Egy pszichológus megfogalmazásában a trauma azon eseményeket foglalja össze, amelyek hatására a lélek vagy a test visszavonhatatlanul sérül. A felfoghatatlan esemény által hagyott űrt a trauma tölti ki. Egy felmérés szerint Amerikában minden ötödik traumát átélt személy esetében kialakul az a kóros állapot, amelyet poszttraumás stressz szindrómának neveznek, ez a továbbiakban megnyomoríthatja az ember hétköznapjait, érzelmi világát, kapcsolatait. A Híd magazin legutóbbi számának témájáról, a poszttraumás stressz szindrómáról beszélgettünk Szeverényi János szerkesztővel, egyházunk országos missziói lelkészével.
Már levették piros szivacsorrukat, elpakolták hangszereiket. Alig akarták őket elengedni a gyerekek! Na jó, mi, felnőttek is. Szedelőzködnek lassan, szemükből azonban nem tűnik el az a lelkesedés, derű, amellyel nap mint nap mosolyt csalnak beteg gyerkőcök és idősek arcára. Dr. Bohócék a Szombathelyi Evangélikus Szeretetszolgálatért Alapítvány kötelékében dolgoznak. Komoly munkát végeznek elhivatottsággal, könnyedén és annyi szeretettel, hogy nem nehéz elképzelni a hatást. A fiatal színművészek megzenésített gyerekverseket énekelnek – és énekeltetnek a hallgatósággal. Ők profi énekhangon, szólóban, kánonban, csuda hangszerarzenállal kísérve.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Szász Levente második évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatóval elhívásáról, a Magyar Evangélikus Ifjúsági Szövetség és az ifjúság megszólításának lehetőségeiről is beszélgettünk.
Botta Mihály a gyűjtés mámorában egyszer még egy születésnapi ünnepségről is elfelejtkezett. Szenvedélyét sokáig nehéz volt kordában tartania, de ma már saját bevallása szerint tudja kezelni. Először órákat kezdett gyűjteni saját otthonában, majd jöttek a lámpák. Gyűjteménye szépen gyarapodott. Az 1800-as évek végéről és az 1900-as évek elejéről rengeteg petróleumlámpája van. A legtöbb igazi műremek.
Budapest – Mit jelent a kortárs szakrális művészet, és hogyan viszonyulunk hozzá? Mit kezdünk az egyház számára esetenként provokatív művek megjelenésével? Miként lehet a vallásos és a vallási művek között különbséget tenni? Többek között ilyen és hasonló kérdéseket feszegettek az Asztali beszélgetések sorozat keretében a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019. november 29-én.
Muntag Vince, a kerekesszékes Molnár Ferenc-kutató a Kötőszón megjelent riportnak köszönhetően jutott ki az angliai Canterburybe, a Kenti Egyetem European Theatre & Dramaturgy elnevezésű mesterszakára. A cikk nyomán pénzgyűjtési akció indult, hogy elvégezhesse álmai képzését, ráadásul megtalálta azt a gondozót is, aki külföldi tartózkodására elkísérte, és a kinttartózkodása alatt az ügyes-bajos dolgait intézte. Vince egy év után rengeteg tapasztalattal és tudással felvértezve jött haza, hogy itthon ott folytassa, ahol abbahagyta: doktori képzéssel és akadozó hétköznapokkal.
Nyírtelek és a szomszédos tanyabokrok nem mesélnek Magyarország jólétéről. Rozzant házak, kerítésen száradó ruhák, utcán játszó kutyák és gyerekek. Itt épít közösséget Györfi Mihály lelkész, aki szellemi és valós táplálékot is ad a rászorulóknak. Zimre Zsuzsa riportja a WMN.hu oldalon.
Nyolcéves volt Jeanne-Marie Wenckheim Dickens, amikor 1944-ben családjával szekéren menekült az oroszok elől a Békés megyei Doboz községből. Több országban élt, több nyelvet megtanult. Férjhez ment a nagy író, Charles Dickens ükunokájához. 1989-ben, a rendszerváltáskor meglátogatták gyermekkorának faluját. A dobozi erdőben egy vadászházban szálltak meg. Itt döntötte el – férjének tanácsára is –, hogy életének hátralévő idejére hazaköltözik. Egy szeptemberi vasárnapon együtt hallgattuk a dobozi kápolnában a misét, azután a plébánia konyhájában beszélgettünk kávé és sütemény mellett.
„Azok a muszlim nők válnak láthatóvá, akik kendőt hordanak. A kendő pedig kicsit olyan, mint egy elektrosztatikus tárgy, ami magába gyűjti az összes feszültséget, ami a muszlimok kapcsán jelen van egy társadalomban" – mondja Barna Orsolya képzőművész és kulturális antropológus, iszlámkutató, aki rendszeresen részt vesz egy kisebb budapesti muszlim női közösség alkalmain. Találkozásunk során a magyar muszlimok helyzetéről, társadalmi előítéletekről, iszlám és kereszténység viszonyáról beszélgettünk.
Budapest – Szerethetőek címmel értelmi sérültek alkotásaiból nyílt kiállítás az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (EHE) 2018. november 21-én. A tárlat arra hívja fel a figyelmet, hogy azok, akik bizonyos nehézségekkel küzdenek, attól még képesek az élet más területén szépséget alkotni. Papp Ágnes, a szervezet elnöke a kiállítás koncepciójáról mesél, alább pedig Béres Tamásnak, az EHE rektorhelyettesének tárlatmegnyitó beszédét olvashatják.
Tokaj – Tállya – Hol találkozhatunk evangélikus lelkészekkel, ha magunk nem ezt a vallást gyakoroljuk? Például az Instagramon. Gerlai Pál evangélikus lelkészt tényleg az Instagramról ismerem, követjük egymást, hogy a megfelelő szakszóval éljek.
Fehér Károly 34 éve gyűjt képeslapokat, közöttük a szentendrei görög templomról készült volt az első templomos képeslapja. Azóta vásárol is és képeslapgyűjtőkkel is csereberél, de lelkészi hivatalokkal is felveszi a kapcsolatot, hogy gyűjteményét gyarapítsa. 900-1000 templomról van lapja, összesen körülbelül 3000 darab, különböző felekezetek istenházairól.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Bányai Tamás második évfolyamos teológuslelkész szakos hallgatóval pályaválasztásáról, a fóti kántorképző intézet lelkiségéről és arról is beszélgettünk, hogy miért jó evangélikusnak lenni.
Pécs – Nagyon jó, összetartó kis közösségként jellemezte az intézet új igazgatónője, Horváth Henriett Krisztina a Kék Elefánt Evangélikus Óvoda munkatársi gárdáját. Ő nyár elején került a négycsoportos óvoda vezetői székébe. Elődje, Kiss-Tóth Zsuzsanna jelenlegi óvodavezető-helyettes volt, aki korábban az önkormányzat által felajánlott intézmény evangélikus egyházi átvételében segédkezett. Ottjártunkkor Hajduch-Szmola Patrik lelkész bevonásával arról is beszélgettünk, vajon mitől és hogyan lesz egy óvoda evangélikus.
Bonyhád – 113 településről mintegy 700-an tanulnak a hajdani diákja, Petőfi Sándor nevét viselő intézményben. A város szívében, parkosított környezetben, egy helyen van az iskola és a kollégium, körülöttük japánkert, focipálya és Magyarország második legnagyobb fedett atlétikacsarnoka. A gyerekek közel fele kollégista, jellemzően a térség aprófalvaiból érkeznek, nem csekély számban hátrányos helyzetű családokból, de Budapestről és a határon túlról is jelentkeznek a tanulmányi és sportsikerei miatt elismert gimnáziumba.
Fél évszázada, hogy dr. John P. Jackson fizikus érdeklődését felkeltette a torinói lepel. Az ereklye feltételezések szerint Jézus Krisztus halotti leple. Az amerikai tudós és harmincfős csapata 1978-ban kapott engedélyt – elsőként – a vizsgálatra. A kutatócsoport öt napon keresztül tanulmányozhatta a textilanyagot, majd a felvett adatokat éveken keresztül elemezték. Ilyen jellegű kutatást azóta sem végezhetett senki. A tudós szeptember 28-án az Erkel Színházban a 777 blog szervezésében több mint ezerhatszáz ember előtt beszélgetett Mohay Bence riporterrel a lepel eredetiségéről, a kutatás nehézségeiről, hit és tudomány kapcsolatáról.
Úgy kezdődött, hogy megfiatalodott a presbitérium. Lelkes hölgyeket is választottunk, akik energiával telve láttak munkához. Poltz Klaudia ötlete volt a találkozó. Ő jogász, de tud időt szakítani a presbiteri tisztségre, és – mint kitűnt – szervezőnek is kiváló. Nyár eleje volt, amikor eldöntöttük: kilépünk a kerületbe a pesthidegkúti evangélikus templomból, a gyülekezeten kívülről keresünk új híveket. Hirdettük, ahol csak tudtuk: „Erős várunk tárt kapukkal vár.” Reménykedtünk: nyílt napunk sikeres lesz, de szaporodtak a kétségek.
Salzer Ernő numizmatikus az éremgyűjtés történelmi kezdeteiről, a magyar pénzverés eredetéről is mesélt a Zákeus Média Centrumnak adott interjújában.
A homoszexuális párok megáldását illetően a lelkészek egyéni belátására bízta a döntést a Bajor Evangélikus Egyház. A muszlimokkal kapcsolatban pedig azt szeretnék hangsúlyozni, hogy még nálunk, keresztényeknél is sokszínűbbek, ezért meg kell tanulnunk különbséget tenni. Ezeket a kérdéseket érintettük a Michael Martin bajor egyházfőtanácsossal készített interjúban, akit a Magyarországi Evangélikus Egyház november 9–11. között Révfülöpön megrendezett felügyelői konferenciáján értünk el.
Tizedik alkalommal keltek útra júliusban a Szent Jakab-os zarándokok. Abban a kiváltságban volt részem, hogy az elmúlt években a Tatán átvonuló zarándokok lelki megerősítésére engem is felkértek. Simon Dóra szervezővel a kezdeti elképzelésről, a kezdeményezés jelentőségéről és jövőjéről beszélgettünk.
„A Biblia szövege Isten által inspirált emberi munka” – fogalmaz Kőszeghy Miklós, aki szerint fontos a történetkritika, de elutasítja a bibliafóbiát. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének professzora Izrael ókori történetét kutatja, érdekli a próféták politizálása, publikált könyvet Dávidról és Salamonról is, ugyanakkor legfőbb tevékenységének a tanítást tartja.
A Nyíregyházán élő Györe Balázs vállalkozásoknak ír pályázatokat, de ő a Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye pályázati referense is, emellett egyházunk gyermek- és ifjúsági bizottságának tagja. Most mégsem ezek miatt kerestük meg, hanem azért, mert két, nem egészen mindennapi szenvedélye is van: mintegy negyedszázada gyűjti a telefonkártyákat, illetve csaknem tizenöt éve szervezi a keresztény iskolások tájékozódási túráját.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Garai Szilvia negyedik évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatóval elhívásáról és a pszichológia és a teológia kapcsolatáról is beszélgettünk.
Nyíregyháza – Szeretném megmutatni, hogy társadalom és egyház nem két külön halmaz, hanem egymáshoz sok szálon kötődő – időnként feszültségekkel teli, időnként gyümölcsöző, de nem reménytelen – viszony. Pályám legelején szembesültem azzal, hogy a hazai médiapiacon nincs nagy mozgástere a vallási, hitéleti dolgoknak, ezért hamar hiányérzetem támadt… – Interjú Laborczi Dóra újságíróval, evangélikus teológussal.
Október utolsó és november első napja nálunk a halottakról való megemlékezésről szól. Vallástól mentesen is, a nyugati világban mindenhol ezen a két napon emlékezünk meg halottainkról. Ám más vallásokban, más kultúrákban ez másként működik. Vagy mégsem? „Van emléknapja a halottaknak az ön vallásában? Miként emlékeznek meg az elhunytakról, létezik-e bármilyen, a halottakhoz köthető különleges szokás az ön vallásban?” – kérdezte a 24.hu Isten tudja rovata vallások képviselőitől, köztük Mézes Zsolt László evangélikus teológustól is.
Hallottam őt: szellemet-lelket érintően beszélt. (Ráillő: „A stílus maga az ember” – Buffon) Hallottam róla: sikeresen tevékeny és teremtő. (Ráillő: „A szép szót szép tett kövesse!” – Eötvös József) Hallgattam őt: mintha a lélek boltozatos templomába vezetett volna – Szlaukó Orsolya evangélikus lelkész.
Beszélgetés Bozó Lászlóval, a Magyar Rádió főrendezőjével, Bács Ferenc színművésszel és dr. Mészöly Miklós irodalmárral.
„Aki érzi, hogy elhívást kapott az evangélium hirdetésére, bátran vállalja fel így ezt a küldetést!” – mondja Pángyánszky Ágnes. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetőjét, a teológus mesterszak specializáció felelősét a jövő év februárjától induló esti tagozatos lelkészképzésről kérdeztük.
Pécs – Hajduch-Szmola Patrik egyáltalán nem szokványos dolgokat gyűjt. A liturgikus öltözetek közül Luther-kabátokra esett a választása. Immáron 17 darab tulajdonosa. Elmondása szerint bőven teológuskora előtt kezdődött érdeklődése a liturgikus tárgyak, hivatalos egyházi, templomi eszközök iránt. Aztán írt egy cikket arról, hogy ha lelkész lesz, nagyon fogja szeretni majd a Luther-kabátját, és úgy tűnik, azóta már nemcsak a sajátját, hanem másokét is szereti. Az Evangélikus.hu és a Zákeus Média Centrum gyűjtőkről készített sorozatot, amelynek egyes részeit heti elosztásban, folyamatosan közöljük majd honlapunkon.
Fehér Mariann, a Sláger FM rádió szerkesztő-műsorvezetője a negyvenes éveiben jár. A családi háttere félig ateista volt, bár Mariann anyai nagymamája időnként beszélgetett erről a már nyolcévesen az élet nagy kérdései iránt érdeklődő kislánnyal. De Istenre találásáig még sok évnek el kellett telnie, fájdalmas mélységekbe kellett lejutnia, ahová a megtartó isteni kéz utánanyúlt, és felemelte. Csillogó szemmel meséli: idén húsvétkor megkeresztelkedett, mire lapunk megjelenik, már „féléves lesz”. Mariann története biztatás lehet minden kereső léleknek. A józsefvárosi templomba érkezik bibliaórára egy kedd estén. Előtte ülünk le beszélgetni.
Ev. Luth. Church in Hungary
Facebook
Twitter
Youtube
Google+
Instagram