Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Rosenberger Tamás negyedik évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatót a Helsinkiben töltött ösztöndíjas évéről és a gyülekezetplántálásról is kérdeztük.
A digitális bennszülöttek egész máshogy tartanak fenn kapcsolatokat, másként tanulnak, olvasnak, dolgoznak, mint az őket megelőző generációk. Életükben az offline és az online világ összekapcsolódik. Mi a helyzet a hittel és a spiritualitással? Hogyan élik meg a hitet az Y és a Z generációsok a digitalizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia korában? Bereczki Enikő generációs szakértő írása a wmn.hu-n.
Kiss János nyugalmazott evangélikus lelkész nyolcéves korától bélyegeket gyűjtött, többnyire a magyar történelemhez kapcsolódó motívumokkal, melyből több mint 300 darab volt a birtokában. Emellett a magyar egyháztörténet egy-egy eseményét vagy személyét megjelentő bélyegek is szép számmal kerültek gyűjteményébe. A Zákeus Médiacentrum 1999-es felvételét láthatják.
A rendszerváltozás hajnalán számos társadalmi mozgalomhoz képest egyházunk malmai lassabban őröltek, ám egy kis csoport mert nagyot álmodni, és az evangélikusság szellemiségéhez hűen egyházunk ifjúsági munkájának megelevenítését tűzte ki célul. Harminc éve, 1988. december 17-én alakult meg a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség. Az elmúlt évtizedeket a szervezet két alapító tagjával, dr. Fabiny Tamás elnök-püspökkel és dr. Cserháti Péterrel, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatójával elevenítettük fel, a jelenről és a jövőről pedig a jelenlegi elnököt, Szász Leventét, az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakos hallgatóját kérdeztük.
Beszélgetés dr. Süle Ferenc pszichiáterrel, pszichoterapeutával, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) volt Valláslélektani Pszichiátriai Osztályának főorvosával. A téma, ahogy a laikus beleássa magát, olyan hatalmas, hogy csak kötetekben és konferenciákon lehet részletesen kifejteni. Süle főorvos úr alábbi összefoglalója azonban vezérfonalunk lehet. Érdemes az elmélyülés érdekében fellapozni a témába vágó köteteit is (Valláspatológia, Egy új világ építése, Téboly, terápia, spiritualitás).
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Tóth Kornél negyedéves teológus-lelkész szakos hallgatóval a lelkészi hivatásról, a fiatalok megszólításáról és a valódi reménységről is beszélgettünk.
Beszélgetés dr. Szalai András metodista teológussal, az Apológia Kutatóközpont igazgatójával a Híd magazinban.
A Csömöri Tót Hagyományok Házának ajtaján belépve csak az édes illatokat kellett követnem, hogy megtaláljam Szabó Erzsébetet, a Csömöri Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnökét. Ő és társai nem kevesebbre vállalkoztak ugyanis, mint hogy adventre elkészítik a főváros mellett fekvő, tízezer lakosú település főbb utcáinak és fontosabb épületeinek makettjét – mézeskalácsból. Ez évben már harmadszor lehet majd megcsodálni a csömöri könyvtár rendezvénytermében a mesebeli, Én édes falum című kiállítást.
A címben olvasható módon szeretett bemutatkozni Richard Wurmbrand, a keresztyénné lett zsidó, hitre jutott egykori ateista, Krisztusnak sok éven át fogságot szenvedő követője.
Győr – Karácsonykor megajándékozzuk egymást, évről évre többet és többet költünk, de gondolunk-e közben őrá, akinek a születését ünnepeljük? Törekszünk-e arra, hogy a Teremtő felé forduljunk, és azt mondjuk: „Ez az én ajándékom, Uram! Magamból faragtam, a lelkemből fakadt, a tiéd.” Vajon Jézus Krisztus elé ki tudnánk-e állni ilyen ajándékkal? – teszi fel a kérdést Bogdányi Mária lelkigondozó, a Széchenyi István Egyetem evangélikus egyetemi lelkésze.
Karácsonyi podcastadásunkban dr. Fabiny Tamással, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspökével és Prőhle Gergely országos felügyelővel beszélgettünk az elmúlt hónapok eseményeiről, a most zajló tüntetésekről, a hajléktalanokat érintő rendeletről és egyházunk ehhez kapcsolódó, Márton-napi felhívásáról, valamint arról, hogy mi lehet karácsony valódi üzenete ebben a felfokozódott, megosztott helyzetben.
Nyíregyháza – Szikora András hangmérnökként a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójában dolgozott. A ma már nyugdíjas férfi szakmájából adódóan ismert emberek hangjait kezdte gyűjteni. De még ennél is nagyobb szenvedéllyel gyűjtötte egész életében a régi rádiókat, lemezjátszókat, magnetofonokat, stúdióberendezéseket. Jelenleg Andrásnak összesen 380-400 ilyen jellegű tárgya van, amelyeket a hanggyűjteménnyel együtt felajánlott a Nyíregyháza-Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház számára. A tervezett állandó kiállításon helyet kapnának a tirpákság életét feldolgozó anyagai is.
