Budapest – Varga Mártával, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Iroda Nevelési és Oktatási Osztályának vezetőjével Kecskeméti Zsuzsanna beszélgetett az evangélikus digitális oktatási stratégiáról és az evangélikus oktatási intézmények digitális átállásáról.
Budapest – Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtára ez évtől több száz értékes könyvet és folyóiratot tett elérhetővé az interneten egyházunk munkatársai számára. Az élethosszig tartó tanulás támogatásának jegyében született, a professzionális munkát segítő kezdeményezésről Mészáros Kornélia könyvtárvezetőt kérdeztük.
Nyíregyháza – A Nyíregyháza-Kertvárosi Evangélikus Egyházközségben szolgáló lelkészek – Megyesi János, Molnár Erzsébet, Kovács Erzsébet és Laborczi Géza igazgató lelkész – osztották meg gondolataikat a gyötrő bizonytalanságról, a járványhelyzetben előtörő szorongásainkról...
Sárvár – Szombathely – Pethő-Udvardi Andrea a Sárvári Evangélikus Egyházközség egyik lelkészével készített interjút a szombathelyi Credo Rádió a koronavírus-járvány idején. Hogyan oldották meg azt a helyzetet, hogy nem tarthatnak istentiszteleteket?
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, tevékenységükről, céljaikról. Ez alkalommal Németh Ádámmal, a budapesti Rózsák terei Evangélikus Középiskolai Kollégium nevelőtanárával a keresztény nevelésről, a „pótszülővé” válásról és a labdarúgó-játékvezetői pedagógiájáról beszélgettünk.
Budapest – Veszélyhelyzet elrendeléséről döntött szerdai ülésén a kormány, valamint arról is határoztak, hogy bezárják az egyetemeket és az egyetemi oktatás csak távoktatásként történhet. Az intézkedés egyelőre nem érinti a közoktatási intézményeket. Podcastunkban Szebenszki Noémi az egyszázalékos kampány koordinátora valamint Nagy Dániel teológus hallgató dr. Csepregi Zoltán rektort kérdezték arról, hogyan érinti az intézkedés az Evangélikus Hittudományi Egyetemet.
Mikor forduljunk orvoshoz? 100 tünet, amelynél azonnal hívjon mentőt címmel hiánypótló kötetet írt dr. Kullmann Tamás. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház onkológus főorvosa a párizsi Szent Lajos Kórház sürgősségi osztályán is bővítette szakmai tapasztalatait. Könyve közérthető nyelven, a betegek szemszögéből megfogalmazva világítja meg a panaszok hátterét. Vészhelyzetben pillanatok alatt fellapozhatók a praktikusan, tünetcsoportok szerint rendezett szócikkek, s eligazítanak, mikor indokolt azonnal mentőt hívni, avagy sürgősségi osztályra menni, mikor elég otthon várni a jobbulást, illetve másnap felkeresni a háziorvost. A szerzőt, aki apai ágon budapesti evangélikus gyökereit is őrzi, egy onkológiai konferencia szünetében kérdeztem.
Konczos Éva festőművész, rajztanár evangélikus vidéken, Csanádalbertiben született, és egész életét a gyermekek nevelésének szentelte. Az anyag, a forma szépségét igyekezett megmutatni tanítványainak, ám mindig ügyelt arra is, hogy a látható világ művészi értelmezésén túl az Úr üzenetét is megláttassa a nebulókkal. A teremtett világ szépségét igyekezett megragadni rajzban, festményekben vagy akár egy ügyesen megformált csuhébabában. Most is ezt teszi, amikor a Budavári Hírmondót illusztrálja.
Száz éve, 1920. április 8-án indult útjára – Raffay Sándor evangélikus püspök útra bocsátó áldásával – az első „gyermekmentő” vonat, amely a világháború után nyomorba süllyedt Magyarországról szállított nélkülöző gyermekeket Hollandiába. A nagyszabású, tíz éven át zajló – aztán a második világháború után újrainduló, majd 1948-ban betiltott –, később politikai okokból méltatlanul feledésbe merült humanitárius összefogásról Réthelyi Orsolya történész-irodalmárral, a gyermekvonatok történetét vizsgáló nemzetközi kutatócsoport oszlopos tagjával beszélgettünk.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. „Nálunk a pedagógusok nemcsak a tárgyukat oktatják, hanem saját hitükből, reménységükből kiindulva az evangéliumot is képviselik” – fogalmaz Koren Pálné. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium történelem–olasz szakos tanárát, hitoktatót az iskola lelkiségéről és az elmúlt harminc évről is kérdeztük.
„Egy polgári, konzervatív kormányzatnak az egyházak természetes szövetségesei” – vallja Prőhle Gergely országos felügyelő, aki szerint a közös célok határozzák meg a Magyarország Kormányával aláírás előtt álló szerződést is. Interjúnkban beszélgettünk az egyházi önfenntartásról, a népszámlálásról, a NAT körül kialakult vitákról és egyházunk nemzetközi kapcsolatairól, a hazánkba látogató külföldi, püspöki delegációkról is.
Hívogató fény árad ki a tatai Bárány utcai evangélikus templom ablakain az alkonyatba forduló, hideg januári délutánon. Franko Mátyás, a gyülekezet lelkipásztora jön elénk, és invitál szívélyesen a Tatán és a környező településeken élő mintegy félezer evangélikus hívő lelki otthonába. A gyülekezet lapját, a Lutherrózsát magazinunk rendszeresen szemlézi a Tallózó rovatban, így olvasóink számára bizonyára nem ismeretlen az itteni közösség és lelkésze sem. Ez alkalommal egy személyes közelkép, egy gyülekezeti és családi portré felvételére érkeztünk Tatára.
„Az úrvacsorában a bűnbocsánat és az örök élet reménysége mellett – amelyek mindenképpen a központi ajándékai a szentségnek az öröm és a hálaadás mellett, amelyet a hívőkben ébreszt – fontosnak találom a közösségi jelleg, az étkezési jelleg, a nyitottság és az ünnepélyesség megjelenését és megtartását” – mondja Bencze András. A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspökhelyettesét, székesfehérvári lelkészt Franko Mátyás tatai lelkész kérdezte az úrvacsora gyakorlatáról.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. „Az iskolavezetés szolgálat, amely nemcsak a diákok, hanem a szülők felé is kiterjed” – vallja Margittai Edit. A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium biológia–kémia szakos tanárával, gimnáziumi igazgatóhelyettesével a keresztény nevelésről, a teremtésvédelem oktatásáról és az építő iskolai légkörről is beszélgettünk.
Budapest – Luther és Bach szellemisége a zenében címmel tartottak négy alkalmas akkreditált pedagógus továbbképzést az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Finta Gergellyel, az Egyházzene Tanszék vezetőjével a továbbképzésről, az egyházzene fontosságáról, valamint Luther Márton és Johann Sebastian Bach egyházzenei munkásságáról is beszélgettünk.
Száz éve, 1920. február 8-án indult útjára – Raffay Sándor evangélikus püspök útra bocsátó áldásával – az első „gyermekmentő” vonat, amely a világháború után nyomorba süllyedt Magyarországról szállított nélkülöző gyermekeket Hollandiába. A nagyszabású, tíz éven át zajló – aztán a második világháború után újrainduló, majd 1948-ban betiltott –, később politikai okokból méltatlanul feledésbe merült humanitárius összefogásról Réthelyi Orsolya történész-irodalmárral, a gyermekvonatok történetét vizsgáló nemzetközi kutatócsoport oszlopos tagjával beszélgettünk.
Csabai házak almanachja címmel jelent meg a Munkácsy Mihály Múzeum évkönyve, mely Békéscsaba épített örökségét tárja az olvasó elé. Dénes Attilával, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének tudományos munkatársával, a kötet szerzőjével beszélgettünk Békéscsaba múltjáról, átalakulásáról és a faluból várossá vált alföldi település evangélikus épületeiről.
Amikor elvállaltam ezt az összeállítást, nem tudtam, hogy ilyen nehéz és egyben ilyen gyönyörű lesz. Házaspárokat kerestem, akik elmesélik közös életük elejét: találkozásukat, harcaikat, szerelmüket. És ehhez bizony nagy bátorság kell, hiszen aki őszintén feltárulkozik, az sebezhetővé válik. Végül mégsem bántam meg a sok munkát. A történetek, amelyeket megismerhettem, bátorítók, biztatók, szívet melengetők a még keresőknek, de a már házasoknak is. És nem mesebeliek, hanem valósak, a közelünkben estek meg. Akár velünk is megtörténhetnek…
Budapest – A Zsombito.com blogon a napokban jelent meg egy interjú Gazdag Zsuzsannával, aki evangélikus lelkészként szolgált és az Evangélikus Élet munkatársa is volt. Életének alakulásáról kérdezték azóta, hogy letette a Luther-kabátot.
Ha Orosházán valaki aziránt érdeklődne, kihez érdemes fordulni a város történetével, egykori lakóival kapcsolatban, a kérdezettek legtöbbje alighanem rögtön Koszorús Oszkár nevét vágná rá válaszként. A köztiszteletben álló helytörténész, író, a település díszpolgára korábban könyvtárosként és könyvesboltosként is jelen volt a helyi szellemi életben, és egyházát is több tisztségben – 1999–2012 között mint a Nyugat-békési Egyházmegye felügyelője – szolgálta. Jelenleg az Orosházi Evangélikus Egyházközség Levéltárának vezetője.
