IgeIdő - napi meditáció

Január 14.
Hallgatott minket egy Lídia nevű istenfélő asszony, egy Thiatírából való bíborárus is, akinek az Úr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mond. ApCsel 16,14

Nyitott szívvel

"Jaaj, apa! Ez annyira uncsi! Nem történik semmi!" - mondaná a kisebbik fiam. Tudjuk jól, ha nincs izgalom, akció, egy jó kis üldözés, lövöldözés, bunyó, akkor az már nem is érdekes. Hiszen nem történik semmi.
Az Apostolok Cselekedetei tizenhatodik részében van akció bőven: boszorkány, majdnem lincselés, börtönkaland, földrengés, majdnem szökés és majdnem öngyilkosság, látványos finálé. Ez az egy vers azonban határozottan unalmasnak tűnik a folytatáshoz képest.
Okos emberek közt nagy vita van azon, hogy az ember képes-e változni. Sokak szerint nem. Eleve a génjeinkbe van rekesztve a viselkedésünk, enzimek és hormonok láncreakciói határoznak meg. Ilyennek születtem, nem tehetek róla, úgysem tudok megváltozni. Mások szerint kismértékben, de azért változunk. Például az édességfüggők reménykednek, hogy hétévente változik az ízlésünk... Vagy ha más nem, akkor az életünk nagy, drámai eseményei változtathatnak meg minket.
Mások szerint - és szerintem is - folyamatosan változunk. Néha jobban, néha kevésbé, de az életünk eseményei mindig hagynak valami nyomot rajtunk és bennünk. Minden élmény és benyomás hatást gyakorol ránk. Néha jó utakra vezet - de talán sokkal gyakoribbak a zsákutcák. Tudatosság kell ahhoz, hogy kontrolláljuk ezeket az élményeket: média, tévé, internet - nem mindegy, minek tesszük ki magunkat és szeretteinket.
Lídiával igenis történik valami. Nyitott szívvel figyel arra, amit Pál mond. Készen áll új utakra. Felismeri, hogy valaki olyan dolgokról beszél, amit nem magától talált ki és nem a saját érdekeit szolgálja. Pál üzenetet hoz Lídiának. Istentől. És minden megváltozik. Megtérésnek szoktuk mondani. Ha van igazi izgalmas történés az életünkben, akkor ez az. Itt történik valami. Nem is akármi.

Szerző: Novotny Dániel

 

Az IgeIdő kötet tartalma