„Ha elkapja a kutatót egy-egy kutatási téma, az nem engedi. A protestantizmusnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy merünk kérdéseket feltenni” – mondja a kutatás szépségéről és szabadságáról Hubert Gabriella. Az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója október 30-án vehette át a Károli Gáspár-díjat. Az 1997-ben alapított elismerést évente adják át olyan személyiségeknek, akik a protestáns hittudományok területén kifejtett munkásságukkal gazdagították a magyar tudományos életet, illetve a magyar vallási irodalomban és vallási életben kiemelkedőt alkottak.
Szentendre – Idén, immár harmadik éve lett hagyománnyá, hogy szentendrei óvodások Jézus a megváltó születését kicsiny ünnepléssel várják. „Horváth-Hegyi Olivér lelkésszel a tavalyi évben már ökumenikussá próbáltuk szervezni a szentendrei egyházak papjaival, lelkészeivel az adventi óvodás alkalmakat” – írta szerkesztőségünknek Kertész József nyugdíjas erdész, utazásszervező, Papp Kornélia néphagyományt éltető óvónő férje, aki a gyülekezetnél felállított első betlehemest készítette. December 2-án Császár Domonkos teológiai hallgató szólt a gyerekekhez a Biblia üzenetéről.
Bonyhád – Nagy István munkáját is elismerte és a „Magyar Kémiaoktatásért"-díjjal tüntette ki idén a Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémiaoktatásért. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola kémia szakos pedagógusát ennek kapcsán kérdezte pályafutásáról a teol.hu.
Budapest – Zenéről, hitről és emberségről szólt az Asztali beszélgetések sorozat évzáró alkalma a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A legmagasabb állami kitüntetéssel, a Szent István Renddel idén elismert Kossuth-díjas művész, Vásáry Tamás zongoraművész, karmester volt a vendég.
Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata 2017. november 24-én elnök-püspökké választotta Fabiny Tamást. Ebben a minőségében adott első interjújában – egyebek mellett – beszél az általa legsürgetőbbnek tartott feladatokról, a lelkészi kar támogatásáról, megerősítéséről, valamint arról, hogy átláthatóbbá kívánja tenni az egyházat vezető testületek működését.
A Reformáció hétről hétre című, a Duna Televízióban, illetve a Duna World műsorán futó sorozat negyvenhetedik ötperces epizódjában megszólalt Bölcsföldiné Türk Emese vallástanár, aki a budapesti Baár-Madas Református Gimnázumban és Általános Iskolában tanít. Az új hetedik osztályos református hittankönyv szerzőjeként fontosnak tartja, hogy a gyerekekkel együtt gondolkodjanak a tanárok a hittan kérdéseiről. Az adást a készítők engedélyével mi is közzétesszük.
Békéscsaba – A békési reformációs tevékenységnek állít emléket annak minden ellentmondásával, szépségével és küzdelmeivel együtt a Szellemúrnő, a Békéscsabai Jókai Színház legújabb darabja. A XVI. század első felében játszódó dráma címszerepét Kovács Edit kétszeres Megye Színművésze-díjas és Gálfy László gyűrű-díjas színésznő alakítja.
A Reformáció hétről hétre című, a Duna Televízióban, illetve a Duna World műsorán futó sorozat negyvenhatodik ötperces epizódjában megszólalt Édes Gábor, református ifjúsági lelkész, aki az elmúlt évben végezte el a református teológiát. Az ifjúság körében végzett lelkipásztori feladatokról vallott. Az adást a készítők engedélyével mi is közzétesszük.
Budapest – „Az úrvacsora szentségének a megélése óriási esély és óriási ajándék!” – fogalmaz Szabó Lajos. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora arra biztat, hogy „úgy gondoljunk az úrvacsorai közösségre, mint egy új esélyre a világban”. A Gyakorlati Teológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával, a könyv szerkesztőjével a szentségről és az úrvacsora felszabadító, örömet adó erejéről beszélgettünk.
Bonyhád – Murga és Felsőnána evangélikus templomait tekintette meg nemrég a potsdami egyetem hallgatóinak egy csoportja. A vendégeket dr. Krähling János kalauzolta – folyékony németséggel – a két településen, megalapozva egy ígéretes együttműködést.
Budapest – Kendeh Péter és Joób Máté neve fémjelzi a lelkészi életpályamodellt egyházunkban. Alulról jövő kezdeményezésük a megvalósulás fázisához közeledik. Olyan, mintha ennek a történetnek most lenne itt az elrendelt ideje.
Bonyhád – Összesen 47 éves pályafutás, ebből 37 év testnevelő tanárként, illetve 14 év igazgatóként a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban – eredményes évtizedek voltak ezek Ónodi Szabolcs életében, amelyek elismeréseként idén Prima díjat vehetett át.
Egyházunk november 11-én 15 órakor a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartja a reformáció emlékévének záróünnepségét. A rendezvényen Gáncs Péter elnök-püspök tart áhítatot, majd Szabóné Mátrai Marianna evangélikus lelkész előadása hangzik el Soha el nem évül címmel. Az ünnepség keretében adják át a Prónay Sándor- és az Ordass Lajos-díjat. A programban evangélikus iskolák, óvodák csoportjai is szerepelnek. Gáncs Pétert kértük villáminterjúra a záróalkalomról. (Az interjú az Evangélikus Élet november 5-én megjelent számában található, az evangelikus.hu késedelemmel közli ezt.)
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Az idén Heidelbergben tanuló Rosta Izabella családi indíttatásáról és a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetségben szerzett élményeiről is beszél.
Budapest – Keresztényként természetes lehet(ne) segíteni azoknak, akik hátrányos életkörülményeikből kitörni próbálnak. A kelenföldi evangélikus gyülekezet most új akcióval hívja fel az adakozás örömére a figyelmet. Gáncs Tamás lelkésszel és Ittzés Aliz egyetemistával az Adj egy ötöst kezdeményezésről, az adományozásról, valamint az önkéntességről beszélgettünk.
Budapest – A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban nemrég tartott Erasmus konferenciára svéd tanárával és diáktársaival együtt érkezett a 21 éves lány, Ghazal. A hétmilliós Damaszkuszban nőtt fel, ahonnan a szíriai háború borzalmai elől 2012 decemberében menekült Európába. Svédországba édesanyjával és egyik nővérével érkezett. Édesapja és másik két testvére Törökországban maradt, mert túl drága lett volna, hogy mindannyian Svédországba meneküljenek. Ők egy évvel később érkeztek, most mindannyian együtt lehetnek. Békében, boldogan.
A Reformáció hétről hétre című, a Duna Televízióban, illetve a Duna World műsorán futó sorozat negyvenötödik ötperces epizódjában megszólalt Szabó András, irodalomtörténész, egyetemi tanár, aki a budapesti Károli Gáspár Egyetemen és a révkomáromi egyetemen tanít régi magyar irodalmat. Kutatási területe a reformáció korának művelődése, Károli Gáspár, Szenczi Molnár Albert és a wittenbergi vándordiákok életműve. Az adást a készítők engedélyével mi is közzétesszük.
Ragyogó, őszi nap délutánján érkezünk Koczor György evangélikus lelkész zalaistvándi parókiájára. A csend, a békesség, a táj szépsége, a levegő tisztasága azonnal megteszi hatását: a pesti rohanásból érkezve szinte tapintható a nyugalom. Kíváncsian várjuk, hogy megismerjük az 1783-ban alapított, nagy területet lefedő Zalaistvándi Evangélikus Egyházközség múltját és jelenét.
Mi a reformáció, a reformációi emlékév legfontosabb üzenete egyházunk közössége számára? Egyházi vezetőket és egyetemi professzort kértünk arra, hogy osszák meg gondolataikat olvasóinkkal.
Dédnagyapám, mesteri Gáncs Aladár kistermetű, halkszavú, szelíd ember volt, aki kissé énekelve prédikált. Külső adottságait tekintve nem volt figyelmet felkeltő jelenség. Ráadásul nem is élt hosszú életet, mindössze negyvennégy évesen halt meg, fiatal özvegyet és három kis árva gyermeket hagyva maga után, akik közül a legidősebb is csupán tizenkét éves volt akkor – ő lett később a nagyanyám.
Facebookos bemutatkozása szerint Nathalie Zrihen Benmirjam egy „zsidó nő, akinek mindene a Messiása, Jézus, és aki odavan a férjéért és a családjáért”. Nathalie fiatal lány kora óta Angliában él. Magyarországon találkoztunk, ahol utcamissziós kampányban vett részt a Zsidók Jézusért szervezet önkénteseként. Megtérése nem zsidóságának megtagadása, hanem annak teljes megértése, kiteljesedése a Krisztusba vetett hit által.
Wittenbergben a szó szoros értelmében élő, zöld emlékműve is van a reformációnak. Nem is találhattunk volna kellemesebb helyet a Hans Kasch evangélikus lelkésszel, a Lutheránus Világszövetség Luther-kert programjának igazgatójával való beszélgetéshez, mint a 2009-ben megnyitott parkot, ahol mára már árnyékot adnak a lombok.
Budapest – „Ki kell mondanunk, hogy a mai modern világ valamennyire a reformáció korából nőtt ki” – fogalmaz Cs. Szabó Sándor, aki interjúnkban a Luther-regény keletkezéséről, a reformátor személyéről és Luther máig tartó meghatározó szerepéről is beszél.
Várpalota – „A kudarcok ellenére mindig azt éreztem, hogy Isten tart és átvisz a mélységek fölött az óvodában és a családban is” – vallja Lassu Tamásné, aki huszonhatodik éve vezeti a várpalotai Forrás Evangélikus Keresztyén Óvodát. Férjével, Lassu Tamással együtt vállvetve hordozzák hitben családjukat és szeretett városukat.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Aki volt már Szélrózsa találkozón vagy egyházunk országos irodája gyülekezeti és missziói osztályának ifjúsági rendezvényén, vagy egy jó Közel-koncerten kapcsolódott ki, az már biztosan találkozott Szidoly Rolanddal. A büki teológushallgató évekig a hallgatói önkormányzat szeniorjaként is szolgált. Most pályaválasztásáról, gyülekezetképéről és hivatásáról kérdeztük.
Békéscsaba – A reformáció témájában indított vetélkedőt középiskolás fiatalok számára a Magyar Televízió M5-ös kulturális csatornája, amelynek döntőjét október elején tűzték műsorra. A megmérettetésen a békéscsabai Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium diákjai is részt vettek, és dobogós helyezést értek el. A csapat tagjai a 7.Tv Kikötő című egyházi magazinjában meséltek élményeikről.
Budapest – Egy evangélikus mozgássérült testvérünk, Rusznák Emese hangoskönyvének felvétele után beszélgettünk Huszárik Katával a Magyar Evangélikus Rádiómisszió stúdiójában.
A Norvégiai Evangélikus Egyház Mørei Egyházkerületének öttagú delegációja vendégeskedett hazánkban szeptember 21–25. között. Az Északi Egyházkerülettel 2000 óta fennálló testvérkapcsolat keretében korábban egyházvezetői látogatásokra, gyülekezeti és ifjúsági csoportok cseréjére került sor – most első ízben egy szakmai csoport tagjai indultak tanulmányútra.
A Duna Televízió október 29-én, vasárnap, 21 óra 10 perckor vetítette a Bóra Katalin életéről készített filmet. Fabiny Tamást kérték fel, hogy lektorálja a magyar szövegkönyvet, és szakértőként működjön közre az alkotás hazai változatának elkészítésében. Ennek apropóján kérdeztük a püspököt a filmről, egyúttal pedig a most záruló reformációi emlékév értékelésére is kértük, hiszen ő egyházunk reformációi emlékbizottságának elnöke.
A televíziós műveltségi vetélkedőben a vidéki gimnáziumok között az első, országosan a második helyen végzett a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium csapata. Az Evangélikus Élet magazin munkatársa elutazott a Völgység fővárosába is, hogy a petőfis fiúkat – köztük egy lányt is – a versenyről, a felkészülésről és az élményeikről kérdezze.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház