Lapszemle

Teremtés hete: 3. nap – Tűz

„Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna!” (Lk 12,49)

A tűz – legyen az bár egy gyertya fénye, amelyet meggyújtunk az oltáron; egy fagyoskodó hajléktalanok által körülvett hordóban lévő láng; vagy épp az erdőtűz, amely a szárazság miatt pusztítja a tájat – teljesen mindennapi jelenség. Teljes természetességgel van jelen a világban, még akkor is, ha kiszabadul az ember kezeiből és önálló életre kél. Belegondoltunk már abba, hogy e természetes jelenléten túl mit jelent a tűz, akár egyetlen gyertya fénye egy teljesen sötét szobában? A fény meggyújtása, amely legyőzi a sötétséget, lényegesen nagyobb váltást jelent, mint magának a világosságnak a fokozása. Talán így érthető meg, mit jelent Krisztus reményt és vigasztalást hozó Lelke a teljes reménytelenségben. Ott ahol eddig a semmi volt, most a teljesség uralkodik. Mindennapi reménység. Így jellemezhetnénk a Tüzet, amelyet Jézus a világnak ígért. Ő maga is így látta, ő maga is így tapasztalta. Tudta, hogy a fény irányt mutat az éjszakában, meleget ad a metsző hidegben és világosságával jelzi: ahol jelen van a tűz, ott jelen van az élet is. Ugyanakkor Ő is ismerte a tűz másik arcát: a pillanatok alatt meggyulladó otthonokat, a percek alatt leégő búzatáblákat és a megperzselt bőr szagát. Ez is hétköznapi tapasztalat, amely mutatja, hogy a lángok elválaszthatatlanok a világtól. A Lélek – Krisztus kívánságára – velünk van. Lelkesít, tűzbe hoz, új utakra indít. Ugyanakkor a Lélek csendes erejével is jelen van. Ott van láthatatlanul és mégis kézzelfoghatóan. Erőt ad a lelkünknek, ahogyan a természet elemei is segítik mindennapi életünket. De megbecsüljük-e igazán a Lelket, melyre Jézus azt mondta, hogy bárcsak mindent tűzbe borítana? És megbecsüljük-e a tüzet, legyen az bár lelki természetű, akár olyan materiális, mint a mindent elemésztő lángok? Ahogyan nem élünk, nem élhetünk vissza a Lélek erejével, mert nem a mi birtokunkban van, úgy nem pazaroljuk azt az erőt sem, amit a természet nyújt nekünk! A Lélek nevében nem prédálhatjuk könnyelműen erőforrásainkat, mert Jézus ebbe a világba küldte el tüzét! Imádkozzunk! Lelket adó Urunk! Hálásak vagyunk azért, hogy ismerhetünk Téged, és hogy te is a sajátjaidnak tekintesz bennünket. Köszönjük, hogy Lelkedet adtad a világba. Köszönjük, hogy személyesen nekünk is újra és újra küldöd a Tüzet. Szeretnénk jól és bölcsen használni ezt az ajándékot, mert tudjuk, hogy fontos célok megvalósítására kaptuk. Most, amikor arra gondolunk, hogy a Te tüzed mekkora hatalom, imádkozunk mindenkiért, akik még nem tapasztalták meg mindezt. Kérünk azért, hogy minél több embert vonj be a Lélek közösségébe, hogy együtt vehessük fel a küzdelmet a világ önzésével szemben. Miközben megbecsüljük a Te Lelkedet, emlékeztess arra, hogy földi javainkkal is bölcsen kell bánnunk, többek között nem prédálva az energiát és az ásványkincseket sem. Tudjuk, hogy a Te Lelked megerősít ebben minket, ezért dicsőítjük Őt minden napon. Ámen. A Bibliából... A hétköznapi életben gyakran halljuk, hogy a tűz milyen fontos eszköz az ember kezében. A Bibliában leggyakrabban úgy találkozhatunk a tűzzel, mint amely eszköz Isten kezében. Sokszor Isten büntetésének közvetítője (például Sodoma és Gomora esetében 1Móz 19), máskor haragjának jelképe (Zsolt 89,47), vagy akár az ítélet eszköze (2Pt 3,7). Ugyanakkor a tűznek nemcsak pusztító szerepe lehet, de meg is tisztíthat, amint Ézsaiás próféta elhívásában is olvashatunk erről (Ézs 6,6-7). A tűz máskor Isten megjelenésének kísérőjelensége, néha pedig jelenlétének szimbóluma is. Az Úr angyala tűz lángjában jelenik meg Mózesnek egy csipkebokor közepéből (2Móz 3), az Úr a népét éjjel tűzoszlopban vezeti (2Móz 13,21), tűzben száll le a Sinai hegyre (2Móz 19,18), tűzzel válaszol Illés kérésére (1Kir 18). Ám az Úr nem azonos a tűzzel, s nem is található meg emberi kívánság szerint a tűzben, ahogyan Illés sem a tűzben találkozik az Úrral (1Kir 19,12). Egyházak nyilatkozataiból... „A ránk bízott javakat – Isten csodálatos teremtését – meg kell védenünk, ez a mi felelősségünk. - Minden munkatársunk aktívan vegye ki részét a környezeti kérdések megválaszolásában. Komolyan kell venni a környezeti továbbképzések lehetőségét. - A környezeti elkötelezettséget az igehirdetésben és a gyülekezeti élet szervezésében is képviselni kell. - Gyülekezetünkben környezetbarát technikát akarunk használni. Épületfelújítási és karbantartási munkáink esetében a környezettudatos vállalkozókat fogjuk keresni. - A gyülekezet életében felhasznált alapanyagokat, termékeket a méltányos kereskedelmi hálózatból szerezzük be. Lehetőség szerint a közelünkből származó termékeket választjuk, hogy ne terheljük felesleges szállítással a környezetet. - Ökológiai céljaink megvalósításához átláthatóságot biztosítunk. - Környezeti tevékenységünket dokumentáljuk, értékeljük és felülvizsgáljuk a folyamatos javulás szándékával. - Céljaink megvalósítása érdekében környezeti csoportot hozunk létre a gyülekezetünkben, és munkáját támogatjuk.” (A Tostedt-i János Gyülekezet környezeti munkaprogramjának részlete) Művészeti illusztrációkból... A tűz birtokba vétele és használata emelte fel az emberiséget. A tűz ezért – még ha csak egészen parányi láng is – erre a hatalmas fordulatra emlékeztet. René Magritte festményén a gyertya lángja nem fényt, hanem annak ellentétét, sötétséget áraszt. Ez a fizikai világban képtelenség, de a lelki élet területén lehetséges. Magritte képében – La fée ignorante (A tudatlan tündér) – részben utalást találunk a sötétség okára: az ismeretlentől félünk, és az ismeretlen olyan, mint egy sötétben megbúvó tárgy. A félelem lehet olyan erős, hogy a világosságot is képes sötétséggé változtatni. Jézus figyelmeztetése is erre mutat: „…a benned levő világosság sötétséggé ne legyen!” (Lk 11,35) Erre pedig azt az abszurd példát említi, amikor valaki a gyertya lángját véka alá akarja rejteni. (Lk 11,33-36) A megszelídített tűz egész emberi civilizációnk jelképe. Elsötétülése lehetetlen, de lelki értelemben mégis megvalósulhat. A lelki elsötétedés a diszfunkcionalitásra, a kultúrparancs – töltsétek be a földet és hajtsátok uralmatok alá (1Móz1,28) – totális félreértésére mutat. Nem lenne alaptalan ilyen értelemben az egész emberi civilizációval kapcsolatban a megtérés, a pálfordulás szükségességéről beszélni! Tények és lehetőségek A kozmoszból is látható nagy tűzvészek óriási területeket pusztítanak el, és milliókat betegítenek meg. Az egyre gyakoribbá váló erdőtüzek okai az emberi gondatlanság, valamint a globális és lokális felmelegedés. A tűzrakási szabályok betartásával és a gondatlanság elkerülésével majdnem minden erdőtűz elkerülhető lenne. A körülöttem élők figyelmét felhívom arra, hogy erdőben soha nem szemetelünk, de különösen nem dobunk el nagyító üvegdarabokat. * Magyarországon a korábbi években az erdei tűzkárral érintett, átlagosnak mondható kb. 1000 hektár helyett 2007-ben már jóval nagyobb terület, több mint 15000 hektár vált a lángok martalékává. Az okozott kár így a 10 milliárd forintot is meghaladhatja évente. Ha tüzet rakok, azt csak kijelölt helyen teszem, s használat után gondosan eloltom. A tűzrakási tilalmat mindig betartom. * A vulkánkitöréseknek számos negatív környezeti hatása van. Az izlandi tűzhányó 2010-ben naponta 150.000 tonna széndioxidot bocsátott ki a levegőbe. Az erre közlekedő repülőgépek viszont átlagosan több, mint 344.000 tonna széndioxiddal szennyezik a levegőt. A járattörlésekkel így összességében 60%-kal kevesebb széndioxid került a levegőbe naponta. Kerülöm a repülőgépek használatát: például nem választok olyan úticélt nyaralásomhoz, ahova repülővel kellene utazni. * Az utóbbi időben egyre szélsőségesebb az időjárásunk. Ezt többek között a rendkívül heves villámlással kísért nyári zivatarok formájában is tapasztalhattuk. A villámcsapás az épületekben, villamos hálózatokban kárt tehet, s meg kell tanulnunk ellenük védekezni, hiszen a károkat és sérüléseket odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet. Vihar esetén, vagy ha hosszabb időre elutazom, kihúzom az elektromos vezetékeket minden csatlakozóból. * A megújulóenergia-felhasználás területén Európában 2011-ben már a napenergiát hasznosító áramtermelés kerülhetett a harmadik helyre, a vízenergia és a szélenergia mögött. Magyarországon 2007 augusztusában telepítettek először napkollektort panelházra, a miskolci Avas egyik 50 lakásos házára. Sétálok fél órát, közben nézem a földet a lábam alatt, s az eget a fejem felett, és üdvözlöm az ismerősöket, mosolygok az ismeretlenekre. * Portugália 2006-ban belekezdett a világ legnagyobb naperőmű rendszerének megépítésébe. A 11 megawatt teljesítményű Serpa naperőművet 5 éve működtetik, mely azóta évente 30.000 tonna üvegházhatású gáz kibocsátástól kíméli meg a Földet. Portugáliában ily módon 1990 óta 34%-kal csökkentették a szén-dioxid kibocsátást. Igyekszem napelemes töltőt vásárolni telefonomhoz, laptopomhoz. * Az illatosított gyertyák – és légfrissítők is – illékony szerves anyagokat bocsátanak ki. Ezek a levegőbe jutó anyagok gyakran tartalmaznak formaldehidet, kőolaj-desztillátumokat, limonént, alkoholt és észtereket, melyek magas koncentrációban szem- és légúti irritációt, fejfájást, szédülést és még memóriazavarokat is kiválthatnak. Kerüljük a mesterséges illatanyagokkal telített gyertyák használatát, mivel ezek nagy mennyiségben tartalmaznak káros vegyi anyagokat. * Egyre több kutatás hívja fel arra a figyelmet, hogy a paraffin alapú (kőolaj-származékból készült) gyertyák hosszan tartó használata káros lehet mind a környezetre, mind az egészségre. A gyertyák ugyanis nem égnek elég magas hőfokon ahhoz, hogy a benzol és a toluol veszélyes molekuláit felbontsák és elégessék, s így azokat könnyen belélegezhetjük. Valódi méhviasz vagy szója alapú gyertyát vásárolok, amelyek nem tartalmaznak egészségre és környezetre veszélyes anyagokat. * (evangelikus.hu, 2012-10-03 10:34:23)