IgeIdő - napi meditáció

Május 31.
"Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra." (2Kor 4,16)

Belső lendület

A fiatal lelkész leugrott a teherautó magas vezetőfülkéjéből, és lendülettel köszöntötte az első gyülekezete tagjait, akik a parókia előtt várták.
Régen volt. Több évtized is elmúlt azóta. Ma már biztos nem merne olyan nagyot ugrani, és lassabban lép. Megöregedett. Néha talán el is csügged, hogy már nem megy azzal a lendülettel és erővel a munka.
Ismerős ez az érzés.
A bölcs apostol azt írja szívünkbe, hogy a külső embernél, a test lendületénél van fontosabb. Nem az teszi hitelessé az embert, hogy fürgén tud szaladni, lendületesen tud tenni és nagy erővel tud munkálkodni, hanem az, hogy van valami belső kincse. A külső ember, a test erejénél fontosabb a belső ember kincse.
Látjuk, hogy a világ nagy erőkkel akar tenni a külső ember megromlása ellen. Testépítő edzések, ránctalanító krémek, ősz hajakat eltakaró festék és erősítő vitaminok sora érhető el már mindenki számára. De nekünk, akik az Isten szeretetének vonzásában élünk, többre van szükségünk! Arra, ami nem a külsőt, hanem a belső embert erősíti.
Mert mit ér, ha egy korhadó, tartását vesztett lécet dekoratív lakkfestékkel vonunk be? Lehet, hogy kívülről szebb lesz, de aligha lesz erősebb!
Az apostol átélte azt, hogy nem a test ereje teszi hitelessé a szolgálatban. Ezért bátorít, hogy a belső ember erősítéséhez mi is merjünk élni azokkal a lelki táplálékokkal, amelyeket az Isten kínál nekünk. Merjünk élni Jézussal, aki az élet kenyere. Merjünk élni az igével, amely vigasztal és erősít, s még ha a halál árnyékának völgyében járunk is, akkor sem kell félnünk. Merjünk élni az úrvacsora ajándékával, mert az erőnkön felül való útra ilyen, Jézus által nyújtott táplálékra van szükségünk.
A biológia valóság. A külső emberünk nem maradandó, a porból vett test nagyívű élet után is megromlik! Még a szellemi képességek tárháza is kiürül. De ha belső emberünk egyetlen kincse marad meg, a Krisztusba kapaszkodó hit, akkor soha semmit nem veszítünk el.
Hát miért csüggednénk? Csüggedjen az, akinek fontosabb a külső, mint a belső, az emberi erő, mint az Isten ereje, a földi alkotásai, mint az Isten örök világa! Csüggedés nélküli örömben tegyünk meg mindent azért, hogy sokak tartsák fontosnak az Isten belső embert megerősítő szeretetét.


Szerző: Bence Imre

 

Az IgeIdő kötet tartalma