Velünk élő történelem: Vitnyédy István emlékezete

Velünk élő történelem: Vitnyédy István emlékezete

Share this content.

Forrás: bdeg.hu
Különös életút az, amelyet a háromszázötven évvel ezelőtt elhunyt Vitnyédy István bejárt. Zrínyi Miklós bizalmasa volt, megszállott levélíró, kivételesen művelt nemesember, aki rengeteget tett az evangélikus oktatásügyért. Sopronnak és a vármegyének is országgyűlési követe volt.

Vitnyédy István (akinek nevét írják Vitnyédinek és Wittnyédynek is) édesapja Nádasdy Pál gróf udvarbírája volt a sárvári várban, s szolgálataiért nemesi rangot kapott. A kis István akkor hétéves volt, így ő már nemesemberként léphette át a felnőttkor küszöbét. A kor szokásainak megfelelően, tanulmányainak végeztével az őt támogató Nádasdy Pál titkáraként dolgozott egészen addig, míg meg nem nősült. A soproni Endresz János tanácsnok nevelt lányát, Raidel Zsuzsannát vette el, otthonuk egy Szent György utcai ház lett. A városlakók hamar felfigyeltek a tehetséges fiatalemberre; ő volt Sopron első magyar jegyzője, kétszer országgyűlési követe, Sopron vármegyének pedig főpénztárosa és szintén országgyűlési követe. Korának egyik legjelentősebb levélírójaként is elhíresült, Zrínyi Miklóshoz szoros szellemi kapcsolatfűzte. Aktív volt Habsburg-ellenes politikai szerepvállalása is. Szenvedélyesen gyűjtötte a könyveket, ami akkoriban még nem volt mindennapi.

Az országrész leghatalmasabb patrónus főura, gróf Nádasdy Ferenc 1643-ban áttért a katolikus hitre; lépésének következményeként az addig jelentős támogatást élvező csepregi gimnázium sorvadásnak indult. A helyzet súlyosságát látva több vagyonos evangélikus soproni lakos – közöttük Vitnyédy István is – felajánlásokat tett egy létrehozandó magyar gimnázium javára. A soproni Gymnasium Hungaricum végül 1658. július 11-én nyitotta meg kapuit.

A jómódú Vitnyédy az évek során öt diáknak, majd legidősebb fiának, Jánosnak is támogatta európai tanulmányait. A bevett szokás ellenére nem tartott igényt patronáltjai szolgálatára. Helyette az evangélikus egyház és az oktatás szolgálatába kívánta állítani őket. A soproni magyar gimnázium felállítása után egy másik, még jelentősebb evangélikus oktatási intézmény létrehozásában játszott fontos szerepet Vitnyédy István. Az erősödő ellenreformáció hatásai ellenében szövetkezett a kor lutheránus magyar nemessége és a többségében német városi polgársága. Ezzel a szokatlanul nagy társadalmi összefogással Eperjesen akadémiai rangú tanintézetet hoztak létre: ez volt a Felső-Magyarországi Evangélikus Rendek Kollégiuma, amelynek küszöbét 1667. október 18-án léphették át az első diákok. 

Vitnyédy bizalmas embere volt a költő Zrínyi Miklósnak. Részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben is. A felelősségre vonást, s nagy valószínűséggel a hóhér pallosát csak azért kerülte el, mert 1670. február 13-án meghalt.

+ 1 városi legenda Vitnyédyről 

Vitnyédi építtette a Szent György utca 7. szám alatti palotát, ami később a Szent György Káptalané lett. A kapu felett ma is látni a faragást: egy komoly, nagybajszú férfit és egy nyelvét öltögető torz pofát - a legenda szerint mindkettő Vitnyédy arcmása. A torz az irigy soproniakra nyújtogatja nyelvét, akik perbe fogták őt a szokásosnál nagyobb és pompásabb palota építéséért.

Címkék: Vitnyédy István -

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!