Előző lapszámunkban beszámoltunk annak a kutatásnak a hátteréről, amely a gyülekezeteinkben zajló gyermekfoglalkozások, illetve ifjúsági munka országos feltérképezésére vállalkozott Grendorf-Balogh Melinda angyalföldi másodlelkésznek, egyházunk gyermek- és ifjúsági bizottsága elnökének a kezdeményezésére. Cikksorozatunk második részében elsősorban a kisiskolás korosztály gyülekezeti életben betöltött szerepéről, bekapcsolásának lehetőségeiről gondolkodunk el a kutatás eredményeinek és néhány ifjúsági munkában jártas pedagógus és lelkész tapasztalatainak fényében.
Kiskőrös – Hetedhét áhítatok – Iskolai áhítatok, gyermek-istentiszteleti tanítások címmel a Parakletos Könyvesház kiadásában jelent meg Pethő-Szűcs Mária, a kiskőrösi KEVI Petőfi Sándor Evangélikus Általános Iskola iskolalelkészének kötete. Az ötven áhítatot tartalmazó könyv mintát ad arra, hogyan is lehet megszólítani az általános iskolás korosztályt Isten igéjével. A szerzővel a kötet keletkezéséről, a fiatalok megszólításáról, valamint a személyes és hiteles hang fontosságáról is beszélgettünk.
Egyházunk jövője nagyban függ a jövő nemzedékének terelgetésére fordított idő mennyiségétől és minőségétől. A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyermek- és Ifjúsági Bizottságának elnöke, Grendorf-Balogh Melinda angyalföldi másodlelkész, háromgyermekes édesanya önkéntes alapon a gyülekezeteinkben folyó gyermekfoglalkozások és ifjúsági munka feltérképezésére vállalkozott egy országos szintű szakmai kutatás keretében. Cikksorozatunkban ismertetjük a kutatás hátterét és kiértékelését, továbbá részletesen megvizsgáljuk a különböző gyülekezeti korosztályi alkalmakat, keresve a párbeszéd lehetőségeit.
Alberti – Különleges zenei élményben részesülhettek azok, akik ellátogattak a XVII. Tessedik Kórusfesztivál színhelyére, az alberti evangélikus templomba. A város nagyszerű énekkarai mellett a Szilágyi Harangegyüttes fiatal csapata látogatott el Veszprémből, hogy – egyedi hangzású zenéjükön keresztül – jól ismert dallamokat mutassanak be a közönségnek. Ehhez járult hozzá Tóka Szabolcs orgonaművész is, aki fantasztikus hangokat csalt elő a templom orgonájából. 17 év minden eseménysorozat életében igen jelentős teljesítményt takar, és ez különösen fontos egy albertirsai kórusfesztivál életében. A lassan két évtizedes működés önmagában is a közönség elismerését jelenti – és a szervezők elismerésre méltó munkáját. A rendezvénysorozat főszervezőjével, Hepp Évával beszélgetett Gér Mihály Tamás.
„Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!” – szól a missziói parancs (Mk 16,15). Van der Wilden lelkipásztor a feleségével együtt komolyan vette: a házaspár misszionáriusként harminc évig dolgozott azon, hogy lefordítsák az Újszövetséget egy pápua törzs nyelvére Indonéziában, ahol több mint hétszázötven nyelvet beszélnek. A nyugalmazott lelkész vendég-igehirdetőként prédikált a ceglédi evangélikus gyülekezetnek a havonta tartott holland–magyar istentiszteletek szeptember 15-i alkalmán, ezután kérdeztük őt a különös elhívásról.
Október közepétől már nemcsak könyvek között böngészhetnek a Luther Kiadó budapesti, Üllői út 24. alatti könyvesboltjába betérők, hanem különleges kávét is találhatnak a polcokon. A Coffer kávé pedig nem csupán a tasak tartalma miatt egyedi. Matusik Edinát, a Coffer kávé egyik ötletgazdáját és társtulajdonosát kérdeztük az egészséges kávézásról, a jó kávé kritériumairól és evangélikus kötődéséről.
