Miért jelentkezik egy diplomás felnőtt az evangélikus teológiára? Mit szólt a döntéséhez a családja, és milyen kihívásokkal kellett szembenéznie eddigi tanulmányai alatt? Mindezekről kérdeztük dr. Sárik Esztert. Beszélgetésünk apropója nem titkoltan az, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetem idén szeptemberben ismét induló másoddiplomás lelkészképzésére február 15-ig még el lehet küldeni a jelentkezést.
Budapest – Richard B. Hays könyve arra érzékenyít minket, hogy felfedezzük az Újszövetségben is az Ószövetséget, Jézus Krisztusban pedig az Ószövetség Istenét.
Budapest – Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány vezetője, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt munkájáról, az utolsó trónörökös hatalmas hagyatékáról.
Bócsa – Budapestről költözött Bócsára László Lajos Gergely evangélikus lelkipásztor, aki elhívását követve teljes erejével végzi két falusi evangélikus gyülekezet pásztorolását. Itt találta meg társát, itt született első gyermekük, és itt építi a település első igazi, tornyos templomát. Ismerjék meg életét, hitvallását! Nem bánják meg, ha velünk tartanak! – A Halas Rádió adása.
Vas megyében, egy békés kis faluban él Balczó Mátyás író, újságíró, a szentgotthárdi evangélikus gyülekezet aktív tagja. De nem volt ez mindig így. Korábban többször élt meg lelki válságokkal teli időszakokat, jutott mélypontra. Isten azonban folyamatosan szólítgatta őt, és hitre jutott. Úgy érzi, a helyére került, hazaért, és nincs más dolga, mint az evangélikus közösség tagjaként is hasznosnak lenni mások számára.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Sztrókay Edit, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium történelem és hittan szakos tanára arról is szól, a hittanórákon milyen kérdések foglalkoztatják a mai gimnazistákat, és az is kiderül, mi a rejtett tanterv.
Az egyház a gyülekezeteiben él – szoktuk hangoztatni, miközben azért őszintén reméljük, hogy mint szervezet sem vegetál. A Magyarországi Evangélikus Egyház XI. Zsinatának november 22-én megtartott negyedik ülésszakán országos tisztségviselők, különböző munkaágak, bizottságok vezetői összegezték idei tevékenységüket. Mindez jó apropót kínált arra, hogy Prőhle Gergely országos felügyelővel – aki a testület előtt szintén megtette éves jelentését – magazinunk hasábjain is visszatekintsünk a mögöttünk hagyott esztendőre.
„Nem minden misszió, amit annak mondanak, és lehet az is misszió, amit nem így nevezünk. Életet, hitet mi nem adhatunk. Koldusok vagyunk, ahogy Luther is látta. Rászorulunk Isten kegyelmére, áldására, aki kövekből is támaszthat egyházat magának” – mondja Szeverényi János. Küldetés rovatunkban ezúttal egyházunk országos evangelizációs és missziói lelkészét kérdezzük.
Kiskőrös – Lupták György evangélikus esperes több mint 35 éve szolgál Kiskőrösön. Feleségével itt alapítottak családot, 5 gyermekük számára ez a város jelenti az otthont. 2018-ban Kiskőrös díszpolgárává választotta a képviselő-testület, majd tavaly augusztusban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vette át a Parlamentben. Idén április végén nyugdíjba vonul, ennek kapcsán beszélgetett vele a KiskőrösTV. Kitérve a január 13-én kezdődő ökumenikus imahétre, és az evangélikus gyülekezetben zajló teaestekre.
Csűry Csaba görögkatolikus teológus, egyúttal evangélikus püspöki titkár Fabiny Tamás mellett. A Szoljbeapapnak.blog.hu interjúját adjuk közre.
A Magyarországi Evangélikus Egyház 2020-at az úrvacsora évének nyilvánította. A hivatalos istentisztelettel egybekötött megnyitót január 7-én tartották a Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség templomában, melyen mindhárom egyházkerületünk püspöke szolgált. Az ünnepi évről bővebben Hafenscher Károly zsinati elnököt kérdezte Stifner-Kőháti Dorottya.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Bízik Eszterrel, a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium magyar–német szakos tanárával a Biblia üzenetének a tanórákba csempészéséről és az evangélikus nyitottságról is beszélgettünk.
Kovács Viktor evangélikus lelkész a KötőSzó olvasóinak sem ismeretlen, hiszen több írását olvashatták már oldalunkon. Azonban az ajkai lelkész aktívan vezeti saját blogoldalát is, és nemrégiben podcast-adásokba is kezdett. Az Evlelkész Podcast első adásában öt okot fogalmazott meg, amiért jó evangélikusnak lenni.
