Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. „Az iskolavezetés szolgálat, amely nemcsak a diákok, hanem a szülők felé is kiterjed” – vallja Margittai Edit. A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium biológia–kémia szakos tanárával, gimnáziumi igazgatóhelyettesével a keresztény nevelésről, a teremtésvédelem oktatásáról és az építő iskolai légkörről is beszélgettünk.
Budapest – Luther és Bach szellemisége a zenében címmel tartottak négy alkalmas akkreditált pedagógus továbbképzést az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Finta Gergellyel, az Egyházzene Tanszék vezetőjével a továbbképzésről, az egyházzene fontosságáról, valamint Luther Márton és Johann Sebastian Bach egyházzenei munkásságáról is beszélgettünk.
Száz éve, 1920. február 8-án indult útjára – Raffay Sándor evangélikus püspök útra bocsátó áldásával – az első „gyermekmentő” vonat, amely a világháború után nyomorba süllyedt Magyarországról szállított nélkülöző gyermekeket Hollandiába. A nagyszabású, tíz éven át zajló – aztán a második világháború után újrainduló, majd 1948-ban betiltott –, később politikai okokból méltatlanul feledésbe merült humanitárius összefogásról Réthelyi Orsolya történész-irodalmárral, a gyermekvonatok történetét vizsgáló nemzetközi kutatócsoport oszlopos tagjával beszélgettünk.
Csabai házak almanachja címmel jelent meg a Munkácsy Mihály Múzeum évkönyve, mely Békéscsaba épített örökségét tárja az olvasó elé. Dénes Attilával, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének tudományos munkatársával, a kötet szerzőjével beszélgettünk Békéscsaba múltjáról, átalakulásáról és a faluból várossá vált alföldi település evangélikus épületeiről.
Amikor elvállaltam ezt az összeállítást, nem tudtam, hogy ilyen nehéz és egyben ilyen gyönyörű lesz. Házaspárokat kerestem, akik elmesélik közös életük elejét: találkozásukat, harcaikat, szerelmüket. És ehhez bizony nagy bátorság kell, hiszen aki őszintén feltárulkozik, az sebezhetővé válik. Végül mégsem bántam meg a sok munkát. A történetek, amelyeket megismerhettem, bátorítók, biztatók, szívet melengetők a még keresőknek, de a már házasoknak is. És nem mesebeliek, hanem valósak, a közelünkben estek meg. Akár velünk is megtörténhetnek…
Budapest – A Zsombito.com blogon a napokban jelent meg egy interjú Gazdag Zsuzsannával, aki evangélikus lelkészként szolgált és az Evangélikus Élet munkatársa is volt. Életének alakulásáról kérdezték azóta, hogy letette a Luther-kabátot.
Ha Orosházán valaki aziránt érdeklődne, kihez érdemes fordulni a város történetével, egykori lakóival kapcsolatban, a kérdezettek legtöbbje alighanem rögtön Koszorús Oszkár nevét vágná rá válaszként. A köztiszteletben álló helytörténész, író, a település díszpolgára korábban könyvtárosként és könyvesboltosként is jelen volt a helyi szellemi életben, és egyházát is több tisztségben – 1999–2012 között mint a Nyugat-békési Egyházmegye felügyelője – szolgálta. Jelenleg az Orosházi Evangélikus Egyházközség Levéltárának vezetője.
Gödöllő – Nagyinterjút készített Roszík Gábor evangélikus lelkésszel a 24.hu. Ebből osztunk meg pár evangélikus egyházi vonatkozású gondolatot.
Kiskunhalas – Egy kiskunhalasi lelkésznő kapta meg 2019-ben a Bátorság az egyházért díjat. A korábban gazdasági pályán dolgozó Honti Irén látogatja a tranzitzónát, a kiskunhalasi női börtönt, a kórházat, segíti a szenvedőket.
2018. december 12-én hunyt el Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, akivel Papp Máté 2015-ben készített interjút. A Credo ezzel az írással emlékezett rá 2019/3–4. számában.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Iszlai Ildikó 1997 óta dolgozik a budapesti Rózsák terén működő Evangélikus Középiskolai Kollégiumban. Az élelmezésvezetővel a kollégiumi szellemiségről, az összetartó munkatársi közösségről és az élelmezés kihívásairól is beszélgettünk.
