PIERROTTÁ VÁLUNK – Farsangi versek

PIERROTTÁ VÁLUNK – Farsangi versek

Share this content.

Szöveg: Lovas Zsuzsanna Lux
Budapest – Nemrégiben jelent meg Lovas Zsuzsanna Lux evangélikus hitoktató …és a kovácsoltvas kerítés című verseskötete. Írásait az Evangélikus.hu többször közreadta már. A könyv újdonsága a saját készítésű árnygrafika és a sok haiku. Az általa írt ember-mesék nem nélkülözik a hívő ember látásmódját, helyet adva a másként gondolkodóknak is. A könyv, valamint az illusztrációk (képként és poszterként) megvásárolhatók az Evangélikus Könyvesboltban (Üllői út) és a Huszár Gál Könyvkereskedésben (Deák tér) is. – Most pár, a farsangi időszakhoz kapcsolódó verset adunk közre.

PIERROTTÁ VÁLUNK

 

Megmutattad ma már

a valós arcodat,
levetted magadról
kényszerű múltadat.
Ha sokat beszéltél,
nem mondtál igazat,
majd választott társad
a némaság maradt.

A leírt betűd is
fázósan kesereg,
mindig azt vallottad:
hogy a világ beteg.
Majd gúnyosan mondtad:
ez csak egy fonéma!
úgy se értheti meg,
csak a jó poéta.

Most hát itt a farsang
a vígság ideje,
őrjöngő jókedvnek
lázító elegye,
Te bíz az vagy, kinek
teremtett az Isten:
A világ bohóca
– épp csak sipkád nincsen!

Elűzzük a telet,
ha hangunk rikácsol,
ha elég lesz már a
hamis parolákból?
Ha harsonák zengnek,
s kereplők a kézben?
Úgy se nézünk ma már
egymás szép szemébe!

Színes ruhát képzel,
álmodik a lányka,
talán még mindig a
lovagjára várva;
Nincsenek lovagok
már csak a mesékben,
Te is és én is csak
hazudjuk a szépet.

Pedig ha most nem, hát
mikor játsszunk újra
haldokló öreget
piros fapapucsban;
Angyali teremtést
glóriával fején;
Cowboy kicsi leányt
ki vezet egy tehént?

Elvesztett remények,
farsangi mulatság
helyébe – a béna
és eltitkolt rabság,
csendben lapulunk,
új világra várva,
a szekrény mélyére
maszkjainkat zárva.

Így mi mindannyian
Pierrottá válunk...
s fehér arccal, némán –
színes Holdvilágot
várunk.

 

A FARSANGUNK LEGYEN ŐSZINTE!

Mondd, nem unod még, hogy fűben fában
Isten keresed,
őt akiben nem is hiszel?
Mondd, nem unod még, hogy szivecskékkel
lepsz el olyan képet és szöveget
ahol sírni kellene?
Mondd, nem unod még, hogy szabadságról
papolsz és hogy nem válsz
részévé egy rendszernek,
de kitaszított életed mindeközben
megalkuvásokkal van tele?
(S mindezt te szabadnak hiszed!)
Mondd, nem unod még, hogy szádon lakat,
orrodon a friss levegő helyett
tüdödből kifújt gázokkal éled életed?
Mondd, nem unod még, hogy várjuk
a farsangot, mert azt hisszük itt
az alakoskodások ideje –
miközben maszkot hordunk
szüntelenül és
alakoskodásunk végtelen?

Mondd, megmutatnád végre a saját arcod?
Hát tedd meg és legyen e szörnyűségnek
vége!
Ha másként nem, úgy vegyél egy fényképet
és saját ábrázatoddal fedd saját
képedet!
Bújjunk végre saját arcunkba,
... szórjunk hamut a fejünkre
és álnokság helyett – kivételesen –
legalább a farsangunk
legyen
őszinte!

 

A LEGSZEBB DALLAMOM

Nyugodt vagyok,
boldog és elégedett.
Leszálltak körém
a csillagok, s jobbra
az a kis huncut,
az mindig kacsint egyet,
mindig mosolyog, oly elégedett.
Ma minden olyan,
mint Isten tenyerén,
hisz velem van a hit
és bennem a remény.
Igen, itt vagy bennem,
már hangom hallgatod
én érzem létezésed,
érzem sóhajod.
Még semmi baj nem érhet,
még egy vagy énvelem,
minden amit érzek,
érzed énbennem.
Apró neszezések,
sarkad kis nyoma
néha már-már érzem
ahogy útnak indulna...
Várj még, csak egy percet,
csak néhány víg napot,
hogy én is felkészüljek:
már anyuka vagyok.
Nem sajnálom, hogy karcsú testem
most mássá változott,
mert magamba mit elrejtettem,
az is én vagyok.
Szerelmem gyümölcse 

mit Isten adott,
itt vagy szívem alatt,
Édes Magzatom.

Tudom, hogy majd döntesz,
hogy saját útra lépsz,
s tudom, hogy ezt elfogadni
majd – elég nehéz.

De ma még rejtegetlek,
ma még álmodok,
egy virágzó jövőt,
mit néked adhatok.
Ma még boldog mosollyal
ölelem magam,
s magamba zárt csodáról
álmodok minden nap.

Mert bizton tudom és érzem,
hogy bennem a jövő,
zigótából a gyermek
– a világra törő –
nem hozhat mást csak békét,
csak dalt és éneket,
S ha rajtam múlik,
hidd el,
ez a legszebb dallam lesz!

Címkék: Lovas Zsuzsanna Lux -

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!