A nyelv hasonlatos a jerikói rózsához: ha víz éri – de csak akkor –, kizöldül és kivirágzik. Ugyanúgy, ha egy nyelvközösség szabadon használhatja anyanyelvét az élet minden területén, akkor nyelve is kiteljesedik – vallja Kiss Jenő nyelvész. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professor emeritusát, akadémikust március 15-én Széchenyi-díjjal tüntették ki. Mint a mihályi és a budapesti Deák téri evangélikus gyülekezet tagját is kérdeztük életéről, pályájáról, a magyar nyelvről.
A Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadója márciusban zenei pályázatot hirdetett evangélikus zenekarok, gyülekezeti, iskolai csoportok és kórusok részére az egyház 1%-os kampányához kapcsolódva. A pályázat azt tűzte ki célul, hogy a helyi zenei közösségek kilépjenek megszokott kereteikből, és forgalmas köztereken utcazenéléssel felhívják a figyelmet az 1%-os felajánlás lehetőségére. Összeállításunkban a pályázat nyerteseinek rövid – szerkesztett – bemutatkozását-bemutatását olvashatják.
Sokak által jó ideje várt új könyvéről, a Szívrázóról, történetmesélésről, családról, közösségről beszélgettünk a legtitkosabb feljegyzéseket készítő, legvidámabban tökéletlen papnéval, Füller Tímeával, aki nem mellesleg több mint másfél évtizede állandó szerzője az Evangélikus Életnek.
Alsószeli – A Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház egyedüli felvidéki származású, magyar nemzetiségű lelkészeként szolgál a mátyusföldi Alsószeliben Nagy Olivér. Levezetőlelkészként május végén a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület fórumát szolgálta falujában.
„Lényeges kérdés, tudunk-e olyan erős kötődést megszilárdítani a fiatalokban, amely elősegíti a hitről való folyamatos tanulásnak a vágyát és igényét, vagy megmarad az, hogy a konfirmáció a tanulás folyamatának a lezárása” – mondja Pángyánszky Ágnes lelkész, egyetemi adjunktus. Előző lapszámunkban gyülekezeti lelkészek számoltak be a konfirmációval kapcsolatos tapasztalataikról, folytatásként ez alkalommal az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetőjét kérdeztük.
A nagy sikerű Áldáskönyv, valamint a Remény s ég kötet után újabb, Élők földje címmel a Luther Kiadónál megjelent áldásgyűjteménnyel örvendezteti meg az olvasókat Varga Gyöngyi Ószövetség-kutató, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének vezetője. Honnan ered, mit jelent az áldás, és miként tudunk áldáshordozókká válni? Ezt a kérdéskört jártuk körbe a szerzővel.
A kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás 2013/14-es tanévi bevezetése után többen vagy kevesebben konfirmálnak, és mi határozza meg leginkább a konfirmandusok számát? Van-e utánpótlás, várható-e, hogy a fiatalabb generációk tagjai is megjelennek a templomba járók között? Hogyan készülnek a konfirmációra, milyen helyi szokások fűződnek az ünnepi alkalomhoz? Összeállításunkban e kérdésekre válaszolnak gyülekezetekben szolgáló evangélikus lelkészek.
Pünkösdváró ökumenikus ifjúsági pikniket rendezett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) Ifjúsági Bizottsága csütörtökön. A különböző felekezetű szervezőket – egyházaik ifjúsági missziójáért felelős vezetőket – arról kérdezte meg a Református.hu, hogyan élik meg szolgálatukban a Szentlélek vezetését.
Az országban és a régióban is egyedülálló, vadonatúj barokk orgona az „édesgyermeke” Bán István orgonaművésznek, a Budavári Evangélikus Egyházközség orgonista-kántorának. A hangszer megszületése hívta életre azt a kulturális egyházzenei ünnepet, amelyet idén ötödik alkalommal, június 10–20. között rendeznek meg a Bécsi kapu téri evangélikus templomban. A fesztivál részleteiről a páratlan hangszer mellett ülve beszélgettünk a művésszel.
Az embermentő evangélikus lelkész születésének száztizedik évfordulóját ünnepeljük idén. A Világ Igaza díjjal is kitüntetett Sztehlo Gábor március 23-án posztumusz Magyar Örökség díjban részesült. Az oklevelet a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a család képviseletében Weissmahr Zsuzsa vehette át két volt „Sztehlo-gyermekkel”, dr. Andrási Andor sugárvédelmi szakemberrel és Keveházi László nyugalmazott evangélikus esperessel együtt. Sztehlo Gábor nővérének lánya megható őszinteséggel mesélt a mások által csak kevéssé ismert „Gábor bácsiról”.
A Luther-rajzfilmsorozat Isten tenyerén? című epizódját a legjobb animációs alkotásként ismerték el az 5. Magyar Filmhét április 27-én a Pesti Vigadóban tartott díjátadó ünnepségén. A gratuláció mellett a kivitelezés szempontjairól, a sorozat utóéletéről és a produktum elismeréséről beszélgettünk a Balázs Béla-díjas rendezővel, érdemes és kiváló művésszel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanárával.
