Lapszemle

Bogárdi Szabó: az egzisztenciális és szellemi hűség próbájának időszakát éljük

Budapest, 2020. november 18., szerda (MTI) - A keresztyén közösségek helyzetéről, az egyházak állami támogatásáról és a református egyházban zajló választásokról is beszélt Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke a 14. zsinat cikluszáró, online megtartott ülésén. Kiemelte: a keresztyén közösségek az egzisztenciális és szellemi hűség próbájának időszakát élik.

A református püspök szerint a rendszerváltás óta szabadon működő egyháznak az elmúlt harminc évben fel kellett ismernie, hogy "a külső szabadság roppant kockázatokkal" és még nagyobb felelőséggel jár. A külső szabadság könnyen kényelmes önfeladáshoz vezethet, elsősorban társadalmi és etikai kérdésekben. Hozzátette: folytonos önvizsgálatra készteti a keresztyén közösségeket az a tény is, hogy ma a világban óvatos becslések szerint 200-300 millió keresztyén van kitéve "folytonos hátratételnek, zaklatásnak és szenved halálig üldözést". Bogárdi Szabó István az egyházfinanszírozásról azt mondta, "már pusztán a félig-meddig sikerült kárpótlás okán is joggal és okkal" kér és fogad el támogatást az egyház. "Ez nem tesz minket a kormányzat lakájaivá, vagy ha igen, akkor bizony az elmúlt harminc évben sokféle udvarban voltunk mi már sokféle uraság cselédjei" - fogalmazott. Aki a szabadságát félti az állami támogatások okán, az tanulja meg a receptet: "a támogatást meg kell köszönni, ha a kormány adta, a kormánynak, ha Orbán Viktor miniszterelnök eszközölte, a miniszterelnöknek, ha a polgármester intézte, akkor a polgármesternek, ennyi az egész!" Aztán "hálás szívvel támogatni" kell a "magunkéból azt, akinek kevesebb jutott". Ugyanakkor "a szabadságunk része az is, hogy nem fogadjuk el támogatást, ha az már nem támogatás, hanem, mondjuk, megvesztegetés vagy zsarolás abból a célból, hogy más nótára váltsunk, mondjuk egészen gender-érzékenyen" - fűzte hozzá. A református egyházban most zajló tisztújításról szólva, Balog Zoltán korábbi miniszter püspökké választására utalva megjegyezte, csodálkozik, hogy előbb a bulvármédia sugallta, majd az egyházban is "lábra kapott" a "fennkölt aggály", amely szerint bajban lesz az egyház, ha egyházkormányzónak választ egy lelkészt, aki korábban közszolgálatot végzett, és "úgymond bekormozta magát a politikával". Érdekesnek nevezte, hogy egyesek szerint "aggódni kell egy demokratikus országban, nyilvánosság előtt elszámolni tartozó, közszolgálatot végző személy miatt, de amiatt nem kellett aggódni, hogy évtizedekig, a rendszerváltás előtt is és utána is, a pártállam titkosszolgálatával leszerződött atyafiak vezetgették egyházunkat, úgy hogy a tartótisztjükön kívül soha senkinek nem tartoztak beszámolni". Bogárdi Szabó István megköszönte a leköszönő zsinat elmúlt hat évben végzett munkáját, a következő zsinattól pedig azt kérte, tárgyalja és fogalmazza meg azokat az ajánlásokat, amelyekkel hozzásegíthetik a református gyülekezeteket, hogy a kereszt elhelyezése többé ne afféle "huszárcsíny" legyen. Mint mondta, a református egyházban nem vagy csak alig használják a kereszt jelét, aminek történelmi okai vannak. Ugyanakkor, néhány 19. és 20. századi megnyilatkozáson, "antikatolikus, szittya romantikás kirohanáson és hamis identitásképzelgésen kívül semmiféle nyoma nincs annak, hogy bármikor, bármilyen zsinat betiltotta volna a kereszt jelét vagy eltanácsolta volna ettől a református embereket". Hozzátette: a felekezetek megbékélése érdekében sokféle gesztust lehet tenni, és ő a kereszt használatát javasolja. "Vegyük fel a kereszt jelét azokért az üldözöttekért, akik a megfeszített és feltámadott Krisztusért szenvednek háborúságot. Vegyük fel a kereszt jelét azokért a keresztyénekért is, akik a földre dobták a keresztet vagy kivitték a sekrestyébe, mint valami kellemetlen, zavaró tárgyat" - fogalmazott. Azt is mondta, a koronavírus-járvány után mindent újra kell szervezni és építeni az egyházban, hiszen látható, hogy rövid idő alatt mennyire megcsappant a templomba járók száma. Ugyanakkor óva intett attól, hogy miként a rendszerváltás óta a kommunizmus negyven évére, úgy a járvány után majd a koronavírusra hivatkozzon a közösség az anyagi problémák, a szervezeti bonyodalmak és főleg a tétlensége okaként. A szerdai ülés lezárja a 14. zsinati ciklust, az MRE legfőbb döntéshozó testülete jelenlegi összetételében befejezi munkáját. A tisztújító választások még zajlanak az MRE négy egyházkerületében, az év végén ugyanis lejár valamennyi választott tisztviselő hatéves megbízatása, és ezzel véget ér a hatéves zsinati ciklus is. A Dunamelléki Református Egyházkerület élén Balog Zoltán váltja Bogárdi Szabó Istvánt, aki a maximális három cikluson, 18 éven keresztül vezette az egyházkerületet. A Dunántúli Egyházkerület püspökének újraválasztották Steinbach Józsefet. A Tiszáninneni és a Tiszántúli Egyházkerületben még nem született végeredmény. A négy új püspök közül várhatóan a jövő februári zsinaton választják meg a zsinat lelkészi elnökét. (MTI, 2020-11-18 14:53:07)