A festőművész, grafikus, művésztanár a kimagasló rajzkészségét édesapjától, evangélikus egyházi gyökereit édesanyjától kapta. Sosem vágyott el a szülővárosából, Balassagyarmatról: fiatalon rabul ejtette a palóc táj és az emberek szépsége. Az ezerráncú néni, a parasztporta vagy a göcsörtös fa a folyónál szinte megelevenedik rajzain. Személyiségéből és környezetéből harmónia árad; ez azoknak a sajátja, akik – élve a kapott isteni talentummal – helyükön vannak hitük, családjuk, hivatásuk minden szegletében. Lengyel Péter a hetvenedik születésnapja alkalmából nekünk, alkotásai nézőinek ad ajándékot. Tiszta, alázatos életre szóló meghívást papíron, vásznon, Rotring tollal, festékkel, kevés aranyfüstporral. Az Evangélikus Országos Múzeum szervezésében rendezett kiállításának címe: Lengyel Péter 70 – művésztanár az Ipoly mentéről. A kertes, csupa léleknyugtató színnel, fénnyel teli otthonában kerestük fel a művészt.
Budapest – Dr. Szabó Emese jogásszal (EMMI), az Evangélikus Hittudományi Egyetem másoddiplomás lelkészképzésének hallgatójával egyre gyakrabban találkozhatunk a fasori evangélikus gyülekezetünkben. Emese főállású munkája mellett kétéves teológiai mesterképzése (MA) idejére ugyanis ezt a gyülekezetet választotta gyakorlati képzése helyszínének, Aradi György lelkészt pedig mentorának. A villáminterjúban mentora kérdezte Emesét.
Budapest – A Luther Kiadó és az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) közös gondozásában a közelmúltban megjelent tanulmánykötet szerzői – az EHE oktatói – kerekasztal-beszélgetések keretében szólalnak meg, hogy személyesen is megvitassák témáikat. Az első alkalmon a könyv egyik fejezetcímét is adó lehetőség témája került előtérbe.
Sok-sok imádság, beszélgetések és hosszú előkészületek után tavaly novemberben megnyílt a közösségi ház Pilisen. Nyár eleji látogatásom végén Gulyás Árpád helybéli nagyapa kérte, hogy üljünk le körben, ne siessünk, nyugodtan hangolódjunk rá az áldásra, egy áldás mindig jól jön, az Úristent is be kell kapcsolni ide, a Bizsu-háznak és munkásainak az életébe: „Uram, áldd meg ezt a házat és a benne tevékenykedőket!” A házon és munkatársain valóban áldás van. De kik is ők?
Szombathely – A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma 2020. szeptember 24-én a Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ intézményvezetői feladatainak ellátására Szabó Miklóst választotta meg. Az új intézményvezető 2020. október 1-től látja el a feladatait. Ennek apropóján készített interjút vele a Credo Rádió szerkesztője, Pusztai Krisztina.
Egyedi, Luther-rózsával díszített maszkok érkeztek a Luther Kiadó könyvesboltjába. A ma már mindennapi életünk részét képező viseletek nemcsak egyházunk jelképével, hanem mesefigurákkal, növénymotívumokkal vagy éppen matyó mintával készültek. Bereiné Siska Ildikót, a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat munkatársát, az ötletgazdát kérdeztük, kik varrják ezeket a textíliákat, merthogy ez sem hétköznapi történet.
„Különleges kalandjaival és eszmeiségével a magyar Szent Koronát méltán tarthatjuk számon Európa, sőt a világ legrégibb, legkülönlegesebb sorsú és legértékesebb felségjelvényeinek sorában” – vallja egy tanulmányában dr. Pálffy Géza történész, a Szent Korona elismert kutatója. A magyar állami jogfolytonosságot jelképező kincsnek azonban nemcsak az évszázadok során megélt „kalandjai” érdekesek, de legalább ennyire fordulatokban gazdag őrzésének a története is. A korona 2011 óta az Országházban tekinthető meg, éjjel-nappali védelmét a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység látja el, amelynek alezredes parancsnokhelyettesével, dr. Szolcsánszky Mártonnal beszélgettünk.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Négyesiné Tóth Györgyivel, a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi igazgatóhelyettesével, földrajz–angol szakos tanárával szakmai kihívásokról és inspirációról, valamint a sztehlói örökségről is beszélgettünk.