„Magyarország legnagyobb földesura vagyok” – büszkélkedett viccesen Zsugyel Kornél, akinek körzetébe összesen százkét település tartozik. A Zalaegerszegi Evangélikus Egyházközség lelkészével autóba ültünk hát – miután megismerkedtünk a zalai megyeszékhelyen működő anyagyülekezettel –, és ellátogattunk a Közép-Zalai-dombság, azaz Göcsej evangélikus közösségeibe.
„A teológia tudományosságának egyik kritériuma a párbeszédre való képesség. Ennek akkor teszünk eleget, ha a mai tudományos közélet sodrában odafigyelünk és reflektálunk a mindannyiunkat egyetemesen érintő kérdésekre” – mondja Orosz Gábor Viktor. A Lelkipásztor evangélikus lelkészi szakfolyóirat főszerkesztőjével, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docensével többek között a 2020 januárjától megújuló kiadványról, a teológia szépségéről, 21. századi útba igazító hatásáról és a valláspedagógiáról is beszélgettünk.
Kiskunhalas – A soltvadkerti születésű Honti Irén lelkészi pályán tevékenykedik, pedig először gazdasági pályán kezdett el dolgozni. A materiális világ azonban nem elégítette ki, kereste az élet teljesebb értelmét, amit Krisztusban és a lelkészi hivatásban talált meg. Missziójának tekinti a szenvedő embereknek nyújtott lelki segítséget.
„Mindig örülök annak, ha az egyházban a megfelelő emberek kerülnek a megfelelő helyekre. Sok problémától és nehézségtől kíméljük meg egymást és magunkat is, ha bátorítjuk és buzdítjuk azokat, akik valamit tenni szeretnének, ahelyett hogy csak a problémákra helyeznénk a hangsúlyt, és elvennénk az emberek kedvét a szolgálattól” – vallja Baranyay Csaba. Küldetés rovatunkban ezúttal a kőszegi evangélikus gyülekezet pásztorát, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület missziói lelkészét kérdezzük.
Egy harcos természetű erdélyi nagymama, egy tettre kész erdélyi lelkész, egy maréknyi, de lelkes csapat és egy mustármagnyi hit az összefogásban – ezeknek a tényezőknek az együttállására volt szükség ahhoz, hogy a Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány közreműködésével Kemény Zalán és barátai megkezdjék a határon túli magyar könyvtárakat, közösségi házakat és gyermekotthonokat támogató-látogató, immáron kilencedik éve tartó tevékenységüket. Vajon mit ad ez az együttműködés az adakozóknak és mit a fogadó intézmények lakóinak, dolgozóinak? Milyen benső motivációi vannak az önkénteseknek, fáradozásuk milyen gyümölcsöket terem, és hogyan lehetnének többen?
Délelőtt tíz óra. Megszólal a harangjáték a budapesti Belvárosban, a még kissé álmos Deák téren: a Dicsérjük Istent! című korál dallama csendül fel. Rögtön utána felemelkedik a neves lutheránusok időtálló gondolatait közszemlére tevő spaletta, és kinyílik az Evangélikus Országos Múzeum ajtaja. Borókay Zsófia és Kondor Boglárka, a szeptemberben életbe lépett új, széles körű múzeumpedagógiai program kidolgozói és népszerűsítői már várnak. Ekkor még nem sejtem, hány érzékszervre ható múzeumi barangolás veszi kezdetét…
„De az angyalok nem fognak prüszkölni tőle?!” – kiáltott fel nyugtalanul Anna, amikor a szegfűszeggel teletűzdelt narancsokat az ablakpárkányra helyeztük. Néhány nappal jártunk 2016 karácsonya előtt, az adventi naptár „meglepetéscetlijének” értelmében ez volt az aznapi ráhangolódásunk az ünnepre, és nagylányunk azon aggódott, nem hátráltatjuk-e majd ezzel a karácsonyfa-állításban a mennyei hírnököket…
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Tegzes Béla római katolikus teológiát tanult, majd a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola könyvtárában dolgozott. Egy éve az Evangélikus Hittudományi Egyetem könyvtárának munkatársa. Ökumenéről és elhivatottságról is beszélgettünk vele.
Hogyan lehet feldolgozni a Kádár-rendszer kellemetlen egyházi örökségét? Mennyire kiszolgáltatott az egyház jelenleg az államnak? Történt-e jelentős közeledés a katolikusok és a protestánsok között? Karácsonyi beszélgetésünkben többek között ezekre kerestük a választ Fabiny Tamással, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Evangélikus Egyházkerülete püspökével.