Orosháza – Budapesten született, gyermekkorának meghatározó helyszíne a Velencei-tó, mára a főváros mellett már Orosházát vallja igazi otthonának. Szülei pedagógusok, ő a lelkészi hivatást választotta. A gondtalan gyermekkorról Ördög Endrével beszélgetett az Oroscafé.hu.
Bonyhád – Köztiszteletben álló lelkipásztor Bonyhádon Krähling Dániel. Több mint negyvenévi szolgálat után vonult nyugdíjba. Nagy szerepe volt abban, hogy a helyi gimnáziumot visszakapta az evangélikus egyház. A hetvenegy éves nyugalmazott evangélikus esperes több mint negyven esztendőn keresztül szolgálta a helyi híveket. Nyugdíjba 2011-ben vonult, de német nyelvű istentiszteleteket még most is tart.
Egy pszichológus megfogalmazásában a trauma azon eseményeket foglalja össze, amelyek hatására a lélek vagy a test visszavonhatatlanul sérül. A felfoghatatlan esemény által hagyott űrt a trauma tölti ki. Egy felmérés szerint Amerikában minden ötödik traumát átélt személy esetében kialakul az a kóros állapot, amelyet poszttraumás stressz szindrómának neveznek, ez a továbbiakban megnyomoríthatja az ember hétköznapjait, érzelmi világát, kapcsolatait. A Híd magazin legutóbbi számának témájáról, a poszttraumás stressz szindrómáról beszélgettünk Szeverényi János szerkesztővel, egyházunk országos missziói lelkészével.
Már levették piros szivacsorrukat, elpakolták hangszereiket. Alig akarták őket elengedni a gyerekek! Na jó, mi, felnőttek is. Szedelőzködnek lassan, szemükből azonban nem tűnik el az a lelkesedés, derű, amellyel nap mint nap mosolyt csalnak beteg gyerkőcök és idősek arcára. Dr. Bohócék a Szombathelyi Evangélikus Szeretetszolgálatért Alapítvány kötelékében dolgoznak. Komoly munkát végeznek elhivatottsággal, könnyedén és annyi szeretettel, hogy nem nehéz elképzelni a hatást. A fiatal színművészek megzenésített gyerekverseket énekelnek – és énekeltetnek a hallgatósággal. Ők profi énekhangon, szólóban, kánonban, csuda hangszerarzenállal kísérve.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Szász Levente második évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatóval elhívásáról, a Magyar Evangélikus Ifjúsági Szövetség és az ifjúság megszólításának lehetőségeiről is beszélgettünk.
Botta Mihály a gyűjtés mámorában egyszer még egy születésnapi ünnepségről is elfelejtkezett. Szenvedélyét sokáig nehéz volt kordában tartania, de ma már saját bevallása szerint tudja kezelni. Először órákat kezdett gyűjteni saját otthonában, majd jöttek a lámpák. Gyűjteménye szépen gyarapodott. Az 1800-as évek végéről és az 1900-as évek elejéről rengeteg petróleumlámpája van. A legtöbb igazi műremek.
Budapest – Mit jelent a kortárs szakrális művészet, és hogyan viszonyulunk hozzá? Mit kezdünk az egyház számára esetenként provokatív művek megjelenésével? Miként lehet a vallásos és a vallási művek között különbséget tenni? Többek között ilyen és hasonló kérdéseket feszegettek az Asztali beszélgetések sorozat keretében a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019. november 29-én.
Muntag Vince, a kerekesszékes Molnár Ferenc-kutató a Kötőszón megjelent riportnak köszönhetően jutott ki az angliai Canterburybe, a Kenti Egyetem European Theatre & Dramaturgy elnevezésű mesterszakára. A cikk nyomán pénzgyűjtési akció indult, hogy elvégezhesse álmai képzését, ráadásul megtalálta azt a gondozót is, aki külföldi tartózkodására elkísérte, és a kinttartózkodása alatt az ügyes-bajos dolgait intézte. Vince egy év után rengeteg tapasztalattal és tudással felvértezve jött haza, hogy itthon ott folytassa, ahol abbahagyta: doktori képzéssel és akadozó hétköznapokkal.
Nyírtelek és a szomszédos tanyabokrok nem mesélnek Magyarország jólétéről. Rozzant házak, kerítésen száradó ruhák, utcán játszó kutyák és gyerekek. Itt épít közösséget Györfi Mihály lelkész, aki szellemi és valós táplálékot is ad a rászorulóknak. Zimre Zsuzsa riportja a WMN.hu oldalon.
Nyolcéves volt Jeanne-Marie Wenckheim Dickens, amikor 1944-ben családjával szekéren menekült az oroszok elől a Békés megyei Doboz községből. Több országban élt, több nyelvet megtanult. Férjhez ment a nagy író, Charles Dickens ükunokájához. 1989-ben, a rendszerváltáskor meglátogatták gyermekkorának faluját. A dobozi erdőben egy vadászházban szálltak meg. Itt döntötte el – férjének tanácsára is –, hogy életének hátralévő idejére hazaköltözik. Egy szeptemberi vasárnapon együtt hallgattuk a dobozi kápolnában a misét, azután a plébánia konyhájában beszélgettünk kávé és sütemény mellett.
„Azok a muszlim nők válnak láthatóvá, akik kendőt hordanak. A kendő pedig kicsit olyan, mint egy elektrosztatikus tárgy, ami magába gyűjti az összes feszültséget, ami a muszlimok kapcsán jelen van egy társadalomban" – mondja Barna Orsolya képzőművész és kulturális antropológus, iszlámkutató, aki rendszeresen részt vesz egy kisebb budapesti muszlim női közösség alkalmain. Találkozásunk során a magyar muszlimok helyzetéről, társadalmi előítéletekről, iszlám és kereszténység viszonyáról beszélgettünk.
Budapest – Szerethetőek címmel értelmi sérültek alkotásaiból nyílt kiállítás az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (EHE) 2018. november 21-én. A tárlat arra hívja fel a figyelmet, hogy azok, akik bizonyos nehézségekkel küzdenek, attól még képesek az élet más területén szépséget alkotni. Papp Ágnes, a szervezet elnöke a kiállítás koncepciójáról mesél, alább pedig Béres Tamásnak, az EHE rektorhelyettesének tárlatmegnyitó beszédét olvashatják.
Tokaj – Tállya – Hol találkozhatunk evangélikus lelkészekkel, ha magunk nem ezt a vallást gyakoroljuk? Például az Instagramon. Gerlai Pál evangélikus lelkészt tényleg az Instagramról ismerem, követjük egymást, hogy a megfelelő szakszóval éljek.
Fehér Károly 34 éve gyűjt képeslapokat, közöttük a szentendrei görög templomról készült volt az első templomos képeslapja. Azóta vásárol is és képeslapgyűjtőkkel is csereberél, de lelkészi hivatalokkal is felveszi a kapcsolatot, hogy gyűjteményét gyarapítsa. 900-1000 templomról van lapja, összesen körülbelül 3000 darab, különböző felekezetek istenházairól.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Bányai Tamás második évfolyamos teológuslelkész szakos hallgatóval pályaválasztásáról, a fóti kántorképző intézet lelkiségéről és arról is beszélgettünk, hogy miért jó evangélikusnak lenni.
Pécs – Nagyon jó, összetartó kis közösségként jellemezte az intézet új igazgatónője, Horváth Henriett Krisztina a Kék Elefánt Evangélikus Óvoda munkatársi gárdáját. Ő nyár elején került a négycsoportos óvoda vezetői székébe. Elődje, Kiss-Tóth Zsuzsanna jelenlegi óvodavezető-helyettes volt, aki korábban az önkormányzat által felajánlott intézmény evangélikus egyházi átvételében segédkezett. Ottjártunkkor Hajduch-Szmola Patrik lelkész bevonásával arról is beszélgettünk, vajon mitől és hogyan lesz egy óvoda evangélikus.
Bonyhád – 113 településről mintegy 700-an tanulnak a hajdani diákja, Petőfi Sándor nevét viselő intézményben. A város szívében, parkosított környezetben, egy helyen van az iskola és a kollégium, körülöttük japánkert, focipálya és Magyarország második legnagyobb fedett atlétikacsarnoka. A gyerekek közel fele kollégista, jellemzően a térség aprófalvaiból érkeznek, nem csekély számban hátrányos helyzetű családokból, de Budapestről és a határon túlról is jelentkeznek a tanulmányi és sportsikerei miatt elismert gimnáziumba.
Fél évszázada, hogy dr. John P. Jackson fizikus érdeklődését felkeltette a torinói lepel. Az ereklye feltételezések szerint Jézus Krisztus halotti leple. Az amerikai tudós és harmincfős csapata 1978-ban kapott engedélyt – elsőként – a vizsgálatra. A kutatócsoport öt napon keresztül tanulmányozhatta a textilanyagot, majd a felvett adatokat éveken keresztül elemezték. Ilyen jellegű kutatást azóta sem végezhetett senki. A tudós szeptember 28-án az Erkel Színházban a 777 blog szervezésében több mint ezerhatszáz ember előtt beszélgetett Mohay Bence riporterrel a lepel eredetiségéről, a kutatás nehézségeiről, hit és tudomány kapcsolatáról.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház