IgeIdő - napi meditáció

Június 18.
"Ti viperafajzatok! Hogyan szólhatnátok jót gonosz létetekre? Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. A jó ember jó kincseiből jót hoz elő, a gonosz ember gonosz kincseiből gonoszt hoz elő." (Mt 12,34-35)

Válaszd a jó kincset!

Ritkán találkozunk az evangéliumokban a felmérgesített vagy keményen fogalmazó Jézussal. Ez az ige ilyen. Viperafajzatoknak nevezi a farizeusokat, akiket leleplezett a kérdésük, amellyel el akarták őt veszejteni. De sokszor éppen az indulat az, ami segít megérteni, hogy a helyzet, amelyben vagyunk, a szavak, amelyek elhangzanak, nagyon-nagyon fontosak. S éppen a felfokozott lelkiállapot vagy a kemény szóhasználat mutat rá arra, hogy mennyire komolyan kell venni az elmondottakat. Mint ahogyan ez most is történik.
Jézus szavai egyértelművé teszik a dolgokat: a jó jó, a rossz rossz. A legősibb ellentétpárról beszél. A kettő nem összekeverhető, nem felcserélhető. Persze az ördög mindig ezzel próbálkozik, a Biblia első lapjain is pont ezt olvassuk. És azóta is hányszor letértünk a jó útról miatta!
Mi, emberek leginkább arra figyelünk, hogy mit hallunk. Emiatt vagyunk sokszor becsapottak, mert mást hallunk, mint amit látunk, s hagyjuk, hogy a kimondott szó hatalmába kerüljünk. Hogy kinek mivel van tele a szíve, azt mi nem tudhatjuk, sem nem vizsgálhatjuk, de hallhatjuk! Vannak, akik mindig, mindenhol csak panaszkodnak, mert semmi nem elég jó nekik, hiszen a szívükben is vákuum van csupán érzések helyett. S vannak, akik igyekeznek békét teremteni maguk körül, mert lelki békességük van, s belőlük "ez hallatszik ki".
Honnan lesz a szívemben jó kincs? Ki teszi bele? És ha már benne volt egyszer, akkor hová lett? Ezek a kérdések hamar felvetődhetnek bennünk. Lehet bennem valami jó is, bár bűnös vagyok? Jézus egész élete arról tett tanúbizonyságot, hogy semminek és senkinek sem kell úgy maradnia, ahogyan van. Ezt hívjuk újjászületésnek, megváltásnak!
Igen, Jézus Krisztus újjá, jóvá teremthet és jóvá is teremt bennünk mindent, ha engedjük, ha kérjük tőle. De sajnos sokszor beletörődünk a helyzetünkbe, sorsunkba, s csak várjuk, lessük, hogy történjen valami (jó). A keresztyén embernek feladata, hogy keressen, zörgessen és kérjen. Keresse a jót, kérje a jót, és igyekezzék megtalálni az ajtót is ehhez. Jézus Krisztus maga a válasz minden kérdésünkre, aki ma azt ígéri, hogy meg tud változtatni minket, hogy a szívünk jó kincseket őrizzen, amelyek az üdvösségre segítenek minket!


Szerző: Molnár József

 

Az IgeIdő kötet tartalma