Gödöllő – Nagyinterjút készített Roszík Gábor evangélikus lelkésszel a 24.hu. Ebből osztunk meg pár evangélikus egyházi vonatkozású gondolatot.
Kiskunhalas – Egy kiskunhalasi lelkésznő kapta meg 2019-ben a Bátorság az egyházért díjat. A korábban gazdasági pályán dolgozó Honti Irén látogatja a tranzitzónát, a kiskunhalasi női börtönt, a kórházat, segíti a szenvedőket.
2018. december 12-én hunyt el Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, akivel Papp Máté 2015-ben készített interjút. A Credo ezzel az írással emlékezett rá 2019/3–4. számában.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Iszlai Ildikó 1997 óta dolgozik a budapesti Rózsák terén működő Evangélikus Középiskolai Kollégiumban. Az élelmezésvezetővel a kollégiumi szellemiségről, az összetartó munkatársi közösségről és az élelmezés kihívásairól is beszélgettünk.
Budapest – Két esztendeje ért véget a Reformáció Emlékéve. De vajon milyen hatása volt ránk, a közösségeinkre, az egyházainkra? Erről beszélgetett a Szemlélek magazin az emlékév miniszteri biztosával.
Budapest – Nagybocskai Vilmos 2020. február 6-án lett volna százesztendős. Istennek hálát adva életéért, emlékezünk rá a Zákeus Média Centrum 1990-es videójával!
Idén háromszáz éves az Észak-Pest Megyei Egyházmegyéhez tartozó csömöri evangélikus gyülekezet. Az 1720 óta létező közösség alapító tagjai azok a szlovák ajkú evangélikus telepesek voltak, akik a török pusztítása után érkeztek erre a területre. A gyülekezet mindenkori tagjai nemcsak lutheránus voltukhoz és hagyományaikhoz ragaszkodtak évszázadokon át, hanem a múlt század hatvanas éveiig a népviseletükhöz is. Hogy a nők mikor milyen ruhát viseltek az istentiszteleten, azt nemcsak az életkoruk, a családi állapotuk vagy az anyagi helyzetük szabta meg, hanem az egyházi esztendő ünnepei is. Mindezekről sok titkot elárul Dombrádi Lászlóné evangélikus gyülekezeti tag Örökségünk című, tavaly áprilisban nyílt néprajzi magángyűjteménye.
Budapest – 2020-ban február 9–16. között rendezik meg a házasság hetét, melynek során a szervezők a házasság és a család fontosságára kívánják irányítani a figyelmet. A házasság hetének arcai Semsei Rudolf üzletember és felesége, Dobay Eszter lesznek. Mottójuk: „Csapatjáték szerelemmel”. Interjúnkban házasságuk példájából kiindulva beszélgettünk kapcsolatokról, összetartozásról és szerelemről.
Takácsné Kovácsházi Zelma évfolyamelsőként végzett a teológián, mégis a püspöki hivatal segédtitkárnőjeként kezdte pályafutását 1953-ban, miután egyszer érte is eljött a fekete kocsi. Az első nők között volt, akiket a Magyarországi Evangélikus Egyházban 1982-ben lelkésszé szenteltek. Gyülekezeti munkát korábban is végzett, méghozzá akkora sikerrel, hogy 1959–90 között gyerekek és fiatalok százai jártak az általa vezetett gyermek- és ifjúsági foglalkozásokra. Nyugdíjazása után, hatvanévesen kezdett el kortárs teológiát tanítani az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, amit ott addig nem tanított senki, és csak nyolcvanévesen hagyta abba. Hiszi, hogy a teológiai gondolkodás nem ért véget a reformációval, hogy a teológiának és a hitéletnek olyan hangja is van, amellyel meg lehet fogni az embereket, amellyel el lehet mesélni a régi történeteket úgy, hogy abban kapaszkodót találjanak. A Credo magazin nagyinterjúja mindenki Zelma nénijével, aki köré már 1956-ban is odagyűltek bérházuk lakói, hogy a fegyverropogás helyett azt hallgassák, amit ő mesél.
Evangélikus tisztségviselőként egyházának érdekeit képviselte, politikusként a hazaszeretet vezérelte. A honért mindent, még az életét is képes volt feláldozni. A szabadságharc egyik vértanúja 1849. október 10-én a kivégzőhelyen utolsó szavaival is a hazát éltette és a megbocsátást hirdette. A százhúsz évvel ezelőtt született királyfiai báró Jeszenák Jánosra emlékezünk, akinek nevét a főváros XIV. kerületében utca őrzi.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház