Találkozások, közösség, híd – Lelkészcsaládok rekreációs napokon

Találkozások, közösség, híd – Lelkészcsaládok rekreációs napokon

Share this content.

Szöveg és fotó: Horváth-Csitári Boglárka
Pannonhalma – A nyári programokat tervezve évek óta először ez kerül be a naptáramba: rekreációs napok. Nem mintha kötelező lenne, de úgy érzem, igazi kuriózum, hiánypótló pár nap ez, ami nagyon hiányozna, ha nem lenne. A Déli Egyházkerület évek óta lehetőséget biztosít arra, hogy a lelkészek, lelkészcsaládok együtt pihenjenek és töltekezzenek pár napon keresztül a nyár elején. Ez most is így volt 2019. június 18–20. között, amikor Pannonhalmán és annak környékén (cseszneki vár, Bakonybél, Bakonyszentlászló, Mosonmagyaróvár) tölthettünk közösen pár napot.

A nagyon színes, gyerekek, felnőttek számára is izgalmas programot, idén is Lupták György esperes szervezte meg. A gyönyörű ápátság megtekintése után a gyerekek és az őket kísérő felnőttek egy nagyon szép tanösvényt tekinthettek meg, miközben voltak, akik megkóstolták a helyi borászat finomabbnál finomabb borait. Szállásunk a Szent Jakab Ház volt, ami talán sokkal inkább alkalmas ifjúsági szállásnak, de elmondhatjuk, hogy valóban megtapasztalhattuk a mondást: „Lakva ismerszik meg az ember”, amikor is a barakkszerű szobákon néha egyszerre négy család osztozott. Ez a fajta együttlakás először kicsit mindenkit megdöbbentett, de elmondhatjuk, hogy mindenképpen érdekes élmény volt. 

A második nap is bővelkedett kalandokban. Először a bakonyszentlászlói templomban tartotta meg Lupták György a reggeli áhítatot, megismerkedhettünk a templom történetével, majd a cseszneki várat néztük meg kitűnő idegenvezetéssel. Az ebédet már Bakonybélben fogyasztottuk el, ahonnan utunkat egy gumikerekes kisvonattal folytattuk. A kalandos erdei úton megnézhettük a Hubertlaki-tavat, és egy erdei vendéglőben még egy fagyira is volt idő. Innen indultunk vissza a Bakonybéli Trófeamúzeumba. 

A harmadik napon, mielőtt mindenki hazafelé vette volna az irányt, még többen, Mosonmagyaróvárra mentek, ahol megtekinthették a dunacsúnyi erőművet, rafting pályát, az elterelt Dunát, valamint a bősi erőművet.

Ismét nagy élmény volt számomra ez a három nap. Nemcsak a sokszínű, valóban színes program, hanem a találkozások öröme miatt is. Az valamilyen szinten természetes, hogy szakmai dolgokról is beszélget az ember, de más minőségű találkozás ez, mint egy lelkészkonferencia, vagy akár amikor a munka forgatagában találkozunk egymással. Itt van lehetőség őszintén beszélgetni, örömökről, nehézségekről. Van idő meghallgatni a másikat, akár egy finom bor mellett. Van lehetőség kikapcsolódni, akár egy izgalmas tollas, ping-pong játszma közben. 

A találkozás különlegessége, hogy itt találkozhatunk egymás családjával is. A házastársakkal, akik talán nem lelkészek, mégis nagyon komoly háttérországai egy lelkész szolgálatának. Találkozhatunk egymás gyermekeivel, akik speciális helyzetben vannak azzal, hogy lelkészgyerekek. Ezek a találkozások hiszem azt, látom, hogy nekik is fontosak. Olyan jó nézni, ahogyan egymással játszanak, ahogyan a nagy segít a kicsinek, nem beszélve arról, hogy megélhetem azt, milyen szeretettel fordulunk egymás gyermekei felé, ezzel tovább erősítve az egymás iránti szeretetet, bizalmat is. 

Találkozások, közösség és híd ez a pár nap a lelkészek között, lelkész házastársak között, gyerekek között. Hálás vagyok ezért a három napért, a találkozásokért, a közösségért. Hála Istennek a szép időért, a közösségért és a számtalan megtapasztalt élményért!

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!