IgeIdő - napi meditáció

Július 1.
"Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna!" (Lk 12,49)

Belékapaszkodva

Egy koldus elment a királyi palotába az ünnepi vacsorára, amelyre a birodalom összes alattvalója meghívást kapott. A király meglátta őt a rongyaiban, és a herceg gondjaira bízta, aki bevitte egy terembe, ami tele volt szebbnél szebb ruhákkal. Kiválasztott egyet, fel is vette a koldus, de a régit nem akarta elengedni. Az egész ünnepi vacsora alatt nem evett semmit, mert görcsösen szorította ruháját. Az ünnepség után a koldus hazatért. A király később meghallotta, hogy a koldus haldoklik, elment hozzá, és fekve találta, kezében a régi rongyaival. A király sírt, mert tudta, hogy mivé válhatott volna ez az ember.
Ma az a kérdés, hogy Jézus sürgető vágya a mi életünkben beteljesedik-e. Egy misszionárius írta könyvében, hogy nem a keresztyénellenesség a legnagyobb veszedelmünk, hanem a keresztyénalattiság, amely nem számol éppen a pünkösdi tűzzel. Megemlékezik Jézus életéről, haláláról és feltámadásáról, de nem lesz életté benne - félúton megáll, örömtelen, erőtlen, megreked a zárt ajtók mögött, szeretetlen, cselekvésének tere beszűkül, manipulatív lesz. Lélek nélkül hangsúlyosabbá válik az ember kisugárzása, személyisége, humanitása, közösségteremtő képessége, kreativitása, és háttérbe szorul Isten munkája. Tele kézzel azt mondjuk: gazdagok vagyunk, de sem hidegek, sem forrók nem vagyunk, hanem nyomorultak, szegények, vakok és mezítelenek. Még ebben a helyzetben is szól az evangélium: "tanácsolom neked, végy tőlem tűzben izzított aranyat, hogy meggazdagodj, és fehér ruhát, hogy felöltözz, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss." (Jel 3,18) János evangéliuma így fogalmaz: "még nem adatott a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg." (Jn 7,39b) Bennünk is megdicsőülhet a Krisztus, amikor belekapaszkodunk az ő áldozatába. Jézus olyan kicsinyeket és megalázottakat hív, akiknek értelmetlen élete benne célt talál, kiknek szíve mesterükért és az elveszettekért ég.


Szerző: Bozorády András

 

Az IgeIdő kötet tartalma