Lapszemle

Gebauer Ernő emlékkiállítás nyílik Pécsen

Pécs - Pécs népszerű festőjének, Gebauer Ernőnek állít emléket az a kiállítás, amely a művész születésének 130. és halálának 50. évfordulója alkalmából nyílik a baranyai megyeszékhelyen pénteken.

L. Csépányi Katalin főszervező az MTI-nek elmondta: a Dóm Múzeumban berendezett tárlaton a közönség 17 órától a művész 80 alkotása, köztük olajfestményei, akvarelljei, rajzai és vázlatai mellett fotókat láthat templomi freskóiról, családjáról, szemügyre veheti személyes dokumentumait, és betekinthet a levelezésébe is. A június 17-ig látogatható tárlat anyagát Gebauer Ernő hagyatékából, a Janus Pannonius Múzeumban őrzött műveiből, legnagyobb részét pedig pécsi magánszemélyektől kölcsön kapott alkotásokból állították össze. A Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter, a Hetedhéthatár magazin, a Káplár László Emlékére Kulturális Alapítvány és a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár képviselői idén januárban jelentették be: az év folyamán kiállításokkal és érdekes, színes programokkal emlékeznek meg a 130 évvel ezelőtt született és 50 évvel ezelőtt elhunyt Gebauer Ernőről. A civilek a kettős évforduló apropóján a közelmúltban a Csorba Győző könyvtárban kiállítást szerveztek a művész kisgrafikáiból, ex libriseiből és Pécshez kötődő alkotásaiból. Emléktáblát avattak Gebauer Ernő egykori pécsi lakóházának falán, s rajzpályázatot hirdettek diákoknak Így látjuk Pécset címmel. Tervezik, hogy ősszel előadássorozatot tartanak a festő tanítványainak részvételével, túrákat szerveznek templomi alkotásai megismertetésére, továbbá könyvet adnak ki az emlékév eseményeiről. Gebauer Ernő az ausztriai Hartbergben született 1882-ben, osztrák apa és magyar anya gyermekeként. Iskolai tanulmányait Grazban, majd Pécsett végezte. 1902-től Budapesten a Mintarajztanoda és Rajztanárképezdében tanult, ezt követően jelentkezett a mesteriskolába, ahol Székely Bertalan növendéke volt, aki nagyra értékelte kompozíciós érzékét. Gebauer Ernő pályafutása során összesen mintegy 4 ezer négyzetméter falfelületet festett meg. Vallási témájú freskói 59, többségében Baranya és Tolna megyei templomban láthatóak. Világi témájú freskói pécsi közintézmények, a Nagy Lajos Gimnázium, az Apolló filmszínház, és egyebek mellett a ma kávézóként és étteremként működő egykori "Nagycsemege" épületének falait díszítik. Több mint fél évszázados pályafutása alatt portrék, városképek, tájképek kerültek ki a kezei alól, de örökített meg vásári forgatagot, bányajeleneteket is. Az Apokalipszis lovasai című, 1960-ban készült képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, több alkotását a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. Grafikai munkássága is szerteágazó volt: tervezett ex libriseket, bélyegeket, könyvborítókat, illusztrált könyveket, egyházi kiadványokat, az 1925-ös eszperantó világkongresszus alkalmából készített eszperantó képeslapjai bejárták a világot. Az alkotás mellett 1919-től festő- és rajziskolákat vezetett. Szorgalma és tehetsége ellenére keveset keresett, szegénységben élt, s bár gyakran csábították külföldre, néhány olaszországi tanulmányúttól eltekintve pályája Magyarországhoz, azon belül is Pécshez köthető. A baranyai megyeszékhelyen hunyt el 1962. március 24-én, a városi köztemetőben található sírját egy 80 éves, volt tanítványa gondozza. (MTI, 2012-05-14 08:49:39)