Lapszemle

A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a radikális iszlám elleni törvénytervezetet

Párizs, 2021. február 16., kedd (MTI) - A francia nemzetgyűlés kedden jelentős többséggel elfogadta első olvasatban a radikális iszlám elleni törvénytervezetet.

Az 577 fős alsóházban az 563 jelenlévő képviselő 347 igen szavazattal 151 nem ellenében és 65 tartózkodás mellett szavazta meg a "köztársaság elveinek megerősítését" célzó kormányjavaslatot, amelynek célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül. A szöveget az ellenzéki jobboldal nem támogatta, mert nem tartotta elég hatékonynak az iszlamizmussal szemben, míg a baloldal azért szavazott nemmel, mert szerinte a javaslat felerősíti a muzulmánokkal szembeni diszkriminációkat. A törvénytervezetről március 30-án kezd vitázni a szenátus, ahol az ellenzéki jobbközép van többségben. A 2015 januárjában kezdődött dzsihadista merényletek óta az iszlám vallás megszervezésének kérdése, illetve a radikális iszlám visszaszorítása állandó téma a francia közéletben. Az elfogadott szövegben viszont végül nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s az állam és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem. A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni. Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie "a köztársaság értékei és elvei mellett". A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése. Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és 3 éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon. A törvény lehetőséget fog biztosítani azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az annak a középiskolai történelemtanárnak, Samuel Patynak az esetében történt, akinek azért vágta el a nyílt utcán egy dzsihadista a torkát, mert a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat. Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyeknek nem kötelező a közoktatási programot követniük, és "kihágások" esetén elrendelheti egy adott intézmény azonnali bezárását. A törvény büntetni fogja a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, és megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is. "Hazánk egy olyan szeparatizmus betege, amely közül a legjelentősebb, az iszlamizmus, a nemzeti egységet támadja" - fogalmazott a vitát megnyitó beszédében a szöveget bemutató Gérald Darmanin belügyminiszter, aki szerint a legjobb gyógyír a szekularizáció lehet. A tárcavezető a múlt héten egy televíziós vitában Marine Le Pent, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés vezetőjét azzal vádolta meg, hogy "puhányabb" az iszlamizmus elleni küzdelemben, mint Emmanuel Macron pártja. A jobbközép - amely szerint a szöveg "langyos, puhány és propagandafogás, mert nem érinti a migrációt, valamint az egyetemeken, az iskolákban, a börtönökben és a sportéletben tapasztalható radikalizációt" -, jelezte, hogy a szenátusi vitában kitörlik a szövegből az otthoni tanulás tiltását, bevezetik az iszlamista szeparatizmus fogalmát, és betiltják minden nyilvános helyen a női muzulmán fejkendő viselését, ahogy azt a Nemzeti Tömörülés is javasolta az "iszlamista ideológiák" betiltása mellett. (MTI, 2021-02-17 08:11:50)