Isten igéje örökké megmarad – Harminc évvel ezelőtt indult újra a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

Isten igéje örökké megmarad – Harminc évvel ezelőtt indult újra a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

Share this content.

Forrás: kotoszo.blog.hu, szöveg: Fabiny Tamás
Harminc évvel ezelőtt, 1989. szeptember 2-án megrendítő esemény részesei voltunk Budapesten: újra tanévnyitó istentiszteletet és ünnepséget tarthattunk a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Magam boldogan kezdtem akkor ott a hitoktatói munkát. A több Nobel-díjast is felnevelt híres „Fasor” 37 éves kényszerszünet után nyithatta meg kapuit. A kommunizmus alatt egyedül az evangélikus egyháznak nem maradt iskolája, ezért aligha csoda, hogy arra a közel négy évtizedre, mint a pusztai vándorlás idejére emlékezünk. Nem voltunk szabadok, ráadásul a Vörös-tengeren is át kellett kelni…

Aztán megtörtént a csoda. Ha a Kánaán még nem is érkezett el, újra imádság, ének és egészséges gyermekzsivaj töltötte be az épületet, amelyet a száműzetés idején egy állami intézmény bitorolt. Egyházunk illetékesei és a Gyapay Gábor igazgató úr vezetésével felállt tantestület méltó módon rendezte be újra az épületet. Ennek keretében természetesen eltávolítottak egy kommunista csillaggal dekorált márványtáblát is, mely arról tanúskodott, hogy a Tanácsköztársaság idején az épületben állomásozott a Vörös Őrség főparancsnoksága. Tény és való, hogy abban a gyászos százharminchárom napban a Fasort rapid módon államosították: az igazgatót felmentették, és helyére egy jó elvtársat ültettek, aki a tanulókat arra biztatta, hogy adott esetben jelentsék fel tanáraikat. Nem volt kérdés, hogy a vallásoktatást megszüntetik, hiszen a kommün alatt bevezették az Országos Vallásügyi Likvidáló Bizottság tevékenységét. 1919 áprilisa végétől már ilyen torz módon sem folyt a tanítás, a fasori gimnázium épületét ugyanis laktanyának rendezte be a Vörös Hadsereg. A padokat a padlásra hordták, a felszereléseket összezsúfolták a szertárakban. A Vörös Őrség főparancsnoka az akkor huszonhét éves Rákosi Mátyás volt. Nos, ezeknek a gyalázatos – éppen száz évvel ezelőtti – eseményeknek állított emléket 1960-ban az épület akkori gazdája. Nem csoda, hogy ez a márványtábla 1989-ben lekerült az aula faláról. 

A cikk itt folytatódik.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!