IgeIdő - napi meditáció

Június 11.
"Minden gondotokat Istenre vessétek, mert neki gondja van rátok." (1Pt 5,7)

Ki segít?

Uram! Ismét itt egy nap, amelyet ajándékul szántál nekem. Ébredéstől elalvásig csodálhatom a világot, amelyet teremtettél, és amely hirdeti hatalmadat. A mérhetetlen csillagrendszerek igazgatásától kezdve a parányi elemi részecskék összetett rendszeréig mindent ismersz, átlátsz és felügyelsz. Semmi nem kerülheti el figyelmedet. Gondod van rám is, minden utamra.
Sokszor érzem erőmet végesnek. A feladatok, amelyek előttem vannak, gyakran ijesztőek. Aggódom sok mindenért: munkámért és tanulmányi eredményemért; vizsgáimért és bizonyítványomért; egészségemért vagy az előttem álló műtétért; gyermekemért, unokámért vagy éppen szüleimért, nagyszüleimért. Tele vannak a híradások balesetekkel, bűntényekkel, háborús tudósításokkal és természeti katasztrófák elborzasztó képeivel. Mindezek súlya alatt olyan tehetetlennek érzem magam. Az igazat megvallva semmit nem tehetek szeretteimért és önmagamért, és ezért kiszolgáltatottnak érzem magam. Ki segít? Ki törődik velem? Van-e, aki nemcsak saját érdekeit tartja szem előtt, hanem jut ideje, jut figyelme rám is?
Uram! Olyan jó tudni, érezni azt, hogy számodra fontos vagyok, nem csupán egy a teremtményeid közül, hanem szeretett gyermeked. Nem az, aki elveszhet, mert "van még belőle bőven", hanem az egyetlen. Nemcsak ismered gondjaimat, hanem számon tartod azokat, és tenyereden hordozol. Szereteted nem nézi tétlenül félelmeimet, aggodalmaimat, hanem átveszi azok terhét.


Szerző: Selmeczi Lajos Péter

 

Az IgeIdő kötet tartalma