A Püspökkenyér című tévéműsor századik adásának felvételén az Evangélikus Élet munkatársai is jelen lehettek a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap – közkeletű betűszóval MTVA – budapesti Kunigunda úti székházában. Rendkívüli, ünnepi pillanatok részesei lehettünk október végén: bő nyolc éve fut a közmédiában – először a Duna Televízióban, az utóbbi néhány esztendőben pedig az M5 kulturális csatornán – e program, amelyben három keresztény felekezet egy-egy vezetője üli körül az asztalt, időszerű, sokakat érdeklő témákról beszélgetve.
Amint lapunk is hírül adta, 2016 januárjának végén Szegeden élelmiszergyűjtő szekrényt szereltek az evangélikus templom kerítésére. Hamar megtelt, igen gyorsan ki is ürítették, majd újratöltötték. Akkori riportunkban – amely Kivét és betét címmel az Evangélikus Élet február 21-i számában jelent meg – a szekrény egy-egy „feltöltőjét” és „kivételezőjét”, illetve Cserháti Sándort, a szegedi egyházközség lelkészét kérdeztük, mostani írásunkban pedig az újabb ládák evangélikus lelkész ötletgazdái számolnak be a „dobozolással” kapcsolatos tapasztalataikról.
Sopron – 2004 kora nyara volt, amikor először találkoztam a varázslóval a parkban. Magas volt, haja finoman deresedett és szakálla sármosan őszült. Zsebeiből hol egy tömzsi ácsceruza, hol egy colostok bukkant elő. Nem lepődtem volna meg attól sem, ha a következő pillanatban egyenesen a szakállából húz ki egy ezüstszálat, óvatosan megkötözni vele egy rakoncátlankodó ágat, ami eltakarta kilátását a térről. A soproni zsidóság végtörténetét álmodta enyhítendő, de nem enyhülő fájdalommá a holokauszt emlékmű terveként fejében. Még nem volt semmi a helyén, de Ő a lelkében már látta őket, akik valaha itt éltek, alkottak, szerettek, reméltek egy szebb jövőt maguknak és családjuknak. Így a Papréten megcsinálta az egyik legmisztikusabb holokauszt-emlékművet a tovaszálló betűkkel.
Budapest – A Fölszállott a páva! televíziós népzenei és néptánc tehetségkutató verseny Luca-napi középdöntőjébe jutott a szombathelyi Reményik Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néptáncos tanulóiból álló Vasi Kislegényczéh. A másnapi megmérettetésre készülő tánccsoportot a MTVA székházában látogattuk meg.
„A krisztusi szeretetnek az átadása mindennél fontosabb. Ez legyen az a mérték, az az érték, aminek segítségével az emberek tájékozódhatnak az élet bármely helyzetében. Ezt pedig nekünk, lelkészeknek kell megmutatnunk olyan jelenléttel, tettekkel, nyitottsággal, amilyennel Jézus tette” – mondja Horváth-Csitári Boglárka. Küldetés rovatunkban ezúttal a pestszentimrei evangélikus missziói gyülekezet pásztorát, a Déli Egyházkerület missziói lelkészét kérdezzük.
Ha a Tokaj és Környéke Evangélikus Egyházközség istentiszteleti helyeit végig szeretnénk járni, akkor közel kétszázötven kilométert kellene megtennünk, hogy mindegyiket érintsük; de olyan községekben is élnek evangélikusok, ahol helyben nincs istentisztelet. „Ennél szórványabb területet nem láttam” – fogalmaz az aszódi származású, 2016 augusztusa óta Tokajban és környékén szolgáló lelkész, Gerlai Pál, aki már régóta ismeri a Zempléni-hegység vidékét.
Az ország első hivatalosan temetkezési célokra használható kegyeleti erdejét alakították ki 2015-ben Agostyánban, Tata közelében, a Természetes Életmód Alapítvány kezelésében lévő területen. Az elmúlt évek tapasztalatairól és e különleges kegyeleti hely létrejöttéről ültem le beszélgetni a kuratórium titkárával, Czumpf Attila agrármérnökkel, humánökológussal.
A napokban jelent meg Ittzés Szilvia második kötete Tanárnő, kérem! címmel. A derűs tanár-diák történetek a szerző Anyu, figyelsz? címet viselő tavalyi könyvét folytatják, hiszen a négygyermekes édesanya és tanárnő napi huszonnégy órában „üzemel”. Írásai elgondolkodtatnak, megnevettetnek, de főként felsőbb dimenziók irányába terelik látásunkat. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium angoltanárával kelenföldi otthonában beszélgettünk a könyv megszületéséről és arról, hogy mindenki padtársa valakinek.
Ev. Luth. Church in Hungary
Facebook
Twitter
Youtube
Google+
Instagram