Lapszemle

Gulyás: a Hegyvidék templomai a legnehezebb időkben is közösséget biztosítottak

Budapest, 2019. szeptember 9., hétfő (MTI) - A Hegyvidék templomai a legnehezebb időkben is megmaradtak, nemcsak a túlélést, hanem közösséget és a boldog életre vezető út lehetőségét is biztosítva a gyülekezetekhez tartozóknak - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a XII. kerület országgyűlési képviselője hétfőn Budapesten, a Városmajori Jézus Szíve-templomban.

Gulyás Gergely a templom II. világháborúban megsemmisült, most rekonstruált Szent Erzsébet-ablakának megáldása előtt kiemelte: a templom, amelyet a 20. század magyar művészettörténetének egyik legkitűnőbb csapata épített, együtt élt a történelemben a közösséggel, a kerülettel, a várossal és az országgal. "Megélte, túlélte, de megszenvedte a háború pusztítását". Úgy fogalmazott: "a mai nap ismét egy nagy lépés afelé, hogy helyreállítsuk mindazt, amit a háború pusztítása elvett". Gulyás Gergely kitért arra: napjainkban, amikor Európában sok templomot kávézóvá, rosszabb esetben csúszdaparkká vagy épp mecsetté alakítanak, különösen fontos, hogy Budapest szívében helyreállítanak egy templomot. Szólt arról, a templomok felújítását lehet ugyan állami eszközökkel lehet támogatni, de "minden azon múlik, hogy a közösségek élettel töltik-e meg az épületeket". A városmajori templom rekonstruálásához is szükség volt a közösségre, amely ismerte az ablak értékét, és tudta, hogy helyreállítása fontos a közösségnek és tisztelgés az alkotója előtt. A miniszter Szent Erzsébetről szólva hangsúlyozta: neki is köszönhető, hogy kialakultak az első korházak, szociális intézmények és a betegellátás gondolata. Az első kórházakat szerzetesrendek hozták létre, és az "egyházakat ma is az első vonalban találjuk meg, ahol és amikor segíteni kell", az egészségügy, a hajléktalan-ellátás, a szociális ügyek területén - tette hozzá Gulyás Gergely. Az ablakot Lambert Zoltán plébános áldotta meg. Az ünnepségen részt vett Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) XII. kerületi polgármester. Sztehló Lili (1897-1959) a 20. századi magyarországi üvegfestészet egyik kiemelkedő alakja. Az 1933-ban felszentelt városmajori templomba hat üvegablakot tervezett, amelyek a második világháborúban, Budapest 1942-es bombázása során megsemmisültek. A háború után, még Sztehlo Lili felügyelete mellett rekonstruálták a szentélyablakot, majd - a művész halála után - újra elkészült a Kálvária- és a Mária-ablak. A 2000-es években sikerült az eredeti tervek alapján rekonstruálni a Magyar Szentek- és a Szent Cecília-ablakot. Az utolsóként elkészült, 35 négyzetméteres, 18 képből álló ablak Árpád-házi Szent Erzsébet életének eseményeit jeleníti meg. A restaurálást végző Sztehlo Lili Kulturális Egyesület Fűri Judit üvegtervező iparművész vezetésével, az eredeti tervek alapján, önkormányzati forrásból, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával, cégek és magánszemélyek adományaiból állította helyre a műalkotást. (MTI, 2019-09-11 12:37:12)