Szent Hubertust, a 7–8. században élt Hubert püspököt a 10. század óta a vadászat patrónusaként tartják számon a keresztények. Mi, evangélikusok tiszteljük a szenteket, ismerjük tanulságos történeteiket, de közbenjáró segítségüket imádságban nem kérjük. Hubertus emléknapjához, november 3-ához a vadászattal kapcsolatos különféle hagyományok felelevenítése fűződik. Tavaly októberben, a teremtés hete és az emléknap között kereste fel Franko Mátyás tatai lelkész Zámbó Zoltánt, hogy mint vadászt és evangélikus hívőt a vadászatról, a teremtettségről és annak védelméről kérdezze.
A „negyedik világ nyomorultjainak” nevezte Kalkuttai Teréz anya azokat, akiket alultápláltságuk, szegénységük, a tiszta környezet hiánya miatt a lepra – egyéb betegségek mellett – a leginkább veszélyeztet. A leprabetegség az emberiség egyik legrégibb, ma is létező problémája. Minden évben január utolsó vasárnapja a lepramisszió világnapja. Ennek alkalmából kértük beszélgetésre dr. Blázy Árpádnét, a Nemzetközi Lepramisszió magyarországi szervezetének evangélikus részről delegált kurátorát, a Budapest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség másodlelkészét.
Budapest – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei címmel rendeztek Asztali beszélgetést a Ludwig Múzeumban. A dispután Dejcsics Konrád bencés szerzetessel, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatójával Galambos Ádám beszélgetett.
Bonyhád – A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumra egy ország figyelt fel, amikor néhány éve egy középiskolai rangsornak az előkelő ötödik helyén végzett. E rangsorban aszerint szerepeltek az intézmények, hogy melyik tud a legtöbbet fejleszteni a diákjain. Mi áll az azóta is tartó siker hátterében, hogyan tudnak felzárkóztatni, továbbtanulásra ösztönözni hátrányos helyzetű tanulókat is? Ennek jártunk utána a helyszínen.
Budapest – Egy lelkész, aki értett a fiatalok nyelvén, ugyanakkor maga Rákosi Mátyás is fantáziát látott benne. Egy meggyötört életút, mely a sűrűn változó politikai rendszerek mindegyikében próbálta magát pozicionálni, de törekvései rendre kudarcot vallottak. Dezséry László (1914–1977) evangélikus püspök 1950–1956 között állt a Bányai (később Déli) Evangélikus Egyházkerület élén. Korányi András egyháztörténésszel, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanárával e meglehetősen ellentmondásos és összetett életútról beszélgettünk.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Jávori Fülöp első évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatóval neveltetéséről, az éneklő egyházról és a hitelességről beszélgettünk.
Bakonycsernye – Szarka Istvánt, a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye esperesét, a Bakonycsernyei Evangélikus Egyházközség lelkészét és Szarka Évát, az egyházközség másodlelkészét húszéves közösségépítő munkájuk elismeréséül a település díszpolgáraivá választották. Számos közösségi életet javító projekt fűződik nevükhöz, amelyek önmagukban is elismerésre méltók lehetnének, de opus propriumuk – elsődleges munkájuk – mégis az, hogy a Dunántúl legnagyobb vidéki evangélikus gyülekezetét lelkipásztori bölcsességgel vezessék, a híveket hitükben erősítsék, életük örömeiben kísérjék őket, és bánatukban lelki segítséget nyújtsanak nekik. A kitüntetés átadásakor Turi Balázs, a nagyközség polgármestere úgy fogalmazott: „Amióta az esperes is tagja az önkormányzati képviselő-testületnek, megváltozott az ülések légköre.”
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem ősszel induló képzéseire február 15-ig lehet jelentkezni. Miért jó teológiát tanulni? Mit jelent a hivatás, és hogyan ismerjük fel a kapott elhívást? Miért lehet vonzó a 21. században a lelkész, a hittanár, a kántor szak? Miért jó hittant tanítani? Az egyetem néhány oktatója és hallgatója válaszolt lapunk kérdéseire.
Győr – A mai fiatalok egyre távolabb hessegetik maguktól a házasság gondolatát, sokkal inkább a karriert, az önmegvalósítást helyezik előtérbe. Erről, valamint a házasság hete mozgalomról beszélgetett a Győrplusz.hu a programsorozat győri vezetőjével, Bogdányi Mária lelkésszel, akinek fontos üzenete van az egyetemisták számára.
