IgeIdő - napi meditáció

Július 30.
"Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára." (Fil 1,6)

A történelemben ismétlődő örömversenyek

Dr. Olafsson Károly Placid OSB így emlékezett a Gulág szigetvilág börtönpoklára:
"Akkoriban volt a helsinki olimpia. A helsinki olimpián volt első forduló, második forduló, és akkor kijön az olimpiai győztes. Olyan jóleső érzés volt, mert kellett az embernek ilyen is: az olimpián a szovjetek a súlyemelésben aranyérmeket szereztek, mi, magyarok pedig megszereztük öttusában az egyéni és a csapat olimpiai bajnokságot. Az olyan jó érzés volt, amikor mondtam a szovjet fogolytársaimnak: >>Ti állandóan a kolhozban zsákoltok, hát világos, hogy tudtok súlyt emelni, de a világ legintelligensebb sportja az öttusa. Abban a magyarok az olimpiai bajnokok.<< Hiába, emberek vagyunk. Szóval az olimpián is vannak fokozatok, és ezt úgy csináltuk az öröm észrevételére, hogy összeálltunk hatan-nyolcan reggel, hogy máma lesni fogjuk, milyen apró örömök érnek, és este, ha a káposztalevest meg a zabkását megettük, összejövünk, és aki többet tud mondani, az lesz a Jani, az lesz a győztes. Aztán a második fordulóban a győzteseket engedtük össze, a harmadik fordulóban azoknak a győzteseit. Hát Istenkém, tíz év alatt volt rá idő. A harmadik forduló győztese lett az olimpiai bajnok. Egyszer volt egy olyan olimpiai bajnokunk, aki tizenhetet sorolt föl. A végén azt mondta: >>Gyerekek, hát én nem értem rá ma szenvedni, nekem örökké lesni kellett az apró örömöket, és örökké mondogatnom kellett magamban, hogy föl tudjam mondani.<< Hát tizenhetet fölmondani nem olyan egyszerű!"
Ilyen egyszerű az Úrtól kapott örömteli hála. Bár Timóteus az egyik küldött (1,1), nyilvánvaló, hogy a levelet Pál személyesen írta vagy diktálta börtönfogsága alatt, mert a levél bekezdésében így ír: "Hálát adok". Pál apostol a hálaadást Isten teljességének kiemelésével kezdi: "mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért" (1,4) Mivel a gyülekezet és ő nagyon személyes, élő kapcsolatban vannak, érezhető a szeretet teljessége ebben a kijelentésben. Pál hálás a múltért, azért a nyitottságért, amellyel a filippiek az evangéliumot befogadták. Teljesen új kezdődhetett a gyülekezet alapításával, amelynek közösségi élete most is folytatódhat.
Pál a jövőért is hálás, mert Isten, aki rábízta a közösség megerősítését, és akinek akaratából az evangélium terjedéséért szolgálhatott, az újjáteremtés művét tökéletessé fogja tenni Jézus visszatérése napjára, amely meghozza a szabadítást: "és várjátok a mennyből Jézust, az ő Fiát, akit feltámasztott a halottak közül, aki megszabadít minket az eljövendő haragtól." (1Tessz 1,10)
A derűs hála harmadik oka a jelen pillanatában található meg. Minden öröm a jelenben és az átélt pillanatban valósul meg. Pál átélte az örömöt, a gyülekezettel kölcsönös, egymáshoz való ragaszkodást, és szívébe zárta a közösséget, amelynek tagjaival Isten kegyelmében és Jézus kereszthordozásában társak lettek. Hiába a börtön bezártsága és az ezzel járó embertelen nehézségek, Pál látja, hogy testvérei osztoznak vele az evangéliumért vállalt szenvedésben. Pál szívből jövő meghatódását hangsúlyozza, hogy Istent hívja tanúnak a soraiban megfogalmazott mélységes szeretete megpecsételésére.


Szerző: Fodor Viktor

 

Az IgeIdő kötet tartalma