Evangélikus templomséta Budapesten – Látványos könyvvel járhatjuk be a fővárost

Evangélikus templomséta Budapesten – Látványos könyvvel járhatjuk be a fővárost

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Stifner-Kőháti Dorottya
Hazánk páratlan szépségű fővárosa sok nevezetességgel bír. A mintegy kétezer éves történelem (ebből bő ezeréves kereszténység és 504 éves reformáció) az Istent kereső lelkek históriája is. A Duna két partján lelki otthont építő őseinknek hála: e város méltán nevezhető a templomok, zsinagógák városának is. A Margit-sziget templomromjaitól a 13. századi Mátyás templomon át a 2001-ben épült budahegyvidéki evangélikus templomig térben, de főleg időben hosszú az út. A kövek meséit hallgatva az Úristen egykori és mai élő kövei hitéből is épülhetünk, ha tematikus templomsétára indulunk. Ehhez nyújt segítséget egy frissen megjelent kötet.

Praktikus kézikönyv jelent meg Zubreczki Dávid újságíró-blogger, az Urbanista blog alapítójának tollából, aki írásaiban közel tíz éve bizonyítja, hogy mennyire szereti és ismeri Budapestet. Látja és láttatja a város büszkeségeit és sebeit, kutatja titkait, megnevettet, elgondolkoztat. A tősgyökeres pest-budai éppúgy rácsodálkozik, mi minden szépséget rejt a főváros, mint az, aki ritkán vagy éppen először jut el Budapestre.

  Zubreczki Dávid első kötete témájául a templomokat választotta. Hogy miért? Bevezetőjében utal más szerzők korábbi, tematikus városkönyveire, majd rámutat: „minden korból maradt fent legalább töredékes épített emlék, sőt egyes épületeken több évszázad hagyta rajta nyomát. Legszebben pedig ezt a templomépítészeten lehet végigkövetni”.

Építészet és kultúrtörténet

A 21 sétát és két biciklis túrát, valamint egy budai hegyek templomaihoz szóló invitálást tartalmazó könyv fejezetei előtt rövid bevezetővel kezd, a szerző a tények ismertetése mellett teret szentel azon érdekességek és szépségek említésének, ami miatt már indulnánk is, hogy saját szemünkkel győződjünk meg igazáról. Építészet iránt érdeklődő laikusoknak szól a könyv – első renden. Aki azonban valamely felekezet tagjaként indul el vele, az egyszerre csodálhat építészeti értékeket, kultúrtörténeti gazdagságot, miközben az ökumené adta tágas térben találja magát. Zubreczki Dávid egy további szempontot is említ: „bármerre indulunk a külvárosok felé, a szakrális épületek helyzete, mérete, stílusa jelzi, hol, mikor, milyen társadalmi rétegek éltek.” Mindez evangélikus szemmel nézve is több, mint tanulságos!

Zárójeles örömünk, hogy már a könyv első lapján két evangélikus említés esik: a mátyásföldi templom új tornya (ld. később) és Sándy Gyula, a MEE főépítésze, félszáznál több templom tervezője.

Evangélikus szemmel

De induljunk is el egy rövid, virtuális evangélikus sétára! Képzeletbeli térképünkön az időrend vezessen. A legfiatalabb vári, ám Buda „legöregebb” evangélikus temploma, a Budavári templom az első (1895), mely homlokzatával a Bécsi kapu felé néz. A hozzá tartozó iskola és paplak a II. világháború alatt megsemmisült. Leereszkedve a várhegyről, következő állomásunk az 1935-ben épült óbudai templom lehet. Modern formája, terméskő burkolata a középkori katedrálisokat idézi. A 30-as évek óta osztoztak közös istentiszteleti helyiségen a kelenföldi evangélikusok és reformátusok. Jelenlegi templomuk – Benczúr László munkája – Farkasréten áll 1994 óta. A családi házas környezetbe harmonikusan beolvadó épület tetőszerkezete keresztet formál.

A szintén Benczúr László-tervezte Budahegyvidéki templom 2001 óta gyülekezeti centrumként várja a térség híveit. Modernsége mellett kortárs megoldásai az ókeresztény bazilikákra emlékeztetnek. Meleg, barátságos, családias épületkomplexum.

Átkelve a Dunán igazi különlegesség a cinkotai templom: a középkori, 11-12. századi kápolna alapfalait őrzi a mai (1775-ös!) épület. De őriz 12-14. századi falakat is. Tornyának északi és déli oldalán is van kapuja.

Időben a következő lehet az 1873-as Újpesti, amely a városrész legrégebbi, ma is használatban lévő temploma. Különlegessége, hogy az egyházfi egykor a toronyszobában lakott. Története fordulatos: el kellett árverezni, volt szobrászműterem is, de 1886 óta a hívek lelki otthona.

1867-ben a Rákóczi úton épült a szlovák evangélikusok temploma. Az utcáról nem látjuk: a gyülekezet eladósodása miatt egy nagyobb ingatlanfejlesztés részeként körbeépítették lakóházakkal. Egy Luther-szobor és a Luther-udvar felirat utal rá, hogy bent templom áll. Volt kaszinó, harcművészeti központ és játszóház is, tavaly óta az Országos Szlovák Önkormányzat tulajdonában áll.