Budapest – Magyarország 1945 után épült templomairól nyílt Gyukics Péternek a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában kiállítása. A fotográfussal a szakrális tér fényképen történő megörökítéséről, a felekezetek templomépítészetéről és a művész jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Maglód – Ha szokványos interjút készítenénk Lukács Máté Andrással, a Maglódra menetrendszerűen érkező hatodéves evangélikus teológussal, biztosan azzal kezdenénk a beszélgetést, hogy szülei 8 éves korában elváltak, de édesapjával, aki humánerőforrás és -menedzsment diplomával vezetés- és szervezésfejlesztéssel foglalkozik, nagyon jó a kapcsolata. Örömmel beszélne ápolónőként végzett, most a zuglói önkormányzatnál adminisztratív munkakört betöltő édesanyjáról. Szeretettel emlegetné karosszérialakatos nevelőapukáját is. Büszkén sorolná 4 lánytestvérét: édes húgát, aki óvónőként az ELTE mesterszakán tanul, és pedagógiai módszertannal foglalkozik; a „Pál Apostolban” nyolcadikos és továbbtanulásért izguló féltestvérét; illetve a nevelőapai ágon ma már önállóan élő szakács és pincér hölgyeket. Csakhogy, hiába nevet Máté sokat (nem áruljuk el melyik kérdésnél…, jó, mégis: majdnem mindegyiknél!), ez nem egy könnyed bemutatkozó beszélgetés…
Nemzetiségi, felekezeti tekintetben változatos környezetben működik a Bonyhád–Hidas–Kismányoki Evangélikus Egyházközség. Parókus lelkésze Aradi András, a Tolna-Baranyai Egyházmegye esperese. Egy havas, téli napon látogattuk meg a Völgység fővárosát, hogy az esperest, illetve György Ferenc egyházközségi felügyelőt a gyülekezet sajátos színeiről, a közösségépítésről, a drámaian sűrű múltról, a jövő reményeiről és az elmaradhatatlan hálaadásról kérdezzük.
Megmutatni magunkat a nyilvánosságnak, önfeledten szórakozni és közben jótékony célra gyűjteni – így foglalhatnánk össze azokat a gondolatokat, amelyek az evangélikusokat motiválják farsang időszakában egy bál rendezésére. Evangélikus báli körkép.
Gorove László mentőorvos és Gorove Kriszta tanár már 38 éve házasok. A házaspár a „Randevú egy életen át” választotta az idei, immáron 12. házasság hetének mottójául, mert vallják, a szenvedélyt, a vágyakozást, a másikkal való találkozás örömét egy életen át fenn kell tartani. Őszintén beszéltek kameránk előtt a házasságukról, családjukról, válságról és kiútról is.
„Ebben a kötetben Herzog Csabának az Evangélikus Hittudományi Egyetemen végzett szolgálatát köszönik meg kollégái és barátai. A teológia szolgálatában töltött közel harminc esztendőhöz harminc gondolatot gyűjtöttek össze, melyekben »elrejtették« a köszöntéseket, köszöneteket” – olvasható a tavaly év végén nyugalomba vonult evangélikus lelkész-könyvtáros tiszteletére összeállított könyv borítóján. A kötetben a vele készült életútinterjú is helyet kapott, ennek szerkesztett, rövidített változatát adjuk most közre.
Békéscsaba – Bonnyai Sándor vallja, hogy az Év embere díj nemcsak az övé, hanem mindazoké, akik szárnyat bontanak a nehéz sorsú kárpátaljai gyermekekért. A jövőben is folytatná az adománygyűjtéseket. Tavaly rekordszámú szeretetcsomag gyűlt össze a Karácsonyi Angyalok elnevezésű kezdeményezése során.
Budapest – Hagyományról, elmúló és átalakuló kultúráról, a fotóművészet üzenetéről és egy meghatározó fotóművész ars poeticájáról szólt a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett, telt házas disputa. Az Asztali beszélgetések sorozat januári alkalmán a Kossuth- és Prima Primissima díjas fotóművész, Korniss Péter volt Galambos Ádám beszélgetőtársa.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Riczinger Péter harmadik évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgató lelkészgyermekként jelentkezett a teológiára. Saját kamaszkori tusakodásáról, a fiatalok megszólításának lehetőségeiről és a személyes tanúságtétel fontosságáról beszélgettünk.
A Down-szindróma az egyik legismertebb genetikai elváltozás, amely több szervrendszert érintő anatómiai rendellenességet és változó mértékű értelmi fogyatékosságot eredményez. Ha a születendő gyermeknél egy magzatkori genetikai vizsgálat során fény derül a tünetegyüttes valószínűségére, az alapjaiban változtathatja meg egy család életét. A pécsi Kék Elefánt Evangélikus Óvoda vezetőnője, Horváth Henriett Krisztina őszintén beszélt nekünk arról, esetükben ez hogyan történt.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Slezák Bence harmadik évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatóval hitbéli növekedéséről és a bizonytalanság hasznosságáról is beszélgettünk.
„Magyarországon sajnos a 24. órában jöttünk rá arra, amit 50 évvel korábban kellett volna megtenni: nevelni, tanítani, felszabadítani és emberi körülmények közé juttatni a parasztságot és a tudás útravalójával elindítani az ifjúságot” – írta emlékirataiban Sztehlo Gábor evangélikus lelkész 1961-ben. Gondolatait az általa nyolcvan évvel ezelőtt Tessedik Sámuel Evangélikus Ifjúsági Missziói Intézet néven életre hívott nagytarcsai népfőiskola kapcsán vetette papírra. E mindössze hat évfolyamot megélt, a fiatalok „keresztyén életre való eljuttatását” szolgáló intézmény történetét idézzük fel.
E sorok írójának első Biblia-élménye egy nagyalakú, vastag, piros kötésű könyv volt szép, színes rajzokkal. A „régi időkben” azonban nem volt általános, hogy szemet gyönyörködtető, igényesen illusztrált kiadványok segítsenek a gyermekeknek elmélyíteni a hittanórákon tanultakat. A Luther Kiadó immár harmadik éve élen jár a bibliai történetek élményszerű közvetítésében gyermekek számára, idén például a Jézus élete című matricáskönyvvel, színezőfüzettel és falinaptárral. Péterné Mestery Ritával és Mrkva Renátával, egyházunk országos irodája gyülekezeti és missziói osztályának gyermek- és ifjúsági referenseivel, a színezőfüzet szerkesztőivel beszélgettünk arról, milyen ismeretterjesztő kiadványokat érdemes a kicsik kezébe adni.
A Magyarországi Evangélikus Egyház Prónay Sándor-díját vehette át Alpárné dr. Szála Erzsébet professor emerita, a soproni líceum műemléki könyvtárának könyvtárosa, akit az egyház írott és tárgyi emlékeinek tudós és gondos gyűjtéséért, gondozásáért és bemutatásáért végzett munkájának elismeréseként jutalmaztak ezzel a kitüntetéssel – szólt a sajtóhír. Az ünnepség, amelyen egyházunk legmagasabb kitüntetéseit átadták az idei díjazottaknak, november 11-én zajlott a budapesti Deák téri evangélikus templomban. A kitüntetés átvétele utáni percekben, még a helyszínen kértük beszélgetésre a díjazott kutatót-oktatót.
Eredmények és kihívások. Mit jelent az ökumené a 21. században? – tettük fel az ökumenikus imahét kapcsán a kérdést Márfi Gyula katolikus érseknek, Orosz Atanáz görögkatolikus, Steinbach József református, Székely János római katolikus és Szemerei János evangélikus püspököknek. Válaszaikat az imahét folyamán fogjuk teljes egészében közölni. Most egy-egy gondolattal világítjuk meg, hogyan látják a felekezetek püspökei az ökumenikus párbeszéd jelenét.
Amikor a különböző felekezetekhez tartozók meglátják a másikban a krisztusit, nyitottak lesznek egymás iránt, ki mernek lépni saját, megszokott közösségük, gondolataik, megrögzöttségeik falai közül – itt kezdődik a valódi ökumené, melynek révén mély szeretetközösség alakulhat ki nem csak az együtt szolgáló lelkészek, de a különböző felekezetű gyülekezeti tagok között is. A 21. században keresztényként csak összefogással érhetünk el valamit. Az alábbiakban evangélikus lelkészeket kérdeztünk: mi a véleményük a minden év január harmadik hetében tartott ökumenikus imahétről, és milyen tapasztalatokat szereztek a közös szolgálatok során.
A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából a tavalyi miskolci operafesztiválon mutatták be Ittzés Tamás és Lanczkor Gábor A Lutherek című ragtime-operáját. Az opera az amerikai polgárjogi harcos Martin Luther King életének epizódjait mutatja be. Martin Luther King (Atlanta, Georgia, 1929. január 15. – Memphis, Tennessee, 1968. április 4.) születésének 90. évfordulója apropóján a Miskolci Keresztény Szemle egy interjúját közöljük.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Rosenberger Tamás negyedik évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatót a Helsinkiben töltött ösztöndíjas évéről és a gyülekezetplántálásról is kérdeztük.
A digitális bennszülöttek egész máshogy tartanak fenn kapcsolatokat, másként tanulnak, olvasnak, dolgoznak, mint az őket megelőző generációk. Életükben az offline és az online világ összekapcsolódik. Mi a helyzet a hittel és a spiritualitással? Hogyan élik meg a hitet az Y és a Z generációsok a digitalizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia korában? Bereczki Enikő generációs szakértő írása a wmn.hu-n.
Kiss János nyugalmazott evangélikus lelkész nyolcéves korától bélyegeket gyűjtött, többnyire a magyar történelemhez kapcsolódó motívumokkal, melyből több mint 300 darab volt a birtokában. Emellett a magyar egyháztörténet egy-egy eseményét vagy személyét megjelentő bélyegek is szép számmal kerültek gyűjteményébe. A Zákeus Médiacentrum 1999-es felvételét láthatják.
A rendszerváltozás hajnalán számos társadalmi mozgalomhoz képest egyházunk malmai lassabban őröltek, ám egy kis csoport mert nagyot álmodni, és az evangélikusság szellemiségéhez hűen egyházunk ifjúsági munkájának megelevenítését tűzte ki célul. Harminc éve, 1988. december 17-én alakult meg a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség. Az elmúlt évtizedeket a szervezet két alapító tagjával, dr. Fabiny Tamás elnök-püspökkel és dr. Cserháti Péterrel, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatójával elevenítettük fel, a jelenről és a jövőről pedig a jelenlegi elnököt, Szász Leventét, az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakos hallgatóját kérdeztük.
Ev. Luth. Church in Hungary
Facebook
Twitter
Youtube
Google+
Instagram