Lapszemle

Semjén: Pázmány Péter életműve a kereszténység és a magyarság egységének iskolapéldája

Budapest, 2020. október 14., szerda (MTI) - Pázmány Péter személye és műve iskolapéldaként állítja elénk a kereszténység és a magyarság egységét - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes a Pázmány-nap központi rendezvényén kiemelte: az egyetem névadója iskolapéldája annak, hogy a kereszténység és a magyarság nem egymással szemben áll, hanem egymásra utalt, egymásra irányul. Semjén Zsolt ünnepi beszédében kitért arra: a kereszténység mindig tisztában volt azzal, hogy a nemzeti lét érték. Kifejtette: a keresztény gondolkodás két tévedést utasított el mindig. Az egyik nem tekinti értéknek a nemzeti létet, avíttnak tartja, hogy magyarok, lengyelek, horvátok, németek, franciák vagyunk. Azt állítja, "az igazi entellektüel, aki européer", nemzeti hovatartozás nélkül. A miniszterelnök-helyettes azt mondta, nem tudja az emberiség nagyobb "elszegényedését" elképzelni, mintha a magyar nem lenne magyar, a német nem lenne német, a francia nem lenne francia. Az emberiség értékgazdagsága épp a nemzetek sokszínűségében áll - tette hozzá. A másik tévedés - amely szintén szemben áll a keresztény hagyománnyal - a sovinizmus, amely tagadja egy másik nemzet jogát a létezéshez. A keresztény gondolkodás azt vallja, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Minden nemzetnek küldetése, hogy a saját értékeit megőrizze, kimunkálja és felmutassa, ez az az ajándék, amelyet az egyetemes emberiségnek adhat - fejtette ki Semjén Zsolt. Pázmány Péter egész életében a kereszténység, a katolicizmus és a magyar nemzet szolgálatában állt, a magyarság egységéért dolgozott - mondta. Kitért arra is, hogy Pázmány Péter egyúttal "nyelvzseni" volt, aki a magyar nyelvet úgy alakította, hogy minden gondolatunkat kifejezhessük. Elsőként írt az iszlám veszélyről, művei érték- és időtállóak. Olyan nyelvet adott, amely a történelem politikai viharai között is alkalmas volt a magyarság megőrzésére, történelmi és kulturális identitásának tudatosítására, megélésére - hangsúlyozta. Azt mondta: ma a keresztény civilizáció támadás alatt áll. Az iszlám térfoglalása látható, és a több évszázados keresztényellenes "mesterkedés" következtében sokan kétségbe vonják a kereszténység alapvető üzenetét, értékeit. Úgy fogalmazott: sokan szeretnék, ha az egyház egyfajta "jótékonysági NGO-ként" működne. Kiemelte: a keresztény civilizáció nagyon értékes örökség, de önmagában csak örökség. Ahhoz, hogy élő valóság legyen, keresztény hittel kell megtölteni a keresztény civilizáció keretét. A miniszterelnök-helyettes kifejezte a magyar kormány elkötelezettségét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem támogatása mellett, hogy az intézmény be tudja tölteni azt a szerepet, amelyet Pázmány Péter óta mindig is betöltött. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, az egyetem nagykancellárja arról beszélt: a katolikus egyház Magyarországon is tudatosan részt akar venni a katolikus, illetve a keresztény értékrend iránt érdeklődő családok gyermekeinek nevelésében. Ezért vállal részt a köz-, a szak- és az egyetemi oktatás munkájában. Ebben a munkában a katolikus egyetem "különleges szereppel bír, hiszen egyrészt oktatja, neveli a következő generációk pedagógusait, másrészt felvállalja azt az ideológiai és kulturális harcot, amely napjainkban is erősen próbára teszi a keresztény értékrendet valló és követő" embereket - mondta. Az MKPK elnöke szerint gyakran éppen azok támadják a keresztény értékrendet és annak követőit, akik a szellem és a személy szabadságát vallják; "maguknak elfogadottságot és szabadságot követelnek, míg ők nem toleránsak a keresztény értékrendet követőkkel szemben". Ezért - folytatta - a katolikus egyetem nagy kihívás előtt áll. Oly módon kell a hit ismereteit bemutatnia és elfogadtatnia, hogy azt a hallgatók szabadon, önként kövessék. Ehhez "kiváló tudású és hitvalló professzorokara és oktatókra van szüksége", akiknek segítségével ki lehet alakítani azt a szellemi és lelki közeget, ahol az értelem és a hit megtalálja a maga harmóniáját. Ez a közeg tudja biztosítani a "katolikus kultúra fejlődését és megerősödését, és ez tud dinamikus erőt adni annak a társadalmi párbeszédnek is", amelyre nagy szüksége van Magyarországnak és Európának - tette hozzá Veres András. Pázmány Péter 1570-ben Nagyváradon született református családban. 1583-ban katolizált, majd belépett a jezsuita rendbe. Bécsben filozófiát, Rómában teológiát tanult, 1596-ban szentelték pappá. Ő lett az ellenreformáció egyik magyarországi irányítója, tevékenységének köszönhetően számos főúri család tért vissza a katolikus hitre. 1616-ban a pápa turóci préposttá, majd esztergomi érsekké nevezte ki Pázmány Pétert, aki egyben az ország főkancellárja is lett. Pázmány Péter felismerte, hogy az oktatásnak rendkívüli szerepe van a nemzet fejlődésében, így 1623-ban Bécsben létrehozta a Pázmáneumot, a magyar papnevelő intézetet, majd 1635-ben megalapította a nagyszombati egyetemet. Pázmány Péter 1637-ben halt meg, a pozsonyi Szent Márton-székesegyház kriptájában temették el. Sírját és földi maradványait 2010-ben találták meg a régészek. A nagyszombati egyetemet az intézményt vezető jezsuita rend feloszlatása után, 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették. Az egyetem jogutódjai az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. (MTI, 2020-10-15 15:02:58)