Ma már nem sokan mondhatják el magukról, hogy olyan családban nőttek fel, ahol a mesterség apáról fiúra száll. A Tolna megyei Nagymányokon élő Klem Ádám ezen szerencsések közé tartozik, hiszen egy ácsdinasztia sarja. Nagyapja a múlt század elején tizenhat évig dolgozott e szakmában Amerikában, az itthon megszerzett tudását ott tovább gyarapítva. Így esett, hogy riportalanyunk édesapja az Újvilágban született, de a nagyapa honvágya idővel mindkettejüket hazahozta Magyarországra. Klem Ádám kezének munkáját számos templom megújult tetőzete, renovált tornya dicséri. A hívő ácsmesterrel családjának történetéről és szeretett szakmájáról beszélgettünk, közben pedig az is kiderült, mi közük van az ácsoknak az időkapszulákhoz.
Minden időben érdemes a Somogy megyei Niklára, a Berzsenyi Dániel-emlékházba látogatni, de aki szeptemberben keresi fel az evangélikus költő egykori kúriáját, az szerencsés esetben emlékbe felszedhet egy gesztenyét a „Dani uraság” saját kezével 1814-ben ültetett szelídgesztenyefa alól. S ha már arra járunk, a „niklai remete” egykori házától néhány percre található temetőben az 1776. május 7-én Egyházashetyén született koszorús költőnk síremlékénél elhelyezhetjük az emlékezés virágát, a falu központjában pedig a két éve nyitott interaktív méhészeti kiállításon a gazdálkodó Berzsenyi kedves tevékenységéről, a méhészkedésről tudhatunk meg többet, játékos formában. Mindezekről Komóczi Roland múzeumigazgató mesélt ottjártunkkor.
Magyarország harangjairól elsőként a Kossuth rádióban hallható déli harangszó juthat az eszünkbe. A világhálón azonban ezen ismeretünk jelentősen tovább bővülhet, ha három fiatalember különleges hobbijának köszönhetően rátalálunk azokra a felvételekre, amelyek több mint háromszáz harangunk hangját rögzítik. Az ifjú harangkutatók közül Komáromi Dániel és Szládik Marcell számolt be szenvedélyükről.
Kiskőrös – Matusik Edina üzletasszony és pedagógus egy személyben, jelenleg a KEVI Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium új pedagógusai között köszönthetjük.
2020-at írunk, a tudomány és a technológia rohamosan fejlődik, ám még mindig nem tudunk mit kezdeni azzal, hogy bolygónk hamarosan élhetetlenné válik. A klímaváltozás, a túlfogyasztás már elérkezett, az emberek többsége pedig még mindig úgy véli, hogy nincs baj. De vajon tényleg így van? Valóban a világvége felé haladunk, vagy még időben észbe kaptunk, és nincs minden veszve? Dr. Hetesi Zsolt fizikussal, egyetemi docenssel beszélgettünk a teremtés hete alkalmából az éghajlatváltozásról, a vidéki életről és a jövőről.
Budapest – A Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség hírlevelében a viszontlátás reménységében emlékeztek egyházunk és a gyülekezet meghatározó, tisztelt és szeretett alakjára, dr. Cserháti Sándor nyugalmazott teológus professzorra, akit az Úr 2019. december 10-én, életének 90. évében váratlanul szólított magához. A Fasorban tartott gyászistentiszteleten a vigasztalás igéjét dr. Fabiny Tamás elnök-püspök hirdette 1Kor 15, 20-21. versei alapján, 2020. január 11-én. Felesége, özvegye azóta is hűséges tagja gyülekezetünknek.
Terméskő borította modern templom vonzza a tekintetet a többsávos főút mentén. Homlokzatán hatalmas kereszt és hitvallás: Isten a mi erősségünk. Budapest III. kerülete többarcú: a Krúdytól ismert patinás Óbuda maradéka, családi házak a hegyen, panelrengeteg; ember- és járműtenger jellemzi. A Dévai Bíró Mátyás tér a béke szigete: az 1843-ban alakult egyházközség 1935-re templomot, majd gyülekezeti házat, parókiát, csodás orgonát épített. A második világháború egyetlen nap alatt mindent elvett, a hegek ma is fájók. Isten kegyelméből a kövek s főként az élő kövek: az összetartó közösség Isten dicsőségét hirdeti. Jakab Béla parókus lelkész és Hunyadi László felügyelő látta vendégül magazinunkat gyülekezeti riportsorozatunk utolsó nyári állomásán.
„Azt nem mondom, hogy szeretek olvasni. Mert az túl kevés volna. Az olvasás az életem. Valahogy úgy alakult, hogy könyvek közt telik az életem. Nem sajnálom, hogy így van, de nagyon így van. Ezért aztán nem is veszem a bátorságot, hogy azt mondjam innét: tessék olvasni!” – üzeni immár a léten túlról Esterházy Péter. Ezzel az idézettel nyitja az Evangélikus Országos Könyvtár honlapja (eok.lutheran.hu) az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár fület.
Lengyel Péter 70 – Művésztanár az Ipoly mentéről címmel nyílt meg a balassagyarmati Pro Urbe- és Horváth Endre-díjas festőművész, grafikus, rajztanár életmű-kiállítása az Evangélikus Országos Múzeumban. A szülővárosában élő és alkotó művész a palóc táj, az ott élő idős emberek ihletett megörökítője. Kiállítása október 15-ig tekinthető meg a Deák téri evangélikus kiállítóhely pincegalériájában.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Czapekné Egervári Orsolya, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium angol és történelem szakos tanára egyebek mellett szól a lelki egészség fontosságáról és arról, hogy mire büszkék a fasori diákok.
Alberti – Miskolc – Az EPSZTI honlapjának sorozatát a távolságot találkozásra cserélés jegyében indították és az evangélikus nevelés sokszínűségét, értékgazdagságát hetente egy-egy páros portrén keresztül mutatják be. A legutóbbi, rendhagyó alkalomhoz hasonlóan ezúttal is egyazon intézmény két munkatársát szólították meg. Ami viszont változatlan: most is azokat a pontokat keressük interjúalanyaink között, amelyek hasonlóságról, egybecsengésről árulkodnak. Vérbeli óvodapedagógusok, akik olyannyira eggyé váltak a hivatásukkal, hogy ha el is kanyarodott a diskurzus fonala, újra és újra visszatértek oda. Pásztor Tiborné, Évával és Szekeres Ágnessel beszélgettünk.
Az intézményvezetők felterjesztése alapján egyházunk Nevelési és Oktatási Bizottsága az idén is odaítélte az „Év óvodapedagógusa”, az „Év tanítója” és az „Év tanára” díjakat. Szokás szerint az elismerések átadására ünnepélyesen a Nyári Evangélikus Pedagógus Akadémia gáláján kerül sor, ám az egészségügyi veszélyhelyzet felülírta ezt a tervünket. Ezért most utólag, egy rövid méltatás keretében mutatjuk be a 2019/2020-as tanév díjazottjait, alkotó-teremtő munkájukat.
„Hosszú, rögös út vége ez, hogy elkészült ez a szobor – mondta 2020. szeptember 30-án, a szoboravatáson Detkovics Anikó evangélikus szobrászművész. – Meg lehetett tapasztalni közben a mélységeket és a magasságokat is. Számomra nagyon tanulságos időszak volt ez, sokat adott az alkotás. Az egész alkotófolyamat során úgy éreztem, hogy fentről irányítják a kezemet, hogy egy terv részese lehetek. Sosem voltam egyedül és nap mint nap csodákat élhettem meg, amíg megszületett ez a munka. Nagyon hálás vagyok, hogy dolgozhattam rajta és bízom benne, hogy leginkább a szobor fog helyettem beszélni.”
Nézd meg a Facebook profilodat. Nézd meg az Instargam sztorijaidat. Aztán gondold át, mennyi mindent posztolsz, mit lájkolsz be, melyik influenszer számodra a példakép. Ha ezzel végeztél, akkor pedig tedd fel magadban a kérdést: „Vajon Isten bekövetne engem?” Hasonlóan indult az a szeptember 29-ei beszélgetés is, amely a Szólj be a papnak! blog szervezésében jött létre dr. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, Kajdi Csaba (Cyla) influenszer és Török Csaba katolikus atya között, ahol az a kérdés is felvedőtött: hogy vajon őket belájkolná most Jézus? A beszélgetés kivonatát a legizgalmasabb kérdésekre és az evangélikus megszólalásokra fókuszálva közöljük.
A Magyarországon ismét virágzásnak induló kávékultúra eredményeképp számos igényes és hangulatos kávézó várja a mozgalmas napokból kiszakadni vágyókat. Egy csésze cappuccino mellett folytatott baráti beszélgetés, egy frissítő eszpresszó vagy egy hűsítő jegeskávé felderítheti a napunkat. Fokozhatja a kávézás élvezeti értékét, ha általa támogathatunk egy rokonszenves célt. Talán kevesen tudják, de számos keresztény kávézó üzemel, előfordulhat, hogy akár a közvetlen környezetünkben. Mitől keresztény egy kávézó? Hol találhatók, és hova mikor érdemes ellátogatni? Kávézótúránkból kiderül!
Budapest – A Mentál Odú Mentálhigiénés Központ létrehozásának ötlete 2019 nyarán fogalmazódott meg, a Semmelweis Egyetem mentálhigiéné szakának egyik szemináriumi feladata ihlette. Miután Kondor Péter püspök is támogatta az elképzelést, elindulhatott a megvalósítás.
Budapest – A Teremtés hetének jegyében online könyvbemutató beszélgetést szervezett a Luther Kiadó. A 2020. szeptember 28-i alkalmon Boda Zsuzsa meghívott vendége Lechner Judit kertészmérnök, biokertész, többkötetes szerző volt.
Ujvári Bors egyházi gimnáziumból jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Harmadéves, Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea utolsó osztályának tagja. Adódik a kérdés: mit gondol az egyetem körül most kialakult helyzetről. A fiatal hallgatóval emellett keresztény értékrendről, hitről és a jó színházról beszélgettünk.
1916-ban nem jó véget ért Ravasz László és a korabeli „költőceleb”, Ady Endre cikkekben folytatott vitája. Az fel sem merült, hogy élőben találkozzanak, az üzenetváltás személyeskedéstől sem volt mentes és a későbbi református püspök figyelmeztette Adyt, hogy ne nevezze magát kálvinistának, miközben nem is vallásos. Ön és Török Csaba atya arra készülnek, hogy egy influenszerrel, Kajdi Csabával egy asztalhoz leülve vitassák meg azt, hogy kit „követne be” ma Jézus, hogyan befolyásolják a divathullámok és a tömegkultúra azt, hogy mit tartunk jónak és igaznak. Akár hasonlóan parázs hangnemet is várhatunk?
Budapest – Szerettük volna már jóval korábban megírni, világgá kürtölni, kik a szakmánk és hivatásunk legjobbjai… Pontosan úgy, ahogyan ezt minden évben tesszük a tanév vége felé, a Nyári Evangélikus Pedagógus Akadémia ünnepélyes díjátadó gálája során. De az idén az egészségügyi veszélyhelyzet felülírta ezt a tervünket, s hiába tettük át az ünneplést őszre, az Országos Tanévnyitó Konferencia napjára, végül ugyanezen okokból ezt az időpontot is le kellett mondanunk.
A Magyarországi Evangélikus Egyház szeptember 27. és október 4. között ünnepli a teremtés hetét. Az ökumenikus kezdeményezés kapcsán újrakezdésről, a teremtésvédelem szerepéről és az idei programokról kérdeztük Koltai Zsuzsát, egyházunk teremtésvédelmi munkaágának koordinátorát és Gáncs Tamást, az Ararát munkacsoport elnökét.
Misefa – A háromgyerekes anyuka a Zalaegerszeg melletti Misefán él családjával. Méhészkedik, emellett tagja a helyi képviselő-testületnek, presbiter a zalaegerszegi gyülekezetben, ifjúsági munkával is foglalkozik, az evangélikus egyház által szervezett gyülekezetimunkatárs-képzőre jár, énekkarban énekel, hobbija pedig a lövészet. Felsorolni is sok ennyi tevékenységet, pedig Németh Virág életének része ez a sokszínűség.
Ev. Luth. Church in Hungary
Facebook
Twitter
Youtube
Google+
Instagram