IgeIdő - napi meditáció

Június 22.
"Amikor Jézus továbbment onnan, meglátott egy embert a vámszedő helyen ülni, akit Máténak hívtak, és így szólt hozzá: Kövess engem! Az felkelt, és követte őt." (Mt 9,9)

Mesteri útmutatás

Az egyik legizgalmasabb ige, hiszen igazi talány, hogy pontosan mi játszódik le Mátéban. Sok a lehetőség, már gondolkodni rajta is tanulságos. De vajon Jézusban mi játszódik le? Ezzel nem szoktunk foglalkozni.
Mit ért Jézus azon, hogy "kövess engem"? Szerinte igazából mit jelent követni őt? Persze pontosan nem tudhatjuk, de az evangéliumok alapján valami azért mégis megfogalmazható. Jézus szavai, tettei és a kereszt maga nyomra vezet.
Először is a követés jelenthet utánzást, másolást, majmolást. De szerintem Jézus nem az a sztár, celeb, idol, aki diktálja a divatot, akihez menő dolog hasonlítani, akivel bármilyen termék eladható, ha ránk mosolyog a reklámból. Nem készít olyan kultuszt teremtő videoklipet, ami a következő generáció popzenészei számára kötelezően lemásolandó, csak így osztozhatnak a profitban és a hírnévben.
Másodszor a követésnek lehet militáns értelme. Vakon engedelmeskedni a feljebbvalónak, a tábornoknak. Viszont azt sem gondolom, hogy Jézus agymosott, üveges tekintetű katonákat szeretne, akik gondolkodás nélkül teljesítenek minden parancsot. Illetve legalább ilyen ijesztő az a tudattalan eufória, ami a nürnbergi náci nagygyűlések régi felvételein sugárzik a hitlerjugendek csillogó, rajongó szeméből - biztos, hogy Jézus sosem akart ilyen követőket.
Harmadik lehetőség, hogy a követés valójában útmutatás. Szó szerint. Mester és tanítvány helyzete, ahol megfogják egymás kezét. A Mester feltárja a lehetőségeket a tanítvány számára. Kitágítja a horizontot, a távlatokat. Kizökkent a rögzült, megkövesedett kerékvágásomból. Fel- és megszabadít. A követés nem megkötöz, nem ejt foglyul, nem zár be, nem kényszerít. Jézus követése éppen szabaddá tesz.
Ezért érdemes szó nélkül otthagyni a pénzváltó asztalt.


Szerző: Novotny Dániel

 

Az IgeIdő kötet tartalma