Budapest – „A hitbéli és a kulturális identitásbeli megerősödést nem szabad elhanyagolni, mert ezek nélkül hiába építünk kerítést” – mondja Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, aki egy közintézmény vezetőjeként – diplomáciai tapasztalatával is a háttérben – egyensúlyoz a különböző közéleti elvárások között, miközben következetesen képviseli az általa fontosnak tartott és kulturális értékeket. A múzeumnak 1957 óta impozáns teret biztosító budapesti Károlyi-palotában beszélgetett a Képmás magazin újságírója egyházunk országos felügyelőjével.
Akik hallóként élik mindennapjaikat, azoknak a fejében valószínűleg meg sem fordul, hogy a siketek számára az írott szöveg értelmezése nehézséget okozhat. Siket keresztény testvéreink számára tehát nagy segítség lenne, ha a Biblia szövege hozzáférhető lenne jelnyelvre fordítva. A munka már folyik; nehézségeiről és örömeiről Bokros Andrea jelnyelvi tolmácsot, a Magyarországi Baptista Egyház Speciális Missziójának vezetőjét és Ponicsán Erzsébetet, a Rákospalotai Evangélikus Egyházközség lelkészét kérdeztük.
Búcsúbeszélgetés Johannes Erlbruch lelkésszel. Június 25-én búcsúzott el a Budapesti Német Ajkú Evangélikus Egyházközség lelkésze. Johannes Erlbruch kilenc éven át pásztorolta a Németországi Protestáns Egyház – Evangelische Kirche in Deutschland – külföldi gyülekezeteként működő budavári közösséget. A német ajkú gyülekezet német ajkú prédikátorával mindvégig magyar nyelven beszélgettünk...
Budapest – Az ATV Egyenes beszéd című adásának vendége volt Fábri György. Rónai Egon a Magyar Tudományos Akadémia intézményhálózata körül kialakult helyzetről, a kutatásmenedzsmentről, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a gender szak beszüntetéséről beszélgetett a kommunikációs szakemberrel, aki korábban az Akadémia és az ELTE kommunikációs vezetője is volt.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Mrkva Renáta negyedéves teológus-lelkész szakos hallgatót a pályaválasztásáról, az aszódi evangélikus gimnázium szellemiségéről és a gyermekekkel való foglalkozásról is kérdeztük.
Az Evangélikus Külmissziói Egyesület által szervezett konferenciák résztvevői szinte már természetesnek veszik, hogy együttlétükre mindig érkezik olyan vendégelőadó, aki egy másik kontinens keresztény közösségeinek életéről számol be. Idén – a Mission EineWelt bajor külmissziói szervezet madagaszkári munkatársán kívül – egy pápua lelkész is megtisztelte jelenlétével a piliscsabai alkalmat.
A reformáció nem ér véget – ez volt a tavalyi év ünnepségsorozatának legfontosabb üzenete. Ezt igazolja a Reformáció 500.1 kortárs irodalmi pályázat első helyezett alkotása, Jakab Köves Gyopárka „A felolvasások” című novellája is. A református szerzővel az írásról, a legújabb regényéről és természetesen a reformációról beszélgetett a Reformáció.ma oldal újságírója.
A testvérgyülekezeti kapcsolat Hamina és Nagytarcsa közt idén 35 éves. A gyülekezeti vonalon kívül saját népi kultúránkat és hagyományunkat is megmutathattuk északi testvéreinknek. Hogy kerül egy néptánccsoport a gyülekezeti kapcsolaton keresztül a város által szervezett fesztivál programjába? Milyen a kapcsolat a gyülekezet és város közt? Erről beszélt Hamina város vezetője és a haminai evangélikus gyülekezet esperese, aki többek közt a testvérgyülekezeti kapcsolatok felelőse is.
A nyolcvanadik születésnapját ünneplő dr. Reuss András a ma aktív evangélikus lelkészi kar több mint felét tanította. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszéke professor emeritusának tanulmányai, előadásai és felszólalásai meghatározók a Magyarországi Evangélikus Egyházban a mai teológiai gondolkodás tekintetében. Ünnepi interjúnkban életútjáról, lelkészi szolgálatáról kérdeztük a professzort.
