Lapszemle

Teremtés hete: 1. nap – Föld

„... A föld megrendült ...” (Mt 27,51)

Amikor Jézus „kilehelte lelkét, … a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt” (Mt 27,51). Krisztus áldozatával nyitva áll az út előttünk, és mindannyian beléphetünk a szentek szentjébe! Jézus kereszthalálával mindannyiunk számára adott a lehetőség, hogy Isten színe elé álljunk, semmit nem hozva, úgy, ahogyan vagyunk. Azzal, hogy felülről lefelé kettéhasadt a kék (békesség) és bíbor (igazság) kárpit (2Móz 26,31), az Atya maga tett igazságot és békélt meg az emberrel. Fiát adta bűneinkért, hogy élhessünk. Kell-e ennél több, mint hogy megváltott ember vagyok? Van-e annál fontosabb, hogy megoldódott a „lenni vagy nem lenni” kérdés? Ne felejtsük el, hogy nem mi vagyunk egyedül, akikkel mindez megtörténik. Nemcsak felebarátaink élik át ezt, hanem a teremtett világ többi lénye is, melyek körülöttünk élnek. Gyakran csak a kárpit kettéhasadására és a szentek szentjének kinyílására fordítjuk figyelmünket, ám ezzel a hasadásnak közel sincs vége: „a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak.” Mit jelent ez? Mindabban, amelyet személyesen Krisztus kereszthalála által átélhetünk, részese a föld is, amely megrendült, és a sziklák is, amelyek meghasadtak. Ha Ádám bűne nyomán a föld tövist és bogáncskórót terem, hogyne lenne részese ugyanaz a föld a megváltásnak is? Keresztyén életünk legfontosabb, életadó kegyelmi pillanata nem oszthatatlanul csak a miénk, hanem közösségben van a földdel és a sziklákkal is. Hogyan mondhatná egy keresztyén ember, hogy csak én számítok és a környezetem nem? Ki állítaná, hogy az üdvtörténet csak az emberiségre hat, és a teremtett világ alapját érintetlenül hagyja? Ahogyan a szentek szentjét megnyitó kárpit hasadt, úgy hasadtak meg a föld kemény sziklái is. Ha a kárpit mögött a legszentebb hely van, mi van a sziklák hasadékaiban? Hogy lehet az, hogy miközben a személyes boldogság és jólét felé törekszünk, szemetet, hulladékot, vegyszereket temetünk a föld alá, amely megrendült a megváltás pillanatában? Milyen magatartás az, hogy amikor a szentek szentjébe akarunk belépni, nem vesszük észre, hogy önző módon mit és kit taposunk el? Ugyan! – gondolhatnánk – a feltámadás öröme és reménysége csak minket érint, és hátrahagyjuk végre a föld és teremtett világ kellemetlen nyűgjeit. De a feltámadáskor is, mikor az Úr angyala leszállt a mennyből és elhengerítette a követ, „íme, nagy földrengés volt” (Mt 28,2). Nincs olyan része az üdvtörténetnek, krisztusi létünknek, amelynek ne lenne köze a földhöz, amelyből vétettünk, amelyen állnunk kell, amelybe visszatérünk, és amelyből feltámadunk. Imádkozzunk! Drága Megváltó Krisztusunk! Hálatelt szívvel fordulunk Feléd ezen a napon és megköszönjük, hogy elvégezted a világ megváltását. Köszönjük, hogy emlékeztettél arra, hogy nemcsak bennünket szabadítottál meg a romlandóság csapdájából, hanem halálod és feltámadásod által az egész teremtettség új esélyt kapott. Köszönjük, hogy Te a természet jelenségein keresztül is megmutatod hatalmadat, ezzel jelezve, hogy az egész mindenség a Tiéd. Kérünk, hogy épp ezért segíts meg bennünket abban, hogy nagyobb odaszánással védjük és őrizzük a teremtett világot! Eléd visszük az egyház teremtésvédelmi munkáját, arra kérve, hogy bátorítsd mindazokat, akik a Te nevedben, a Te nevedért kötelezték el magukat világunk védelmében. Adj új és új inspirációkat, adj bátorságot, tölts fel erőddel, hogy ezáltal újra megremegjen a föld! Ámen. A Bibliából... A Bibliában a föld több értelemben is szerepel. Egyrészt jelentheti a port, vagyis azt az anyagot, amelyből az állatok és az ember is vétetett (1Móz 2,19 és 1Móz 3,19), de vonatkozhat a földfelszínre (Ez 38,20), a megművelhető talajra (1Móz 4,11-14), egy-egy törzs vagy nép lakóhelyére (ApCsel 7,29), az ígéret földjére (Józs 21,43), sőt akár a világmindenségre (Ef 1,10) is. Ám bármelyik értelemben szerepeljen is a szó, tudhatjuk, hogy a föld Isten teremtménye (1Móz 1,1), az Ő tulajdona (1Kor 10,26), Isten a föld ura (Mt 11,25), és a föld az Ő lábának zsámolya (Ézs 66,1). Az ember és a föld szoros kapcsolatban él egymással: a föld is részesedik az ember sorsában a bűneset után (1Móz 3,17), osztoznak a várakozásban és a reménységben (Róm 8,19-23), a végidőkben pedig az egész föld is megújíttatik (Ézs 65,17; Jel 21,1). Egyházak nyilatkozataiból... „A világ számos térsége jelentős fejlődésen ment keresztül – jóllehet problematikus módon és nem ugyanolyan úton –, így elfoglalhatják helyüket a jövőben fontos szerepet játszó nagyhatalmak között. Ki kell azonban mondanunk, hogy a csupán gazdasági és technológiai szempontú fejlődés nem elégséges. Mindenekelőtt valódi és minden oldalú fejlődésre van szükség. A gazdaságilag hátrányos helyzetből való kiemelkedés önmagában pozitív dolog, de nem oldja meg az ember fejlődésének komplex problematikáját sem ezekben a feltörekvő országokban, sem a gazdaságilag fejlett országokban, sem pedig az egyelőre még szegény országokban, mely utóbbiak a kizsákmányolás régi formáin túl még a torzulások és egyenlőtlenségek jellegzetes vonásait mutató növekedés negatív következményeitől is szenvednek.” (XVI. Benedek pápa, Caritas in Veritate kezdetű enciklika, 23.) Művészeti illusztrációkból... A Föld számunkra ma már nem csupán a négy elem egyike, hanem mindegyik hordozója, lakhelye. Bolygónk belül izzó tűz, felszínén sós vizű óceánokkal, áramló, párafelhőket sodró levegővel körülvéve. Ezen a George Ripley által 1677-ben készült alkímiai kézikönyvben található illusztráción a glóbusz kerekségébe belekomponálva ott látjuk a négy elemet, a rajz azt a meggyőződést közvetíti felénk, hogy ezek egysége, és egyensúlya teremti meg földünkön a létfeltételeket. Az élet kényes egyensúlyra épül, mondhatni borotvaélen táncolás. Ahhoz, hogy ez a kényes egyensúly ne boruljon fel, szükség van valamiféle többletre. Ez a többlet a képen a pelikán figurájában jelenik meg, aki – a legenda szerint – ha nincs mivel fiókáit etetnie, akkor saját húsából ad nekik. Így a pelikán Krisztus jelképe. A rajz üzenete, hogy a pelikán a kulcsa az egyensúlynak, és az élet fennmaradásának. E nélkül a krisztusi önfeláldozás nélkül, mely minket is áldozatvállalásra, lemondásra késztet, nem maradhat fenn a mi gyönyörű, kék bolygónk. Tények és lehetőségek Ha a Naprendszert egymilliárdod részére kicsinyítjük, akkor a Nap egy 1,4 méter átmérőjű gömb lesz, melytől 150 méterre kering a szőlőszem nagyságú Föld. Ezekben a méretekben a Plútó egy majdnem 6 km távolságra keringő borsszem, a legközelebbi állócsillag (Kentaur) pedig még ilyen kicsinyítésben is 45 km-re van tőlünk. Olyan helyet keresek, ahol kevés fényszennyeződés éri az égboltot, és megfigyelem a csillagokat. * Csillagászok 2011 végén fedeztek fel először olyan bolygót, amely elviekben alkalmas lehet a földi életre. A „Kepler 22b” jelű bolygó 600 fényévre található a mi Naprendszerünktől, s egyelőre kérdéses, hogy a bolygó felszíne szilárd vagy gáz halmazállapotú, továbbá azt is kutatják, hogy valóban található-e rajta tömör jég vagy cseppfolyós víz. Kikapcsolom a tévét és a számítógépet, és helyette ismerkedek és beszélgetek a szomszédaimmal. * A földfelszín 29,2%-a szárazföld, amely kontinensekből és szigetekből tevődik össze. A földfelszín többféle anyagból épül fel, főként kőzetekből és a talajból. A kőzetek elsősorban vulkanikus és üledékes eredetűek. A talaj az alapkőzet fizikai, majd kémiai töredezésével jött létre, majd egy biológiai folyamat során szerves anyagokkal telítődve alakult ki. Összegyűjtök néhány érdekes formájú, színű követ és az otthonomba viszem, hogy emlékeztessenek a teremtett világ változatosságára és alázatra tanítsanak a természet erejével szemben. * A talajképződés rendkívül lassú folyamat, 200-1000 év alatt átlagosan 2,5 cm-rel vastagodik normális mezőgazdasági kihasználtság mellett. A talajpusztulás egyes ázsiai országokban már 20%-os mértékű. Kazahsztánban a talajerózió következtében a gabonatermő területek felén hagytak fel a műveléssel, és adtak teret a legeltetésnek. Napról napra figyelem egy cserép termőföldbe ültetett növény fejlődését - ezzel is tudatosítva, hogy a tápanyagban dús, tiszta termőföld milyen hatalmas kincs! * Az utóbbi 300 évben a becslések szerint az erdők és faültetvények területe kb. 20%-kal csökkent (6,2 milliárd hektárról 5,1 milliárd hektárra), a termőföldek területe viszont 460%-kal nőtt. A legnagyobb problémát az extenzív mezőgazdasági termelés, a túllegeltetés, és az elsődleges vegetáció kiirtása jelenti. Körbejárok egy területet, majd ha lehet, keresek egy magaslatot (fát vagy kilátót) és fentről is megnézem ugyanazt a területet. Néha érdemes más szemszögből is megvizsgálni a dolgokat... * Talajerózió következtében mára a világ termőtalajának 80%-a mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Európában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 17-szerese, míg Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös ez az érték. Ha ez így folytatódik, a világ termőtalaja akár 60 éven belül el is tűnhet. Megszervezem a komposztálást a munkahelyemen, a gyülekezetben,vagy otthon. Komposztálni akár egy erkélyen is lehet! * A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a hulladéklerakók, melyekben ha nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat, veszélyes anyagok (például nehézfémek, olajok) szivároghatnak a talajba. Különösen nagy problémát jelentenek a nagy számban előforduló illegális hulladék-lerakók, melyek egyszerre szennyezhetik a levegőt, a talajt és a vizet. Ha illegális hulladéklerakót látok, bejelentem azt a helyi önkormányzatnál vagy valamely, ezzel foglalkozó civil szervezetnél. * Az élelmiszertermelést biztosító talajt különböző növényvédő- és gyomirtószerekkel szennyezzük, valamint nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyákkal terheljük. Az egyes mérgező, nem kívánatos vegyületek felszívódása és felhalmozódása az élő szervezetekben – az elfogyasztott élelmiszerek révén – végül az emberi szervezetre is káros hatással lehet. Lehetőség szerint a kertemben nem használok gyomirtó- és növényvédő szereket, a tápanyagutánpótlást szerves trágyával, a talaj minőségét pedig a kerti komposztálóban érlelt humusszal biztosítom. * (evangelikus.hu, 2012-10-02 15:26:52)