Egyházunk sajtóbizottságának idén megválasztott elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést vette át augusztus 20-a alkalmából. Lovass Tibor, a pedagógus végzettségű szombathelyi evangélikus újságíró vérbeli televíziós: vizuális látásmódja beszélgetésünk során is tetten érhető. Élményszerűen mesél: színes képekben, egymásra épülő jelenetkockákban fogalmaz, a lényegre fókuszál, de a részleteket sem hanyagolja el. A hit vérkeringéséről, a közösségek erejéről, szakma- és családszeretetről, valamint egy többgenerációs becenév történetéről beszélgettünk vele.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Ez alkalommal Zámbóné Karner Anikóval, a budapesti Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettesével beszélgettünk a keresztény nevelésről, a tanítói hivatásról és Sztehlo Gábor szellemi örökségéről.
Vásárosfalu – A hétvégén szentelte fel Szemerei János evangélikus püspök Vásárosfalu új evangélikus templomát. Ihász Beatrix esperessel, helyi lelkésszel beszélgettünk arról, hogyan épülhetett meg ez az Isten háza.
Forrásmajor – Krizák-tanya – Immár harmadik alkalommal hirdették meg idén a Magyarország legszebb birtoka versenyt. A rendezvény fő szervezője, ötletgazdája Mátrai Zoltán, a Somogy-Zalai Evangélikus Egyházmegye felügyelője. Hét különböző kategóriában jelöltek birtokokat a díjra az ország minden tájáról; a szakmai zsűri huszonegy birokon járt. Felkerestük az egyetlen evangélikus gazdálkodót, Krizák Ferencet Pakshoz közeli tanyáján. Ő a családi kategóriában került be a verseny három döntőse közé.
Budapest – Misszió, ökumené és társadalmi felelősségvállalás. Talán e szavakkal lehetne a legjobban jellemezni a Püspökkenyér című műsort, amely a századik adásához érkezett. A négyhetente jelentkező tévéadásban a különböző keresztény egyházak püspökei a vallási és a közélet aktuális kérdéseit vitatják meg. A jubileum alkalmából Fabiny Tamás evangélikus püspökkel, a műsor házigazdájával beszélgetett a Magyar Kurír.
Nehéz eligazodni felgyorsult világunkban. A rengeteg kereszteződés és zsákutca mellett hordozzuk a múltunk sebeit, melyeket mások ejtettek rajtunk. Küszködünk, próbálunk megfelelni, ami átcsap néha extrém teljesítési kényszerbe. Hogyan tudjuk ebben a káoszban megtalálni a valódi identitásunkat? Révész Szilvia, négy gyermek édesanyja, kommunikációs igazgatói állását adta fel azért, hogy íróként és előadóként az országot járva beszélhessen azokról a problémákról, melyekkel maga is szembesült, és arról az Istenről, aki választ adott a kérdéseire.
Az Evangélikus Élet magazin augusztus 25-i-lapszámában a kevésbé ismert, ám annál melegebben hívogató vendégházakra igyekeztünk ráirányítani a figyelmet – a teljesség igénye nélkül, de azzal a meggyőződéssel, hogy ezek is helyszínei lehetnek a kiadós „asztali beszélgetéseknek”, a testi-lelki feltöltődésnek. Mostani összeállításunkkal vendégszobák és további szálláshelyek után jártunk.
„Növesszen a föld növényeket: füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcsfákat, amelyek gyümölcsöt teremnek, és majd abban magvuk lesz a földön. És úgy történt. […] És látta Isten, hogy ez jó.” (Móz 1,11) A teremtés hajnalánál nem lehetett ott az ember, de vannak szerencsések, akik hivatásuk révén tanúi lehetnek ennek a csodának. Pálinkás György egy közülük. Kárnyáczki Eszter lelkésznő ajánlására – és kíséretében – érkeztünk a pilisi Séf Kertjébe. Gasztrosorozatunk új állomásán bemutatjuk, honnan kerülnek a Michelin-csillagos éttermek tányérjaira a szép, ehető növények, de a boldogság egyik arcát is megláthatjuk.
Budapest – Galambos Ádám evangélikus teológussal, újságíróval beszélgetett Rácz Anna az Ezerarcú Művészet című műsor ötödik adásában. Tizenöt évvel ezelőtt indult útjára az Asztali beszélgetések című sorozat, mely egyház és társadalom összekapcsolódását szorgalmazza, célja egy kulturális közeg megteremtése, a párbeszéd kialakítása. A beszélgetések, estek, kiállítások, előadások neves résztvevőkkel, rendkívül érdekes témákkal várják az érdeklődőket. Ezek közül rendkívül sok érinti a művészet és a kultúra területét is. A sorozat 2004-ben, Győrött indult, közös gondolkodásra híva az egyházi és a világi embereket egyaránt.
Keresztény évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház. A főigazgatót arról kérdeztük, hogy mit is jelent ez valójában. Ókovács Szilveszter operaénekes, zenekritikus-publicista arról is beszélt, hogy számára melyek a keresztény értékek, mitől keresztény egy opera, és mit szeretett volna ezzel az évaddal elérni, valamint szót ejtett a különleges bemutatókról is.
„Számunkra, mint minden keresztény iskola számára, a keresztény értékrend jelenti az egyetemes értékek alapját” – vallja a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója. Hajdó Ákos az intézmény újraindulásának harmincadik évfordulója kapcsán beszélt lapunknak tervekről, keresztény értékrendről és Luther Márton „irányelvéről”.
A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium 1989 szeptemberében nyitotta meg újra a kapuit egyházi intézményként, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium néven. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspökkel, valamint fasori öregdiákokkal – Liptay György vegyészmérnökkel, egyetemi tanárral és Vitális György aranydiplomás geológussal – elevenítettük fel a régi Fasor szellemiségét, az újraindulás előkészítésének történetét és a gimnázium újranyitását.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Mi a jelentősége az iskolai hitoktatásnak? Válhat-e egy intézmény Isten gyülekezetévé? Milyen a Deák Téri Evangélikus Gimnázium lelkisége? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Koczor Tamás iskolalelkésszel.
A legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át Lupták György, a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze, a Bács-Kiskun Egyházmegye esperese, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese augusztus 19-én a Parlament vadásztermében. Az elismerés hátteréről – kevésbé hivatalos körülmények között – kérdeztük a Balatonszárszón megrendezett munkaévkezdő lelkészkonferencián épp szabadidejét töltő, a gospel világáról hivatalos tevékenységeinél sokkal lelkesebben beszélő esperest.
A tolnai dombok lankáin húzódik meg a több száz éves múltra visszatekintő Majos, amely 1973 óta Bonyhád része. Akárcsak a többi környékbeli sváb település, ez az egykori falu is megsínylette a második világháborút követő kitelepítéseket. Napjainkban azonban újra erősödik, gyarapszik a maroknyi lutheránus közösség, ebben pedig jelentős szerepet játszik a gyülekezet lelkésznője, Makán Hargita, aki egyúttal egyházunk bonyhádi oktatási intézményében a gimnazisták és a kollégisták iskolalelkésze is. A helyi evangélikusság múltjáról, jelenéről és személyes életéről is kérdeztük.
Sajtillat, rend és tisztaság fogad a több mint százéves parasztházban Rábcakapin, a 2011-ben alapított Kriskó Sajtműhelyben. A kézműves élelmiszereket – többféle sajtot és savanyított tejtermékeket – készítő fiatal házaspár, Kriskó Ádám és Kriskóné Szabó Zsófia mélyen hívő evangélikusok, értékrendjük pillérei az istenhit, a család és a tisztességes munka. Családi vállalkozásukat is ezek mentén vezetik. Átéléssel beszélnek megtérésről, az igére alapozott munkájukról, több generáció együttélésének áldásairól és a falusi nyugalomról, amelyet nem cserélnének el semmiért. De megtudjuk azt is, hányféle sajt van a világon. Írásunk a gonddal előállított termékek mögött ez alkalommal is az embert keresi, aki alkotásával Teremtőjét dicséri.
Interjú készült Interjú Molnár Lillával a 2020-as gyulai Szélrózsa mottójáról, amely így hangzik: „Nem a félelem lelkét kaptuk” (2Tim 1,7).
Egyházi iskolában tanító pedagógusként keresve választ a „hol vannak a szegény gyerekek?” kérdésre, vettem kezembe örömmel az Utak és hidak – Esélyteremtés együttműködésben a családokkal című módszertani kézikönyvet, amely az Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (EPSZTI) által kezdeményezett hároméves projekt szellemi terméke. Rendkívül lelkesítő volt olvasni Lázár Péter és Bordács Margit Kedvesházának pedagógiájáról, arról, ahogyan – amolyan Néri Fülöp és Fülöpné módjára – emberszámba veszik, megszelídítik és másokkal is megszerettetik a nehezen kezelhető, zömükben roma gyerekeket.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Gadóné Kézdy Editet, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatóját a fasori gimnázium újranyitásáról, a Deák téri iskola szellemiségéről és a pedagógusi lelkületről kérdeztük.
Esztergom – 2019. szeptember 1-jén azt ünnepelte a Simor János utcában található Esztergomi Evangélikus Egyházközség, hogy 15 éve, éppen ezen a napon kezdte meg szolgálatát náluk Klimentné Ferenczy Andrea lelkész. A hálás gyülekezet egy új Luther-kabátot varratott lelkészének ajándékul. Az évforduló jó apropó volt arra is, hogy interjúban kérdezzük meg őt hivatása előzményeiről, szolgálata első éveiről, családjáról, az első Esztergomban töltött időszakról és az azóta eltelt évek feladatairól, valamint természetesen arról is, hogy miként látja a magyar Rómát, Esztergomot, a várost, ahol a négy történelmi egyház között ott van az evangélikus is.
A világ másik feléről indult útjára 2011-ben a műanyagmentes július elnevezésű akció. Egy nyugat-ausztráliai település önkormányzati képviselője kezdeményezte azzal a céllal, hogy kevesebb szemét keletkezzen az egyszer használatos műanyagokból. Az akcióban részt vevőknek az a meggyőződésük, hogy kis változások összeadódva nagy eredményekre vezetnek. Magyarország két éve ismerhette meg a műanyagmentes júliust. Szerkesztőségünk két evangélikus lelkésznőt – nem mellesleg többgyermekes családanyát – kért arra, hogy vesse papírra a környezettudatos életmóddal kapcsolatos tapasztalatait.
Talán nincs is olyan magyarországi lutheránus, aki ne ismerné a nagynevű és népszerű evangélikus szálláshelyeket, a Balaton-parti Révfülöp oktatási központját, Balatonszárszó konferencia- és missziói otthonát. Összeállításunkban a kevésbé ismert, ám annál melegebben hívogató vendégházakra igyekszünk irányítani a figyelmet – a teljesség igénye nélkül, de azzal a meggyőződéssel, hogy ezek is helyszínei lehetnek a kiadós „asztali beszélgetéseknek”, a testi-lelki feltöltődésnek.
A Nagypál házaspár, Böbe és Szilárd nem rég ünnepelték ötödik házassági évfordulójukat. Ez az öt év azonban olyan kihívásokat és örömöket rejtett, amit leírni alig lehet. Kislányukkal, Lenkével októberre várják második születendő gyermeküket, de az Atya szemében ők már rég nagycsaládosok. Ismerjétek meg a mélyen hívő, evangélikus Nagypál családot! – A 777blog interjúja.
Egy gyülekezet életében nincs nagyobb öröm annál, mint amikor elkészül a temploma. Hosszabb-rövidebb tervezgetés után, anyagi erőt és fáradságot nem kímélve végre megvalósul az álom – mert Isten is rábólintott a tervre –, és a hívek átléphetik az új lelki hajlék küszöbét. Számos közösségben friss még ez az élmény, de sok gyülekezetben generációk sora csak az írásos emlékek segítségével idézheti fel a kezdetek ünnepi pillanatait. Egy élő gyülekezet életében ennek azonban nincs nagy jelentősége, hiszen az Isten háza mindenkor a lelki töltekezés és a békesség forrásának helye. Ám a bűnös ember nem mindig tiszteli a szentet (sem). Összeállításunk templomai azt példázzák, hogy bár az emberi gonoszság elpusztította Isten házát, a Teremtő egyértelmű jelét adta: neki nagyobb hatalma van, mint a sátáni befolyás alatt álló, romboló embernek.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház