológia rovatunk mostani írásában Dorothee Söllével ismerkedhetnek meg olvasóink.
Új kötet a Miatyánkról
„Sokan tudják, de kevesen értik.” Frappáns indítás Joób Olivér Dávid A tanítványok imádsága – A Miatyánk mint útmutatás hitben és életben című kötetének első mondata. Találó ez a megállapítása is: „Ahogy imádkozunk, úgy hiszünk. Ahogy hiszünk, úgy imádkozunk.” Az olvasó megszólítva érzi magát, járjon bárhol hitéletének útján. E vékony, ám tartalmas könyv tanítás, biztatás, hiterősítés, gyakorla...
Hogyan viszonyuljon a keresztény ember a politikai hatalomhoz?
Hogyan viszonyuljon a keresztény ember a politikai hatalomhoz? Felfedezheti-e a világi felsőségnek az Isten adta feladatait és Isten adta határait? Mikor engedelmeskedjen neki, és mikor álljon ellen? Ezekkel a nehéz kérdésekkel reformátorunk is foglalkozott. Válaszai ma is figyelemre méltók, és számolva az ötszáz esztendő során bekövetkezett társadalmi változásokkal, mai kereséseink során is se...