A Reformáció hétről hétre című, a Duna Televízióban, illetve a Duna World műsorán futó sorozat negyvennegyedik ötperces epizódjában megszólalt Somogyi Péter református lelkész, aki tizennyolc évesen jelentkezett a teológiára. Kecskemét után jelenleg a budapest-fasori református gyülekezetben szolgál. A halálról, az elmúlásról és Isten üdvözítő tervéről beszélt a rövidfilmben. Az adást a készítők engedélyével mi is közzétesszük.
Budapest – Bár még nem zárult le a reformáció emlékéve, az látható, hogy alapvető célját a reformáció értékeinek minél szélesebb körű bemutatását elérte a programsorozat – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában a Kormány Reformáció Emlékbizottságának miniszteri biztosa. A reformáció emlékévének egyik lényeges eredménye a protestánsok és a katolikusok közeledése, amiben a pápa is sokat segített egy emlékezetes tettével.
Budapest – Az Asztali beszélgetések programsorozatban a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) ezúttal Esterházy Péterről beszélgettek a résztvevők: Parti Nagy Lajos és Závada Pál. Galambos Ádám kérdései nyomán felidézték első találkozásukat az íróval, szó esett Esterházy Péterről, mint jelenségről, valamint hatásáról, jelentőségéről is.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Manhardtné Szlovák Katalinnal elhívásáról, a betegek és a rászorulók támogatásáról és arról beszélgettünk, ma hogyan lehet képviselni az evangéliumot az érdeklődők előtt.
Budapest – Beszélgetőtársam megjelenése magabiztosságot sugall. Arra a kérdésre, hogy mit írjak a foglalkozásáról, azt mondja: „befektető, tehetséggondozó”. Benkő Vilmos a nyilvános beszéd oktatója, a Toastmaster International oktatási szervezet magyarországi alapítója, a Speak Akadémia létrehozója. Részese a Heavenly Street elnevezésű józsefvárosi gyülekezetplántáló kezdeményezésnek. Beszélgetésünkben egyebek mellett szó esik a börtönprogramokról, a prédikáló lelkészekről és a képviselők megszólalásairól.
A Reformáció hétről hétre című, a Duna Televízióban, illetve a Duna World műsorán futó sorozat negyvenharmadik ötperces epizódjában megszólalt Kató Béla erdélyi református püspök, aki az illyefalvi erődtemplom szimbólikus megújulásáról beszélt. Az adást a készítők engedélyével mi is közzétesszük.
Kezemben a teremtés idei ünnepére készült füzet, velem szemben egyik evangélikus és egyik református szerzője: dr. Kodácsy-Simon Eszter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógiai Tanszékének vezetője, matematika–fizika szakos középiskolai tanár és dr. Kodácsy Tamás dunakeszi református lelkész, programozómatematikus. A reformáció arcai című beszélgetéssorozat szeptember eleji vendégeit ezúttal a teremtett világgal való közvetlen, harmonikus kapcsolat kialakításának lehetőségeiről és teremtésvédelmi elköteleződésük gyümölcseiről kérdeztük.
Budapest – Keresztvíztől szemfedőig – Emlékek a Rákos-menti evangélikusok életéből címmel kiállítás nyílt szeptember 21-én, tudatosan világi helyszínen, a Budapest XVII. kerületében működő Vigyázó Sándor Művelődési Házban. A reformációi emlékév keretében megrendezett tárlat október 15-ig volt látható. Még mielőtt a mesélő tárgyakról kérdeztem volna a kiállítás két ötletgazdáját, ifjabb Zászkaliczky Pált és művészettörténész lányát, Annát, a Rákos-menti evangélikusok „beazonosításában” kértem segítségüket.
Budapest – Kerekasztalbeszélgetés-sorozatot indított a jubileumi év alkalmából a kormányzati Reformáció Emlékbizottság A reformáció arcai címmel. A harmadik este egyik vendége Szalóki Ági volt. Nemcsak a hazai nép- és világzene kiemelkedő tehetségű művelője az énekesnő, számos elismerés – közöttük a Liszt Ferenc-díj – tulajdonosa, hanem az önkéntesség elkötelezett híve, jó néhány egyházi és szociális intézmény, alapítvány munkájának segítője is. Reformációról, önkéntességről, a zene és Isten közötti kapcsolatról is kérdeztük.
Budapest – A reformáció nevében hordozza a jelentését: újjáformálódást jelent, visszatérést az éltető gyökerekhez, amire újra nagy szükségünk volna – mondja Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Érdemes a protestáns szónak azt az értelmét előtérbe helyezni, amely az értékek melletti kiállást jelenti. Hitünket úgy tudjuk csak megvédeni, ha megvalljuk, szóval és cselekedettel. Az interjú a Magyar Időkben jelent meg.
Budapest – A hagyomány szerint 1517. október 31-én függesztette ki kilencvenöt tételét Luther Márton német ágostonrendi szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára, ezért minden protestáns felekezet ezen a napon ünnepli meg a reformáció kezdetének születésnapját. Az akkori egyházszakadás után fél évezreddel a protestánsok és a katolikusok már közösen tudnak tanúságot tenni a megváltó Jézus Krisztusról, megtörtént az ökumené reformációja – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Fabiny Tamás evangélikus püspök.
Veszprém – A történelemformáló Isten kezében vagyunk – mondta Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke. A hagyomány szerint Luther 1517. október 31-én szögezte ki követeléseit és tanításait, a 95 tételt a wittenbergi vártemplom kapujára. Ennek apropóján a veol.hu készített a püspökkel interjút.
Önálló gondolkodás, saját kérdések és mindenekelőtt az anyanyelv megbecsülése – ezeket hozta a reformáció 500 évvel ezelőtt. Gáncs Pétert, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét kérdeztük.
Budapest – Kövesse velünk a Magyarországi Evangélikus Egyház különböző gyülekezeteinek élő bejelentkezéseit! Egész nap frissülő cikkünkben a reformáció ötszázadik évfordulóján történő evangélikus istentiszteletekből, együttlétekből mutatunk be videoválogatásokat.
Békéscsaba – Épp 20 éve lelkész Békéscsabán (már az édesapja is az volt). A Szlovák Általános Iskola után a Debreceni Református Gimnáziumba járt (ahova egykoron Nyilas Misi is), végül az Evangélikus Hittudományi Egyetemen végzett. Kutyej Pállal az 500 éves reformációról beszélgettünk – vagy 40 éve ismerjük egymást; tegeződtünk.
Budapest – Írásunk címét egy tanulmánykötettől kölcsönöztük, amely tavaly jelent meg: tiszteletadásként Gárdonyi Zoltán születésének száztizedik és halálának harmincadik évfordulója, valamint köszöntésként Gárdonyi Zsolt hetvenedik születésnapja alkalmából. Interjúnk apropóját az adja, hogy a reformáció ünnepi évéhez kapcsolódva több Gárdonyi-kompozíció is felcsendül Magyarországon és a világban. Gárdonyi Zsolt orgonaművésszel, zeneszerzővel – az elmúlt években kialakult gyümölcsöző szakmai kapcsolatnak hála – lapunk Cantate rovatának vezetője beszélgethetett.
Cegléd – „Itt döbbentem rá Bach orgonamuzsikájának a hihetetlen és kimeríthetetlen gazdagságára, arra a mélységre, ami a legkisebb darabban is megtalálható” – fogalmaz a tizennégy részből álló orgonahangverseny-sorozattal kapcsolatban Szabó Balázs. A ceglédi evangélikus templomban két éve indult, Johann Sebastian Bach összes orgonaművét bemutató koncertsorozat utolsó hangversenye előtt kérdeztük az orgonaművészt.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit és az újonnan szolgálatba állókat szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. „A lelkész fő feladata, hogy Isten igéjét hirdesse” – fogalmaz Sinkó Gábor Vilmos. Beszélgetésünkkor még lelkészjelölt volt, június 25. óta felszentelt pásztor.
Pusztaszentlászló a dimbes-dombos Zala festőien szép vidékének egyik gyöngyszeme. Göcsej peremén, Nagykanizsa és Zalaegerszeg kö- zött, domboktól övezett völgyben fekszik. Földjének mélye a múlt század közepén kőolajával tette ismertté, napjainkban termálvizével teszi vonzóvá a takaros falut, amelynek közepén egy kis evangélikus sziget található. Épületei közül kettőnek a falán is olvasható szép köszöntésünk, hírt adván arról, hogy az itt élőknek erős vára az Isten.
Nem jó a lelkésznek (sem) egyedül, Isten adott hát segítőtársat, hozzá illőt – ez lehetne a mottója annak a beszélgetésnek, amelyet a keresztelések számának örvendetes gyarapodása apropójából készített – előző lapszámunkban olvasható – dabas-gyóni riportunk végén rögzítettünk. Balog Eszter, a helyi evangélikus lelkész két lelkes, állandó segítőtársát mutatta be, akikkel évek óta együtt végzik a gyerekmunkát. Két csillogó szemű, harmóniát sugárzó, mély hitű evangélikus hölgy mesél arról, miért is jó nekik az, hogy szabad idejükben, jól megérdemelt pihenőnapjaikonheteiken fogják magukat, és jönnek – dolgozni.
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész nevét ma díj, utca, rakpart, óvoda, iskola, gimnázium és egy fogyatékosokat is befogadó gyermekotthon-hálózat is őrzi, a Gaudiopolis nevet pedig a Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház vette fel. 1945 és 1950 között e nevet a Sztehlo alapította gyermekköztársaság viselte. A több mint ezer gyermek életét megmentő, őket nevelő Pax Gyermekotthon egykori területe – itt működött a gyermekköztársaság – részben ma is megtekinthető. Bár a látvány elszomorító, most mégis van minek örülni, hiszen hamarosan a boltokba kerül egy különleges könyv, amilyen még nem született a Gaudiopolisról és lakóiról. Riportunkban Andrási Andorral, egykori Sztehlo-gyerekkel jártuk körbe a területet, és közben a hajdani lakókról, életükről és Sztehlo Gábor mai örökségéről beszélgettünk.
„Luther végrendelete visszatért!” – ezzel a hangzatos címmel adták hírül a németországi, szász-anhalti tartományi lapok, hogy a reformátornak a budapesti Evangélikus Országos Levéltárban őrzött testamentuma évszá- zadokkal papírra vetése után megérkezett Wittenbergbe. A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját Németországban is egész éven át tartó rendezvénysorozattal ünneplik meg, s ebbe a sorba illeszkedik az az idő- szaki kiállítás, amely három hónapon át a nagyközönség elé tárja a nevezetes iratot. A végrendeletről, szállításáról és németországi fogadtatásáról Czenthe Miklóst, az Evangélikus Országos Levéltár vezetőjét kérdeztük.
A Reformáció hétről hétre című, a Duna Televízióban, illetve a Duna World műsorán futó sorozat negyvenkettedik ötperces epizódjában megszólalt Hantos Péter református lelkész, aki az ócsai református gyülekezetben szolgál, immár 21. éve. Az egyházközség büszkesége a román stílusú bazilika. A lelkész a gyülekezet templomának kapcsán a vészekkel teli török hódoltsági időszakról is beszélt. Az adást a készítők engedélyével mi is közzétesszük.
Pozsony – A reformáció ötszáz éves jubileuma alkalmából 2017. október 17-én a pozsonyi református templomba látogattak a budapesti Theologiai Szemle szerkesztői.
Dr. Tóth Piroska már kislánykorától misszionáriusnak készült. Isten konkrét vezetésével jutott ki Németországba, ahol elvégezte az orvosi egyetemet. Először innen Pakisztánba küldik misszióba. A háborús övezetben életveszélyben gyógyítja a betegeket, és embertelen körülmények között végzi a a műtéteket. Amikor onnan kitoloncolják, Afrikában folytatja munkáját. Idős korában hazajön Magyarországra, és nagy adományokkal támogat kórházakat, árvízkárosultakat.
Sopron – A mély, emberi kapcsolatokon múlik a boldogság – legalábbis Kadlecsik Zoltán szerint. A Sopronban élő evangélikus iskolalelkész délelőtt hittant oktat a Hunyadi János Evangélikus Általános Iskolában, délután fiatal pároknak, családoknak ad tanácsokat pár- és családterapeutai konzulensként (szexuál-terapeutaként) és havonta tart izgalmas előadásokat.
Gitta József külmissziói tanulmányait a második világháború, majd a Rákosi diktatúra törte derékba. 1956-os „csínytevése” miatt menekülnie kellett. Családjával először Belgiumba ment, majd Amerikában telepedett le disszidensként. Amerikában a méhtenyésztéssel nagy sikereket ér el. Az amerikai kormány Save the Children programjának kiküldetésével Afrikába, Kenyába került. Méhek szelídítésével, tenyésztésével járult hozzá, hogy az éhező bennszülötteken segítsenek. Tiltás ellenére a lelkükkel is foglalkozott, elkezdte misszionálni a feketéket. Ebben a videónkban 1956-ról mesélt.
Nem hajlandó képmutatásban élni és nem bocsájt meg semmit Donáth László, aki szerint nincs szükség konszenzusra '56-ról. Az evangélikus lelkész a kormány menekültellenes kampányát és egyes egyházfők viselkedését a magyar társadalom tömegeinek elaljasítása miatt tartja súlyosnak.
Gitta József bejárta a fél világot, Amerikában méhész volt, Afrikában misszionált. Kameránk előtt gyermekkorát mesélte el.
Gitta József külmissziói tanulmányait a második világháború, majd a Rákosi diktatúra törte derékba. 1956-os „csínytevése” miatt menekülnie kellett. Családjával először Belgiumba ment, majd Amerikában telepedett le disszidensként. Amerikában a méhtenyésztéssel nagy sikereket ér el. Az amerikai kormány Save the Children programjának kiküldetésével Afrikába, Kenyába került. Méhek szelídítésével, tenyésztésével járult hozzá, hogy az éhező bennszülötteken segítsenek. Tiltás ellenére a lelkükkel is foglalkozott, elkezdte misszionálni a feketéket.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház