Lapszemle

Az orosz ortodox szinódus kooptálta Konstantinápoly volt nyugat-európai orosz exarchátusát

Moszkva 2019. október 7., hétfő (MTI) - Kooptálta az orosz ortodox egyház szinódusa hétfői rendkívüli moszkvai tanácskozásán a konstantinápolyi patriarkátus volt nyugat-európai orosz exarchátusát (külső érsekségét).

"Az orosz tradíciójú nyugat-európai egyházközségek érseksége mostantól a moszkvai patriarkátus elidegeníthetetlen része" - közölte Telegram-bejegyzésben Szavva zelenográdi püspök, a patriarkátus helyettes ügyvivője. A Kirill pátriárka elnökletével megtartott tanácskozás, amelyen az orosz ortodox egyház 14 főpapja vett részt, úgy döntött, hogy az exarchátus az egyházszervezet hagyományait tükröző különleges irányítási szerkezetet kap, és megőrizheti pénzügyi autonómiáját. Korábban az orosz egyházfő a volt nyugat-európai exarchátus visszatérését "a forradalom, a polgárháború és népünk megosztottságának drámáját lezáró, utolsó felvonásnak" nevezte. Az orosz exarchátus 1921-ben jött létre a bolsevik forradalmat és az első világháborút követően, és 1931 óta állt ideiglenes jelleggel, exarchátusi státusban a konstantinápolyi patriarkátus fennhatósága alatt. Ennek Isztambulban megtartott szinódusa 2018 végén egyoldalúan felszámolta az orosz gyülekezetek érsekségét, amely ezt követően az orosz ortodox egyházzal való újraegyesülés mellett döntött. Az orosz ortodox szinódus szeptember 14-én fogadta tagjai közé Ioann (Jean Renneteau) érseket, a volt exarchátus fejét és az őt követő egyházközségeket. Szeptember 28-i párizsi tanácskozásukon a nyugat-európai egyházszervezet papjainak túlnyomó többsége szintén az orosz ortodox egyházhoz való csatlakozás mellett döntött. A szinódus hétfőn ezt a visszatérést véglegesítette. Az exarchátus 65 egyházközségében több mint száz pap és 30 diakónus szolgál. Az orosz patriarkátus által befogadott érsekség 11 működő templommal, két kolostorral, valamint hét remetelakkal rendelkezik Franciaország, Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, és Svédország területén. Az orosz ortodox egyház és a konstantinápolyi patriarkátus viszonya azt követően romlott meg, hogy utóbbi autokefáliát (önállóságot) biztosított az újonnan megalapított ukrán ortodox egyháznak. Az erről rendelkező tomoszt (bullát) január elején adta át I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka Epifanyij ukrán metropolitának (érseknek). Az orosz ortodox egyház, amely több mint három évszázada saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, jogellenesnek nyilvánította az Isztambulban székelő egyházi vezető intézkedését, rámutatva, hogy Bartolomaiosz nem rendelkezik a katolikus egyház fejéhez hasonló jogkörökkel. Moszkvában arra hívták fel a figyelmet, hogy mindeddig egyetlen autokefál ortodox egyház sem biztosította támogatásáról Bartolomaiosz döntését. A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de más régiókban - eltérő források szerint - 1,5-5 milliónyira becsült követőre támaszkodó konstantinápolyi patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében "első az egyenlők között". Fennhatóságát azonban a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el. (MTI, 2019-10-08 12:02:13)