Lapszemle

Középkori falfestményeket tártak fel a kárpátaljai Visken

Budapest, 2019. október 30., szerda (MTI) - A 15. század elején készült, Krisztus életének fontos jeleneteit ábrázoló falfestményeket tártak fel magyar restaurátorok a közelmúltban a kárpátaljai Visk református templomában. A feltárás eredményeit szerdán ismertették a Teleki László Alapítvány budapesti központjában.

A Huszttól húsz kilométerre fekvő nagyközségben, Visken feltárt falképek rendkívüli művészettörténeti értékkel bírnak: bár falképtöredékeket több kárpátaljai és erdélyi templomban is feltártak az utóbbi években, ezek az 1400-as évek elejére kelteztethető képek nagy felületen - a templom több mint kétharmadában - fennmaradtak. "Kivételes, határon túli, de összmagyar értékkincs megőrzéséről van szó. A művészettörténeti szenzációt jelentő viski feltárás mellett meg kell említeni a szintén Kárpátalján, a técsői templomban feltárt freskótöredékeket, valamint a Nagybégányban megtalált Szent Ilona-freskót" - mondta az eseményen Földváry Gábor, a Miniszterelnökség örökségvédelmi ügyekkel kapcsolatos feladatok koordinálásáért felelős miniszteri biztosa. A szerdai sajtóeseményen a falképekről Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, a feltárást irányító Lángi József restaurátor és Jékely Zsombor művészettörténész beszélt. Mint elhangzott, a viski templom északi falán egy középkori krisztológiai ciklus indul, amelynek jelenetei a déli falon a diadalív pillérénél fejeződnek be. Jól azonosíthatók a Betlehemi gyermekgyilkosság, a Menekülés Egyiptomba, majd a Passió összes jelenete, amelyek a Krisztus a pokol tornácán jelenettel zárulnak. A ciklust kiegészíti még két jelenet Mária halálával és Szűz Mária Krisztus általi mennyei koronázásával. A templom három építéskori keleti ablaka mellett megfestett női szentek közül Alexandriai Szent Katalin, Antiochiai Szent Margit és Szent Borbála azonosítható, de feltártak egy tonzúrás szerzetes alakját is. "Nem a teljes falképciklust sikerült feltárni, mégis nagyon nagy felületen, két teljes falon megőrizte a templom szentélye a kifestést, ami ezen a vidéken ritka. A 15. század, Luxemburgi Zsigmond király uralkodása második felének nagyon fontos emléke ez, ami a Magyar Királyság virágzó időszaka volt" - mondta Jékely Zsombor művészettörténész az MTI-nek. Hozzáfűzte, hogy összetett, gazdag ikonográfiai program keretében festették fel Krisztus életéből a legfontosabb jeleneteket. Megjegyezte, hogy a falképet a reformációval összefüggésben vakolták be, illetve a felületét több kár érte, köztük egy 18. századi tűzvész és későbbi átalakítások miatt a színe is megváltozott. "Az ép felületeken a mai napig jól érződik az egykori magas festői kvalitás. Olyan festőműhely alkotásáról van szó, amellyel a környéken még nem találkoztunk" - emelte ki a művészettörténész. Visk erődített református temploma 1270-ben épült. A 14-15. században gótikus stílusban felújították, 1524-ben lett a reformátusoké. 1657. február 17-én II. Rákóczi György itt tartotta az országgyűlést megelőző istentiszteletet; a városházán lezajlott országgyűlésen döntöttek a lengyel hadjárat megindításáról. A tatárok által felgyújtott istenházát 1790-ben helyreállították, az épületet legutóbb 1970-ben újították fel. Mint elhangzott, a mostani feltárás a Teleki László Alapítvány szervezésében, a Rómer Flóris-terv pénzügyi támogatásával valósult meg. A miniszteri biztos kiemelte, hogy az Alapítvány komoly eredményeket mutatott fel az elmúlt években a határon túli épített egyházi örökség feltárásában, gondozásában, megőrzésében. A Teleki László Alapítvány a kormány által négy éve elindított Rómer Flóris-terv keretében immár 500 millió forint éves támogatást kap. (MTI, 2019-11-04 14:49:16)