Ha kritizálják is a tevékenységéért, sok elismerést is kap. Azt érzi a legnagyobb sikernek, ha olyan történik a hittancsoportjaiba járó gyerekekkel, mint ami vele annak idején: hogy egy nem feltétlenül vallásos közegből érkezve „beleszeretnek” Istenbe, kérik a keresztséget, vagy egy-egy kétkedve érkező egyetemista végül konfirmál nála. A Marie Claire portréja Gombkötő Beáta evangélikus lelkészről.
Szabó András irodalomtörténész, egyetemi tanár idén két elismerést is átvehetett: az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Apáczai Csere János-díjat, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemtől az Év Publikációja Díjat. A Károli-egyetem professzorával Apáczairól, a wittenbergi diáktársaságról és a régi magyar irodalom folyamatosan felbukkanó forrásairól beszélgettünk.
Evangélikus borászokat bemutató sorozatunk első részében a szekszárdi Halász Jánosnál jártunk. S ha már sorozat, kitaláltunk egy játékos elemet is: mindig az aktuális riportalanyunk nevezheti meg a következő meglátogatandó borászt. Nos, nála jártunkkor Halász János soltvadkerti barátjának, borászkollégájának adta tovább a stafétabotot és a kérdést: „Ugye, Karcsi, te is tudod, hogy nem csak a mi érdemünk ez…?” Döntse el, hogy kié még – tette hozzá. Ez alkalommal tehát a vadkerti borok jó hírének nyomába eredtünk, Soltvadkertet, ott is a Galántai Családi Pincészetet kerestük fel.
Azt mondják, a személyisége olyan volt, mintha kisütött volna a nap – Laborczi Dóra, a Sztehlo-kötet szerkesztője beszél múltról és jelenről, Istenről és arról, hogy voltak olyan nácik is, akik zsidó gyerekeket mentettek.
Bár minden iskolában megvoltak már az évzárók, mi most mégis egy evangélikus gimnáziumra és annak két egykori diákjára hívjuk fel olvasóink figyelmét. Balla Virág Európa-bajnok és Devecseriné Takács Kincső világ- és Európa-bajnok kenus a győri Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium tanulói voltak, és ma is örömmel tekintenek vissza iskolás éveikre. Tekintettel arra, hogy a beszélgetőtársak mindannyian egyetemisták, az interjút az e korosztályra jellemző tegeződő formában közöljük.
Taliándörögd – Több mint hétszáz látogatója volt a gyülekezeti és missziói osztály koordinálásával működő Tarisznya evangélikus udvarban felállított életút-labirintusnak. A labirintus híre szájról szájra terjedt, voltak, akik több mint egy órát vártak arra, hogy bejussanak az élet állomásaira épülő installációba. Mint kiderült, még a várakozást sem bánta meg senki sem, ugyanis az azt követő beszélgetések mind azt jelezték, hogy fiatalt és idősebbet, hívőt és egyházhoz nem tartozót egyaránt megérintette a bibliai idézetekre és művészeti alkotásokra épülő belső zarándokút. A labirintus egyik ötletgazdájával, Balogh Éva lelkésszel, gyülekezeti referenssel beszélgettünk.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Stikl Andrea harmadéves teológus-lelkész szakos hallgatót a pályaválasztásáról, az evangélikusságról és a Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozóról is kérdeztük.
„Sakkjáték az életünk. Sakkot játszunk szüntelen. Mi és az Isten. Lépünk, azután csönd. Ő következik. Lép. Végre! Lépünk. Eltérít utunkról. Újra lépünk.” Mácz István író gondolatai jártak a fejemben, miközben a Portisch Lajossal megbeszélt találkozóra igyekeztem. A nemzetközi sakknagymesterrel, a nemzet sportolójával játékról és dalokról beszélgettünk.
Karner Károly Frigyes lelkész, teológiai tanár (Kőszeg, 1897 – Sopron, 1984) a Soproni Evangélikus Teológiai Akadémián végezte tanulmányait. Lelkésszé szentelése után Felsőlövőn, Sopronban és Ágfalván volt segédlelkész.
A népszerű énekes őszintén beszélt a hitéről, arról, mit szóltak zenésztársai a megtéréséhez, és hogy melyik dalt nem fogja soha többé elénekelni. A Szeretlekmagyarország.hu interjúja.
Jáger András a Győri Nemzeti Színház művésze, andragógus, egyetemi tanár, bábjátékos, terapeuta, zenész a Szélrózsa találkozó egyik vendége volt. Most a Híd magazinban vele készített interjút adjuk közre.
A 13. kerület három városrészből áll: Újlipótváros, Angyalföld, Vizafogó. Ebből az „Angyalföld” önállósult és él leginkább a köztudatban és Egyházközségünk hivatalos elnevezésében is. Ez a név egyszerre mutat a magasság és a mélység felé. Ilyen ez a kerület, és ilyen az itt található evangélikus gyülekezet is. Angyalok, azaz küldöttek, az Úr küldöttei vagyunk, de két lábbal a földön járunk, ahol naponta tapasztaljuk a szegénység, az esélytelenség, a testi-lelki hontalanság és a szenvedélybetegségek valóságát.
Örömteli hír, hogy két évvel Fekete Anikó védése után – amelyről 2016. szeptember 4-i lapszámunkban tudósítottunk – újabb egyházzenei doktort köszönthetünk az evangélikus egyházban. Remenár Krisztinával, a csömöri gyülekezet kántorával és kórusvezetőjével az Evangélikus Élet Cantate rovatának vezetője beszélgetett.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Bolla András a celldömölki gyülekezetben nevelkedett, érettségi után tanári szakon folytatta tanulmányait. Elhívásáról, a teológiáról és a 21. század egyházáról beszélgettünk a negyedéves teológus-lelkész szakos hallgatóval.
Szente Vajk húszévesen már színpadon állt. Előbb Debrecenben, majd a Madách Színházban bizonyította a színészi képességeit. A művész ír, rendez, fordít, dalszövegeket szerez és tévéműsorokat vezet. Pörgős napjairól a Hot! magazinnak mesélt.
Szarvas – Egyedül Szarvas környékén csaknem százötven ember él kiszolgáltatottságban, a pénzüket elveszik, kosztért, kvártélyért cserébe dolgoztatják őket. A kényszermunka ugyan 2013 óta bűncselekménynek számít, de nagyon nehéz a felderítése. Szarvason megpróbálják a lehetetlent, mely – mint kiderült – nem is lehetetlen, van kiút, ha nem is könnyű.
„Azt hiszem, hogy a gyülekezetépítésnek is az a titka: ami kincs és ajándék emberi életeken keresztül egy adott közösségbe beérkezik, azt tegyük láthatóvá és érezhetővé egymás számára” – mondja Szabó Lajos professzor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem nyugállományba vonuló rektora. Pályafutásáról, tudományos munkájáról, a nyitott gyülekezet modelljéről, az intézményben végzett tizenhat évnyi rektori, négyévnyi rektorhelyettesi és huszonöt éves tanszékvezetői szolgálatáról beszélgettünk.
Magazinunkban már hírül adtuk, hogy a közelmúltban két fiatal evangélikus lelkész vehette át – többéves kutatómunkájának eredményeként – disszertációjának sikeres megvédése után doktori oklevelét. Előző lapszámunkban dr. Gáncs Tamás kelenföldi igazgató lelkészt mutattuk be, ez alkalommal pedig dr. László Virgillel, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének tanársegédjével beszélgettünk.
Egresi Kornélia a tengelici gyülekezet tagja. Évek óta jelen van nagyobb egyházi rendezvényeken, ahol többnyire saját készítésű ékszereit árulja. Sok éve érik benne azonban, hogy a Luther-rózsás motívumokat is integrálja művészetébe. Képek születtek már a keze alatt Luther-rózsa-ábrázolással, nemrégiben azonban egy alternatívabb sorozattal állt elő, melyben a reformációhoz kapcsolódó jelképek köré építi a kompozíciót. Erről is kérdeztük.
Igazi „Insula Lutherana”, evangélikus sziget működik Soltvadkert központjában. A Bács-Kiskun megyei város evangélikus óvodájának évtizedekre visszanyúló története van, amelyről Isten bölcsőjében címmel az intézmény alapításának huszadik évfordulóján, 2010-ben emlékkötet is megjelent. Kivételes, áldott helyzet az a szimbiózis, amelyben a gyülekezet és az óvoda él.
„Állandóan misszióról beszélünk, de ma a misszió azt is jelenti, hogy ne veszítsük el a fiatalokat és családjaikat a keresztelés és a konfirmáció után” – mondja Fábri György. Az Északi Egyházkerület régi-új felügyelője újraválasztása után tervekről, adakozási formákról és túlbonyolított szervezetről beszélt az Evangélikus Életnek.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház