Lapszemle

A Közel-Kelet eddig talált legősibb falfreskóit tárták fel

Tübingen, 2019. július 26., péntek (MTI) - A Közel-Keleten eddig talált legősibb, négyezer éves, nagyméretű falfreskókat tártak fel a Bejrúti és a Tübingeni Egyetem kutatói. A felfedezést egy most megjelent kötetben dokumentálták.

A freskók egy részét 2005-ben fedezték fel Libanon déli részén, Szidón közelében a Földközi-tenger partján egy bronzkori épület romjai között. A következő években további freskókat sikerült feltárni és konzerválni nagy falfelületeken. Jens Kamlah professzor, a Tübingeni Egyetem Bibliai Régészeti Intézetének tudósa elmondta, hogy a freskók Kr. e. 1900 táján készültek, az első bizonyítékai a Földközi-tenger térségében a freskótechnika kezdeteinek. A freskók feltárását és a kutatás dokumentálását Kamlah és Hélene Sader libanoni régész vezette. A tudományos munkát a Német Régészeti Intézet együttműködő partnerként támogatta - írta az idw-online.de tudományos hírportál. A német-libanoni régészcsoport 2001-ben fedezte fel a bronzkori palotát a Tell el-Burak régészeti helyszínen, Szidóntól délre. A teljes feltárás 2011-ben fejeződött be. A falfestményeket az épület legnagyobb, 7 méter széles és 14 méter hosszú szobájának falain találták. A régészek szerint a palota a Kr. e. 1900-as években épült és mintegy 200 évig használták. A festményeken geometrikus fríz, vadászjelenet és egy életfa is szerepel. Julia Bertsch, a kutatócsoport tagja szerint hasonló motívumok fellelhetők az ősi közel-keleti és egyiptomi ikonográfiában. Hozzátette: a falfestmények technikája tekinthető a freskó előzetes fázisának, mivel ezeknél is a még nedves vakolatra rajzolták fel a képek vázlatait. A fejlett freskótechnikánál már a teljes festményeket viszik fel a nedves vakolatra. Ahogy a vakolat megszárad, a festékek belekötnek a vakolatba. "Korábban úgy gondolták, hogy ez a technika több évszázaddal később alakult ki a knósszoszi palota festményeivel. Ezek a freskók azonban bizonyítják, hogy legalábbis a Közel-Keleten fontos lépések zajlottak a technika fejlődésében" - mondta Bertsch. Az elemzés kiderítette, hogy a falfestmények egyik színe egyiptomi kék volt. Ez a szín a természetben alig létezik, de az ókori Egyiptomban a Kr. e. 3. évezredtől készítették és használták. Kamlah szerint ez azt jelzi, hogy a vizsgált időszakban szoros kapcsolat állt fenn Libanon déli része és az egyiptomi birodalom között. "A festményeket akár egyiptomi művészek is készíthették" - vetette fel a professzor. A négyezer éves palota falai részben teljes, 3,5 méteres magasságukban fennmaradtak. Ez különösen azért figyelemreméltó, mert a palota napon szárított agyagtéglából épült. A falak fennmaradása feltehetően főként annak köszönhető, hogy a szobát Kr. e. 1800 táján a padlótól a plafonig teljesen feltöltötték homokkal, kaviccsal és agyaggal, az ajtót pedig agyagtéglákkal zárták le. Ennek az lehetett a magyarázata, hogy a palotát egy mesterséges magaslatra építették a tengerparton, és egy része megsüllyedt, ezért a falak stabilizálása céljából feltöltötték az épület lejjebb eső szárnyát. (MTI, 2019-08-21 11:35:38)