Az 1870-ben épült józsefvárosi templom igazi rejtett kincs, az Országos Egyház épületébe lépve pillantjuk meg hatalmas ablakait, román kapukat idéző bejáratát. A tágas templomtérben a gyülekezet szabadon álló épületben érezheti magát.

A Városliget peremén 1905-ben épült Pecz Samu tervei alapján a fasori templom. Homlokzatán figurális díszítés, páratlan szépségű üvegablakai Róth Miksa alkotásai. Kéthajós szerkezete ritkaság.

Séták egy éven át/ Séták egy évre

Végül még egy unikum: a Mátyásföldön 1964-ben emelt templom története is regényes: elődjét pár sarokra onnan építették (Sándy Gyula tervei alapján), de 1956 után nem használhatták a hívek, majd elbontották. Mennyezetét, tégláit és tetőszerkezetét az új épületben ma is láthatjuk. Krizsán András tervei alapján kortárs felfogású harangtoronnyal egészült ki 2019-ben.

A közel 250 templom, zsinagóga, imaház, kápolna és szentély megtekintése egy sok tekintetben korlátozott időszakban is reális célkitűzés. A Gulyás Attila által illusztrált, szépen komponált fotókkal teljessé tett kötet 21 sétája mondjuk, havonta kettővel számolva kevesebb, mint egy évet vesz igénybe (alkalmanként 5 km körüli út).

Sétálni, könyvvel a kézben, merengeni, nézelődni szabad még a zárlatok idején is. S ezek az épületek: történetük, atmoszférájuk, a falaik közül az ég felé évtizedek, sőt évszázadok óta szálló imádságok a lelkünket is felemelik majd.

Ahogy a testünk, úgy a lelkünk is felfrissül, és mély lélegzetet vesz.

A kötet szerzőjével villáminterjút is készítettünk.

– Miért a templomokat (szakrális épületeket) választotta első könyve témájául? Hosszas gondolkodás eredménye volt, több lehetőség közül döntött e mellett, vagy nem is volt kérdés, hogy ezt az irányt választja?

– A kiadó, Kedves László keresett meg azzal, hogy írjak egy könyvet a városról, ha már ilyen régóta blogolok és vezetek sétákat Budapesten. A szakrális épületeket viszont én javasoltam. Egyrészt mert semmi más nem szövi úgy át a várost térben és időben, mint a templomok. Minden közösség a legszebbre, legszínvonalasabbra igyekezett építeni ezeket, tehát általában a környék legkiemelkedőbb alkotásairól van szó. Ráadásul jobban is vigyázunk ezekre, mint más épületekre: egy negyed akár minden házát lerombolhatják és újjáépíthetik úgy, hogy a templom érintetlen marad. És a legfontosabb: a templomokhoz minden embernek van kötődése. Kizárt dolognak tartom, hogy lenne olyan budapesti, aki ne járt volna valamelyikben, aki ne érezné úgy valamelyikről, hogy ez az én templomom. Még ha nem is hívő emberről van szó.

– Van olyan templom, amelyhez különösen is kötődik, akár mint a hitélet gyakorlásának helyszíne, akár mint építészeti alkotás?

– Katolikusként nőttem fel, így nekem leginkább ezekhez van személyes kötődésem. Misére a mátyásföldi Szent József-templomba jártunk, de mivel a nagybácsikám Józsefvárosban volt pap, a legtöbb kedves emlék egy icipici, egykori műhelyépülethez, a Béke Királynéjához köt. Talán ezért is szeretem jobban a kis templomokat: Magyarországon a veleméri Szentháromság és a csarodai református a két kedvencem. Az evangélikusok közül két 16. kerületit szeretek a legjobban, és nem csak azért, mert lokálpatrióta vagyok, hanem mert a mátyásföldi és a cinkotai is igazi különlegesség – nem csak budapesti szinten.

– A kötetbe került válogatás, a séták nagyon komoly tervezés eredményei - nehéz volt a választás?

– Sétakönyvet írtam, vagyis olyan templomokat, szentélyeket, zsinagógákat kerestem, amelyek nagyjából öt kilométeres úton bejárhatók. Ez segített a kiválasztásban, de sajnos ennek a logikus rendszernek köszönhető, hogy olyan izgalmas épületek viszont kimaradtak, mint mondjuk a kispesti evangélikus templom, Sándy Gyula egyik legszebb alkotása.

– A 2020-as év maga volt a megpróbáltatás. Szimbolikusnak érzem, hogy valaki abban az évben mutat fel az ég felé – mert templomot bizony nem lehet csak lehajtott fejjel nézni. Milyen élmény volt a bejárásuk?

– Nekem nagyon sokat adott ez a munka. Bár tudatosan olyan könyvet akartam írni, amely nem a vallásról szól, és hívő, nem hívő egyaránt haszonnal forgathat, mégis azon kaptam magam, hogy nem tudom kivonni magam a szakrális épületek hatása alól. Minél jobban beleástam magam a témába, annál jobban elkezdtek foglalkoztatni az életnek azok a „nagy kérdései”, amelyeken már évtizedek óta nem gondolkodtam el. A könyv elkészült, a bejárásoknak vége, de az írás közben megkezdett belső utazás szerencsére azóta is tart.

A könyv kapható a Luther Kiadó webshopjában is.

A cikk rövidebb verziója az Evangélikus Élet magazin 86. évfolyam, 7–8. számában jelent meg 2021. február 21-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!