Napi ige

Lelki útravaló a mai napra

„Minden azon múlik, honnan nézi az ember.” (Agatha Christie)

A relativizmus az emberi megismerés viszonylagosságát és szubjektivitását hangoztatja. A relativizmus gondolatát sokan Nietzschétől eredeztetik, mások a 20. század hozományának tartják, pedig már a Bibliában is hangot kap (lásd a Prédikátor könyvét).

Míg korunk gondolkodása Istent tagadva relativizálja az eseményeket, az embert téve meg minden dolog mértékéül, addig a Biblia Isten szemszögéből tanít látni, értelmezni a világot és helyünket abban. Ez a mennyei relativizmus is átértékeli a dolgokat, de más eredményre jut. Nem mindegy, hogy melyik nézőpontot választjuk.

A Prédikátor könyve szerint a helyes magatartás a hálaadás. Ha mindent Isten kezéből fogadunk, akkor jutunk el a békességre, a dolgok helyes élvezetére. (Augustinus is így gondolta.) Ennek feltétele az életünket Istenre bízó hit. Pál apostol pedig a szeretet kettős irányultságáról beszél, amely Isten cselekedetével kezdődik, aki kiválaszt minket. Lényege Krisztus keresztjét szemlélve tárul fel előttünk. Az ő szenvedésében van elrejtve a szabadításunk, halálában az életünk!

Nem is lehetne más a válaszunk erre, mint az a szeretet, amely belátja, hogy Isten egyéni sorsában is a javát akarja, tud a rosszból jót kihozni, a halálból életet adni, és reménységet minden helyzetben.

*

Uram, kezedbe teszem le életemet, jót és rosszat egyaránt. Mindazt, ami fáj, amit nem értek, kérdéseimet és zsákutcáimat. Te tudsz görbe sorokra is egyenesen írni, elrontott életeket is felhasználni mások javára. Köszönöm, hogy már akkor szerettél, amikor még nem ismertelek. Hiszem, hogy Krisztus értem is meghalt, és örök életet szerzett nekem. Bízom benned, történjék velem akaratod szerint. Ámen.