IgeIdő - napi meditáció

Január 22.
Azután megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó, mint a kristály, s az Isten és a Bárány trónusából ered. A város főútjának közepén, a folyó két ága között van az élet fája, amely tizenkétszer hoz termést, minden egyes hónapban megadja termését, és a fa levelei a népek gyógyítására szolgálnak. Jel 22,1-2

Az élet vize

Sokat énekelt, kedves énekem: "Ahol az élet vize árad, tiszta, mint a kristály..." Majd így folytatódik: "Oda megyek, ahol a Bárány trónja áll, és a száznegyvennégyezer elpecsételt vár, és a fehér ruhások seregében éneklek egy dalt: Glori hallelujah!" Nem idézhetem ide az egész éneket, de akik ismerik bizonyára a dallammal együtt dobban rá a szívük. Igen. Ha sokszor feledjük is az élet küzdelmei között, mégis oda megyünk. Készülünk a nagy találkozásra, ahol Isten letöröl majd szemünkről minden könnyet.
Talán nem érdemes a szavakat boncolni, hogy mi minek a jelképe lehet. Egy szép verset sem úgy értünk meg. Ezek az igeversek pedig Isten drága vigasztalásai az utána sóvárgó emberi szív megnyugtatására. Arról szólnak, hogy nem lesz mindig így, ahogy most látjuk, érezzük a sorsunkat, a világot, az életet és a halált. Lesz egy új világ, ahol jól lesz minden. Telve tisztasággal, derűvel, élettel, ami soha el nem múlik. Megható, hogy neked, nekem sőt minden bűnösnek készítette ezt Jézus. Ő mondta tanítványainak: "elmegyek helyet készíteni számotokra" (Jn 14, 2/b).
Életünk a bűn rombolása miatt töredezett, küzdelmes, sokszor fájdalmas és értelmetlen. Rányomja bélyegét gyengeség, kísértés, vereség, halál. Jó, hogy ez az élet véget ér, mulandó. Rossz lenne örökké élni, ha az élet csupán földi küszködésünk végtelen meghosszabbítása lenne. Az Új Teremtésben azonban gyógyulás lesz. Nem is csak egyesek, hanem egész népek számára. Ennek az újnak első zsengéje a feltámadott Krisztus! Az Isten Báránya!
Áldott legyen az ő neve mindörökké! Marana tha! - Urunk, jöjj mihamarabb!

Szerző: Zólyomi Mátyás

 

Az IgeIdő kötet tartalma