Az Utak és hidak címmel, az Evangélikus Pedagógiai Intézet és az Erasmus+ program keretében megjelent kötet egyedülálló. Nem született még ugyanis olyan szakkönyv, amely – egy hároméves szakmai program keretében – ennyire figyelembe vette volna a hátrányos helyzetű családokat, és ennyi megélt tapasztalatot, javaslatot gyűjtött volna egybe huszonhárom szerző jóvoltából. A kötetről dr. Tratnyek Magdolnát, az Evangélikus Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértőjét, a kötet szerkesztőjét kérdeztük.
Budapest – Szurasenkó Dániel, a béke nagykövete a nyáron Zalaszentgróttól kezdve Budapesten át egészen Debrecenig számos evangélikus templomban is fellép majd, hogy új, SEMPRE című lemezének dallamait bemutassa.
Változó világunkban a kommunikációs tér is átalakul, és ez az igehirdetőktől is újításokat követel. Ezt felismerve Balicza Iván nyugalmazott budavári evangélikus lelkész a műfajnak és a különböző korosztályoknak is megfelelően igyekezett lefordítani Isten üzenetét, hogy maradandó élmény legyen az adott hallgatóság számára. Frissen megjelent, Isten mémjei – Újszerű igehirdetések című, különleges, kreatív prédikációit tartalmazó kötetéről, a lelkészeket érő kihívásokról és a családi háttér fontosságáról is beszélgettünk.
Budapest – Focikupa katolikus-protestáns örökrangadóval, evangélikus püspök igehirdető, pünkösdi és metodista dicsőítők, Taizé-imaóra – estébe nyúló piknikre várják a fiatalokat a magyarországi keresztény egyházak ifjúsági vezetői 2019. június 6-án, csütörtökön. A hagyományos pünkösd előtti ökumenikus zenés találkozó formájában megújul, de üzenete változatlan: valódi találkozásokra hívja a vizsgaidőszak közepén az egyetemista korosztályt.
Jánosy István evangélikus költő, műfordító száz éve, 1919. május 18-án született a felvidéki Besztercebányán, kemenesmagasi gyökerű családja a trianoni nemzeti tragédiát követően költözött vissza az anyaországba. Édesapja a Fasori Evangélikus Gimnázium latin tanára volt, s fia is itt érettségizett, majd az Eötvös Lóránt Tudományegyetem görög-latin-pszichológia szakán tanult. 1942 és 1944 között teológiai végzettséget szerzett Sopronban. 1944-ben segédlelkészi szolgálatot végzett, majd a Fasori Gimnázium görög-latin szakos tanára volt. Ezt követően irodalmi munkásságot folytatott, de kapcsolatát az evangélikus egyházzal fenntartotta, a Diakónia folyóirat szerkesztőbizottsági tagjaként tevékenykedett.
A tudományos élet kiemelkedő képviselőinek március 15-én a köztársasági elnök adja át a legnagyobb magyarról elnevezett állami kitüntetést. Az idei Széchenyi-díjasok között Csermely Péter hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Semmelweis Egyetem professzora, angyalföldi evangélikus presbiter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem elsőéves, esti tagozatos hallgatója is ott volt. A díj átvétele után beszélgettünk.
Budapest – Idén indult el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Tisza István Program, amellyel az intézmény a minőséget és a nemzetközi versenyképességet helyezi a középpontba. Ennek érdekében jelentős szervezeti változások történtek az egyetemen, így például megalakult a Stratégiai Tanulmányok Intézete is, Prőhle Gergely korábbi diplomata, államtitkár vezetésével. Vele beszélgetett a Bonum Publicum feladatokról, tervekről és jövőképről.
Tab, a szép somogyi kisváros központjában felújított, szemet gyönyörködtető épületegyüttes áll: a helyi „Insula Lutherana”. Hófehér temploma, napsárga gyülekezeti háza, parókiája, gondozott, virágoskertje hatalmas gesztenyefák ölelésében egy több mint háromszáz éves, lutheránus hitét őrző közösség lelki otthona. A két lelkész, Arató Lóránd és felesége, Arató Eszter Dóra e múltjára büszke, reményteljes jövőképpel bíró közösség életét mutatja be „1%-os” riportsorozatunk újabb állomásán.
Budapest – A 2019. május 21-én elhunyt dr. Boleratzky Lóránddal 1995-ben a Nem voltam egyedül | Beszélgetések az evangélikus közelmúltról I. kötetében interjú jelent meg. Magát a beszélgetést 1993 szeptemberében rögzítette vele Mirák Katalin, a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség által kiadott könyv szerkesztője. Az alábbiakban ezt a cikket adjuk közre, letölthető formában.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Szirmai Viktória a Szentendrei Evangélikus Zenei Óvoda munkatársa. Az óvodapedagógussal a gyermeki lélek tisztaságáról, a keresztény életről és a közösségről is beszélgettünk.
Egyedülálló kezdeményezést indított el tavaly egyházunk Országos Irodájának Gyülekezeti és Missziói Osztálya „Közösségépítő alkalom presbitériumoknak” címmel. Célja, hogy felfedeztesse a gyülekezetek presbitériumaival a saját értékeiket, erősségeiket, támogassa a közösségépítést. Németh Zoltán lelkésszel, az osztály vezetőjével az alkalmak felépítéséről, céljáról és a presbiteri közösségek erejéről beszélgettünk.
Jótékonysági koncert volt május 19-én, vasárnap este 6 órakor a Deák téri evangélikus templomban. Az orgonaest bevételével a Budakeszi Evangélikus Egyházközség templomépítését támogatják a jelenlévők. Egy különleges hangszerről és egy régi időket idéző istentiszteleti hangversenyről is beszélgettem Fassang László orgonaművésszel, a vasárnapi koncert előadójával.
Sárszentlőrincen romák között végez missziót Cseh Sándor. A Zsivora György Népfőiskolai Alapítvány missziói munkatársa kameránk előtt vallott életéről, annak mélységeiről, korábbi alvilági, bűnöző életéről, a kilátástalanságról, majd a megtéréséről, újjászületéséről és azóta végzett szolgálatáról.
„A nyugati civilizáció betegsége és egyben luxusa az ateizmus” – vallja Sterczer Hilda. Ezzel a szemlélettel megy szembe A Hópárduc felesége címmel a Harmat Kiadó gondozásában megjelent interjúkötet, melyben Erőss Zsolt hegymászó felesége beszél hitéről, házasságáról, hegymászásról, gyászról és újrakezdésről. A könyvről, annak üzenetéről és a hit erejéről beszélgettünk a hegymászóval, a Hópárduc Alapítvány vezetőjével.
Tessedik Sámuel evangélikus lelkészről, a felvilágosodás korának híres pedagógusáról, iskolaalapító reformeréről kapta a nevét a gödöllői Tessedik Sámuel Alapítvány 1991-ben. A Roszík Gábor evangélikus lelkész által létrehozott alapítvány keretében az évek során széles körű diakóniai alap- és szakszolgálati intézményrendszer jött létre. Evangélikus egyházi intézményeket bemutató riportsorozatunkban ez alkalommal a Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálat nevet viselő hálózat sokrétű tevékenységével ismerkedhetnek meg olvasóink.
Orgonaművész, lelkész, tanár, egyházunk korábbi országos egyházzenei igazgatója, a jelenleg használatos énekeskönyvünk és korálkönyvek szerkesztője. Generációk hallgathatták igehirdetéseit, orgonakoncertjeit, ülhettek és ülhetnek le az általa tervezett orgonákhoz országszerte. Egyházunk ma szolgáló lelkészi karának tagjai közül számosan tanulták tőle az egyházzenét az Evangélikus Teológiai Akadémia általa alapított Egyházzenei Tanszékén, mások a fóti kántorképzőben ismerték meg soktalentumos személyiségét. A többek között Károli Gáspár-díjjal is kitüntetett Trajtler Gábor hamarosan kilencvenedik születésnapját ünnepli. Otthonában, szeretett hangszere mellett ülve beszélgetünk.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. „Arra neveljük a diákokat, hogy ne csak a tanulmányi előmenetelükre figyeljenek, hanem saját testükre is” – mondja Tabajdi Dénes Miklós, aki a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban tanult, majd a Ferencvárosban végzett kimagasló edzői tevékenységet, jelenleg pedig volt iskolájában tanít. A testnevelő tanárral a Deák téri szellemiségről, test és lélek egységéről is beszélgettünk.
Búzakalász és ekevas látható a főváros XV. kerületének címerében. Nem véletlenül, hiszen a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon még az Árpád-korban kialakult Palota nevű falu lakói mindig is elsősorban a föld adta ajándékokból éltek. Ám Rákospalota evangélikusai nemcsak szorgalmas őseikre büszkék, hanem lutheránus kincseikre is – köztük templomaikra. Ugyanis kettő is van nekik. A később épített, úgynevezett nagytemplomban az utóbbi években mindig nagyhéttől adventig tartják az istentiszteleteket. A nagytemplom titkairól és egyéb gyülekezeti érdekességekről Csernyik Ferencné korábbi presbiter és Domonyi Csizmadia Pál korábbi felügyelő, jelenlegi másodfelügyelő mesélt.
A gyermekmentő evangélikus lelkész, Sztehlo Gábor életében 1951-ben új fejezet kezdődött: „a diakónia papjaként” fogyatékos gyermekek, illetve idős emberek gondozását kezdte el megszervezni. Beszélgetőtársamat, dr. Beck Zoltánnét még Sztehlo vette fel ápolónak a fogyatékos gyermekek Budán létrehozott otthonába, a később Sareptának elnevezett intézménybe.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház