Negyven éve indult az űrbe Farkas Bertalan – Ismeri-e az első magyar űrhajós evangélikus kötődéseit?

Negyven éve indult az űrbe Farkas Bertalan – Ismeri-e az első magyar űrhajós evangélikus kötődéseit?

Share this content.

Forrás: infopapa.hu, Kerecsényi Zoltán
A magyar történelemkönyvekben 1980. május 26-a emlékezetes dátumként áll: ekkor egy Farkas Bertalan nevű magyar állampolgár a messzi Bajkonurból fölbocsájtva, a Szojuz-36 nevű űrhajó fedélzetén – a legelső magyar emberként – elhagyhatta a Föld légkörét.

Az emberiség nem marad örökké a Földön, a fény és a tér keresése közben kezdetben félénken lépi át az atmoszféra határát, azután meghódítja magának a Nap körüli egész térséget!” – írta majdnem egy századdal előttünk, „jóslatszerűen” a 85 éve elhunyt Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij (1857-1935) orosz tudós, a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozója. Igen, a földi világ kutatásával egyidős az emberiség azon törekvése, hogy az égitesteket, a világmindenséget fürkéssze; – forradalmi volt, amikor a múlt század közepén az emberek rakétákat, mesterséges holdakat kezdtek el létrehozni, majd pedig kormányozható űrhajókat a világűrbe repíteni. Évezredes álmokat valóra váltva, a világtörténelemben először 1961. április 12-e napján lépett húsvér ember a kozmoszba Jurij Alekszejevics Gagarin (1934-1968) orosz pilóta személyében; aztán hat évvel később pedig lehetőség nyílt az egykori szocialista országok tudósainak, mérnökeinek, orvosainak és más szakembereinek összehangolt részvételére, együttes munkájára is az űrkutatásban „Interkozmosz” címen. Így 1978-tól 1980-ig szovjet, csehszlovák, lengyel, NDK, bolgár, vietnami, kubai és magyar kozmonauta juthatott az űrbe. Nemzetünk történelemkönyvében 1980. május 26-a áll emlékezetes dátumként, amikor egy Farkas Bertalan nevű magyar állampolgár a messzi Bajkonurból fölbocsájtva, a Szojuz-36 nevű űrhajó fedélzetén elhagyhatta a Föld légkörét.

A magyar űrhajósjelölteket 1977-ben kezdték el kiválogatni a szuperszonikus gépeken repülő magyar vadászpilóták közül a honvédség kecskeméti egészségügyi központjában. A jelentkezés önkéntes volt, így jelentkezett a pápai katonai alakulattól Farkas Bertalan is, akinek felesége, amikor ezt megtudta, behívta férjét a gyermekszobába, ahol kisbabájuk szunnyadt, rámutatott, és azt mondta, hogy ennek a gyermeknek nem hősre, hanem apára van szüksége. Nyugtatgatta a feleséget az apa, hogy biztosan nem fog sikerülni, úgysem lesz alkalmas, úgyis hazaküldik. Aztán „véletlenül” mégiscsak sikerült; sok-sok vizsgálat, szűrés után végül csak ketten maradtak katonatársával, Magyari Bélával (1949-2018). A kiképzés 1978 tavaszán indult Csillagvárosban, a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban. Eredetileg 1979-ben került volna sor szovjet-magyar közös űrrepülésre, azonban a sikertelen szovjet-bolgár miatt (az űrhajó főhajtóműve meghibásodott, a programot a felszállás után meg kellett szakítani, a visszatérés a Földre ballisztikus kényszerleszállással történt, hatalmas terheléssel) az csak egy esztendővel később indulhatott.

Tudta-e? Az első magyar űrhajósnak erős evangélikus kötődése van. Noha őmaga reformátusnak kereszteltetett, de anno, a '70-es években Bakonyszombathelyen evangélikus esküvője volt, Varga György evangélikus lelkész, esperes adta össze az egykori pápai evangélikus hitoktató-lelkész, Bárány László unokájával. Tehát Farkas Bertalan felesége régi evangélikus család sarja, Varga György nyugalmazott pápai esperes és felesége keresztlánya. Amikor később, az űrutazása után az első magyar űrhajós Bakonyszombathelyen, az evangélikus lelkészlakban vendégeskedett barátaival, egykori társaival, Varga Györgyné Bárány Ágota tiszteletesné asszony kis szívalakú mézeskalácsokat készített, melyek nemzetiszínű szalagra fűzve, körben az asztalon, mindenki ülőhelyénél köszöntötte a vendégeket, – az összetartozást jelentve ezzel.

Honfitársunk űrrepülése – Valerij Nyikolajevics Kubaszov (1935-2014) parancsnoksága alatt – 1980. május 26. és június 3. között a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén több szempontból is fontos volt. Planétánk megfigyelése mellett Farkas Bertalan többféle kutatási feladatot végrehajtott fönntartózkodásának napjaiban. Alumíniummal, rézzel, galliummal először ő végzett el kísérleteket a súlytalanságban, ő tesztelt először két, magyar tudósok által kifejlesztett készüléket: az űrhajósok szellemi munkavégzésének képességét felmérő „Balatont”, valamint az űrhajósokat érő kozmikus sugárzások mérésére alkalmas „Pillét”. Ez azóta is, mind a mai napig használatban van odafönt. (A magyar származású űrturista, Charles Simonyi is dolgozott ezzel a Nemzetközi Űrállomáson való kétszeri ott tartózkodása során.) Űrutazása alatt Farkas Bertalan kétszer haladt át hazánk fölött, megfigyelte és lefényképezte Magyarország területét, egyebek között nagy vizeinket, a Tiszát, a Dunát, a Balatont. (Ezúton ajánlom az olvasók szíves figyelmébe a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó gondozásában 1981-ben napvilágot látott „Magyarország az űrből” című albumot!)

A magyar űrhajós parancsnokával a Szojuz-35 fedélzetén 1980. június 3-án ért földet Kazahsztánban. Az űrutazásnak hatalmas visszhangja volt, hősöknek kijáró tiszteletadással fogadták a hazájába visszatérő magyar kozmonautát. Aztán egy évtizeddel később már ez az egész mintha valahogyan nem lett volna oly fontos a hivatalossági szinteken. Azonban Farkas Bertalan – Farkas Berci, ahogyan többen becézik – ma is kedvelt és népszerű személyiség az egyszerű magyar emberek körében; bárhol járjon is az országban, és annak határvonalain túl is; sokan megismerik, tisztelettel köszöntik, különösen az újabb generáció, a fiatalság veszi körbe ámulattal. Szülővárosunkba, Pápára – a jeles katonavárosba, indulásának meghatározó helyszínére, s feleségének szűkebb pátriájába – főként az utóbbi két évtizedben (e sorok írójának szervezésében) több ízben is visszalátogatott találkozókra, előadásokra, köszöntőkre, kiállításokra, például a néhai pápai Helyőrségi Művelődési Ház, az Acsády Ignác Szakképző Iskola, a Szent István Római Katolikus Általános Iskola, vagy a volt pápai Pedagógus Művelődési Ház falai közé; 2005-ben (ugyancsak e sorok írójának kezdeményezésére) pedig Pápa Város Önkormányzatának képviselőtestülete Pápa Város Díszoklevele kitűntetést adományozott számára, melyet az akkori március idusán dr. Kovács Zoltán polgármester-országgyűlési képviselő nyújtott át neki.

Farkas Bertalan által Magyarország a hetedik nemzet a világon, melynek polgára elhagyta a Föld légkörét. Azért ez nem kis dolog! Országunk pedig több mint négy évtizede folyamatosan részt vesz különböző kísérletek révén az űrtevékenységben, például a Magyar Űrkutatási Irodán keresztül.
S egy egészen friss, nagyszerű hír: pár hónapja Moszkvában, külgazdasági- és külügyminiszterünk, Szijjártó Péter, az Orosz Szövetségi Űrügynökség („Roszkoszmosz”) igazgatójával, Dmitrij Rogozinnal együtt bejelentette, hogy megkezdődhet a következő magyar űrhajós személyének kiválasztása és kiképzése. A magyar nemzet második kutatóűrhajósa a Nemzetközi Űrállomásra fölküldve – minden reménnyel – 2024-25-ben kezdheti meg majd munkáját.

A cikk itt folytatódik.

Címkék: Farkas Bertalan -

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!