Budapest – Két esztendeje ért véget a Reformáció Emlékéve. De vajon milyen hatása volt ránk, a közösségeinkre, az egyházainkra? Erről beszélgetett a Szemlélek magazin az emlékév miniszteri biztosával.
Budapest – Nagybocskai Vilmos 2020. február 6-án lett volna százesztendős. Istennek hálát adva életéért, emlékezünk rá a Zákeus Média Centrum 1990-es videójával!
Idén háromszáz éves az Észak-Pest Megyei Egyházmegyéhez tartozó csömöri evangélikus gyülekezet. Az 1720 óta létező közösség alapító tagjai azok a szlovák ajkú evangélikus telepesek voltak, akik a török pusztítása után érkeztek erre a területre. A gyülekezet mindenkori tagjai nemcsak lutheránus voltukhoz és hagyományaikhoz ragaszkodtak évszázadokon át, hanem a múlt század hatvanas éveiig a népviseletükhöz is. Hogy a nők mikor milyen ruhát viseltek az istentiszteleten, azt nemcsak az életkoruk, a családi állapotuk vagy az anyagi helyzetük szabta meg, hanem az egyházi esztendő ünnepei is. Mindezekről sok titkot elárul Dombrádi Lászlóné evangélikus gyülekezeti tag Örökségünk című, tavaly áprilisban nyílt néprajzi magángyűjteménye.
Budapest – 2020-ban február 9–16. között rendezik meg a házasság hetét, melynek során a szervezők a házasság és a család fontosságára kívánják irányítani a figyelmet. A házasság hetének arcai Semsei Rudolf üzletember és felesége, Dobay Eszter lesznek. Mottójuk: „Csapatjáték szerelemmel”. Interjúnkban házasságuk példájából kiindulva beszélgettünk kapcsolatokról, összetartozásról és szerelemről.
Takácsné Kovácsházi Zelma évfolyamelsőként végzett a teológián, mégis a püspöki hivatal segédtitkárnőjeként kezdte pályafutását 1953-ban, miután egyszer érte is eljött a fekete kocsi. Az első nők között volt, akiket a Magyarországi Evangélikus Egyházban 1982-ben lelkésszé szenteltek. Gyülekezeti munkát korábban is végzett, méghozzá akkora sikerrel, hogy 1959–90 között gyerekek és fiatalok százai jártak az általa vezetett gyermek- és ifjúsági foglalkozásokra. Nyugdíjazása után, hatvanévesen kezdett el kortárs teológiát tanítani az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, amit ott addig nem tanított senki, és csak nyolcvanévesen hagyta abba. Hiszi, hogy a teológiai gondolkodás nem ért véget a reformációval, hogy a teológiának és a hitéletnek olyan hangja is van, amellyel meg lehet fogni az embereket, amellyel el lehet mesélni a régi történeteket úgy, hogy abban kapaszkodót találjanak. A Credo magazin nagyinterjúja mindenki Zelma nénijével, aki köré már 1956-ban is odagyűltek bérházuk lakói, hogy a fegyverropogás helyett azt hallgassák, amit ő mesél.
Evangélikus tisztségviselőként egyházának érdekeit képviselte, politikusként a hazaszeretet vezérelte. A honért mindent, még az életét is képes volt feláldozni. A szabadságharc egyik vértanúja 1849. október 10-én a kivégzőhelyen utolsó szavaival is a hazát éltette és a megbocsátást hirdette. A százhúsz évvel ezelőtt született királyfiai báró Jeszenák Jánosra emlékezünk, akinek nevét a főváros XIV. kerületében utca őrzi.
Benedek György festőművészként lépett a közönség elé a hatvanas években, de a hetvenes évektől szobrászként, főként portréival, monumentális köztéri szobraival, szakrális domborműveivel gazdagítja a kortárs magyar képzőművészetet. Luther-szobráról mi is készítettünk vele interjút. Most Kroó András rendezésében, Nádorfi Lajos operatőr készített róla portréfilmet, ismerősei és barátai segítségével.
Budapest – „Arra törekszünk, hogy a közönségünknek minden helyszínen olyan örömöket és pozitív impulzusokat közvetítsünk, ami megerősíti őket” – mondja Lobó-Szalóky Lázár Pro Arte-díjas énekes-gitáros, dalszerző. Az évente idehaza és külföldön több mint kilencven koncertet adó Dirty Slippers együttes frontembere nem csak a pop-rock világában mozog otthon, hanem alkotóművészi munkásságával hitét is képviseli. A zenésszel pályafutásáról, evangélikus identitásáról és új szólólemezéről is beszélgettünk.
Budapest – A 2009-ben létrejött Nézőművészeti Kft. társulatának repertoárjában érzékenyítő, megelőző, problémákat feltáró színdarabok is vannak, amelyek egyaránt alkalmasak a fiatalok és szüleik megszólítására is. Scherer Péter színművésszel arról beszélgettünk, hogyan mertek ezekhez a sokszor igen kemény, nehéz témákhoz hozzányúlni. Közben azt is megtudtuk, a színész szerint bár lehet Istenhit nélkül élni, de nem érdemes.
Jó kétórás autózás után, dimbes-dombos vidéken haladva, vadállatok felbukkanására figyelmeztető táblák mellett érkezünk a Tolna megyei Gyönkre. A Hegyhát Evangélikus Szeretetszolgálat székhelyére igyekszünk, ahol a zord téli időt ellensúlyozva meleg szeretettel és étellel vár az intézményt vezető Bíró Kornélia és az intézményi lelkész, Varga Diána, hogy bemutassák nekünk a szeretetotthont és az ott végzett szolgálatot.
Kemény munkájának és leleményes ötleteinek köszönhetően Stéberl András, a cégalapító húsgyáros világhírűvé tette családi vállalkozását. Az evangélikus iparos érdeme, hogy Gyula város neve mára elválaszthatatlanul összekapcsolódott a minőségi kolbásszal. Nemcsak sikeres vállalkozó volt azonban, hanem egyházának hűséges és tevékeny támogatója, tisztségviselője is.
Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnökével az Úrvacsora évének meghirdetése kapcsán beszélgetett a Szemlélek blog a keresztény egységtörekvés aktuális témáiról.
Miért jelentkezik egy diplomás felnőtt az evangélikus teológiára? Mit szólt a döntéséhez a családja, és milyen kihívásokkal kellett szembenéznie eddigi tanulmányai alatt? Mindezekről kérdeztük dr. Sárik Esztert. Beszélgetésünk apropója nem titkoltan az, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetem idén szeptemberben ismét induló másoddiplomás lelkészképzésére február 15-ig még el lehet küldeni a jelentkezést.
Budapest – Richard B. Hays könyve arra érzékenyít minket, hogy felfedezzük az Újszövetségben is az Ószövetséget, Jézus Krisztusban pedig az Ószövetség Istenét.
Budapest – Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány vezetője, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt munkájáról, az utolsó trónörökös hatalmas hagyatékáról.
Bócsa – Budapestről költözött Bócsára László Lajos Gergely evangélikus lelkipásztor, aki elhívását követve teljes erejével végzi két falusi evangélikus gyülekezet pásztorolását. Itt találta meg társát, itt született első gyermekük, és itt építi a település első igazi, tornyos templomát. Ismerjék meg életét, hitvallását! Nem bánják meg, ha velünk tartanak! – A Halas Rádió adása.
Vas megyében, egy békés kis faluban él Balczó Mátyás író, újságíró, a szentgotthárdi evangélikus gyülekezet aktív tagja. De nem volt ez mindig így. Korábban többször élt meg lelki válságokkal teli időszakokat, jutott mélypontra. Isten azonban folyamatosan szólítgatta őt, és hitre jutott. Úgy érzi, a helyére került, hazaért, és nincs más dolga, mint az evangélikus közösség tagjaként is hasznosnak lenni mások számára.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Sztrókay Edit, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium történelem és hittan szakos tanára arról is szól, a hittanórákon milyen kérdések foglalkoztatják a mai gimnazistákat, és az is kiderül, mi a rejtett tanterv.
Az egyház a gyülekezeteiben él – szoktuk hangoztatni, miközben azért őszintén reméljük, hogy mint szervezet sem vegetál. A Magyarországi Evangélikus Egyház XI. Zsinatának november 22-én megtartott negyedik ülésszakán országos tisztségviselők, különböző munkaágak, bizottságok vezetői összegezték idei tevékenységüket. Mindez jó apropót kínált arra, hogy Prőhle Gergely országos felügyelővel – aki a testület előtt szintén megtette éves jelentését – magazinunk hasábjain is visszatekintsünk a mögöttünk hagyott esztendőre.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház